
Archív
Fotó: Veres Nándor
Elkezdik a munkálatokat tavasszal a csíkszeredai Suta-tónál a környezetvédelmi minisztérium idei költségvetéséből – írta Facebookon Tánczos Barna tárcavezető. Ez összhangban van azzal az elképzeléssel, amit a Székelyhonon januárban vázoltunk.
2021. február 15., 15:512021. február 15., 15:51
2021. február 15., 15:552021. február 15., 15:55
A Suta-tó felújítási munkálatainak megkezdéséhez januárban még szükség volt egy építési engedélyre a csíkszeredai polgármesteri hivataltól. Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere a hétvégén már arról tájékoztatott Facebookon, hogy a korábbi terveknek megfelelően tavasszal elkezdik az építési munkálatokat a mesterséges víztározónál.

Tavasszal szeretnék elkezdeni a Csíkszereda peremén található Suta-tó helyreállítását, amelyet árvízvédelmi beruházásként végeznek el. A munkálatok tervezett költségeit ki kell egészíteni az időközben megemelkedett árak miatt.
Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter szintén Facebook-bejegyzésben közölte, terveik szerint egy éven belül érnek a tavasszal kezdődő munkálatok végéhez, amelynek hatására
Reményeik szerint a Suta-tó és környéke helyreállításának köszönhetően „jelentősen nőni fog a terület értéke, a környék arculata teljesen megváltozik”.
Miklós Géza, a Hargita Megyei Vízügyi Igazgatóság vezetője lapunknak azt mondta januárban, hogy a munkálatok kezdését tavalyra tervezték korábban, de a versenytárgyalás kiírása megkésett, és csak decemberben vált elérhetővé. A beruházás elvégzésére két cég nyújtott be árajánlatot, végül egy Szatmár megyei, avasfelsőfalui vállalkozást hirdettek nyertesnek. Mint az igazgatóság vezetőjére hivatkozva megírtuk, a 3,7 millió lejre becsült munkálat költsége meghaladja a négymillió lejt a cég által benyújtott ajánlat szerint, a környezetvédelmi miniszter hétvégi posztja pedig megközelítőleg ötmillió lejt említ a beruházás költségeként.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!