A ma is használt templom 1781–1784 között épült fel Schmidt Pál, marosvásárhelyi „főpallér” vezetésével, amit 1782-ben rendeztek be. Ekkor készült el a szószék is, majd egy év múlva megvásárolták a harangokat. 1896-ból való az úrasztala, valamint az orgona.

Utolsó külső nagy javítása 1988-ban volt. Belsejét szinte ugyanabban a formában láthatjuk, mint amikor 1782-ben berendezték.

A templombelsőt 1906-ban javították utoljára. A márványos festés nem jelentős alkotás. Falkutatást is végzett Kiss Lóránt falképrestaurátor, véleménye szerint néhány felirat lehet a mai festés alatt. Várday Zsolttól azt is megtudtuk, hogy

Olyan egyedi készítésű világítástechnikai berendezéseket használnak, amellyel a gyönyörű teret meg lehet mutatni. A korszerű hangosításra és a betörésvédelemre is gondjuk lesz a munkálatok során. Kíméletes módszereket alkalmaznak, például a főboltozat repedéseinek rehabilitációjánál, és

Pitó Zsolt lelkipásztor reméli, hogy a toronygömbhöz nem kell hozzányúlniuk. Szécsi Mózestől, az egyházközség főgondnokától tudjuk, hogy a drónfelvételek golyó okozta sérüléseket mutatnak a toronygömbön.

Használható lesz a munkálatok közben is a templom

Ferkő Andor lelkipásztor szerint ebben az évben, a külső munkálatok idején nem kell más helyszínt keresniük az istentiszteletek számára. (Jelenleg, a járványügyi korlátozások miatt a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium udvarán tartják a liturgiákat.)

Hozzájárult ugyanakkor Hargita megye Tanácsa, a helyi önkormányzat, és folyamatban van egy pályázatuk a kultuszminisztériumnál is – részletezte a főgondnok.