Tavaly született a legkevesebb gyermek az elmúlt fél évszázadban Romániában

•  Fotó: Gábos Albin

Fotó: Gábos Albin

Több mint ötven éve nem volt annyira alacsony a születések száma Romániában, mint 2018-ban – derült ki az Országos Statisztikai Hivatal adataiból. Tavaly mindössze 188 755 gyermek született az országban, ennél alacsonyabb számot csak a Nicolae Ceaușescu kommunista pártelnök által elrendelt abortusztilalom előtt jegyeztek.  

Iszlai Katalin

2019. március 18., 09:082019. március 18., 09:08

Elgondolkodtató adatokat közölt nemrég a születések számára vonatkozóan az Országos Statisztikai Hivatal:

tavaly 188 755 gyermek jött világra az országban, ennél alacsonyabb számot azonban több mint ötven éve nem jegyeztek.

A születések számának csökkenése Hargita és Maros megyében is jellemző.

Galéria

Számottevő csökkenés

Mint a statisztikai hivatal adataira alapozó összeállításában az edupedu.ro oktatási szakportál rámutatott, az újszülöttek száma az 1960-as évek eleje óta nem volt ilyen alacsony az országban. Ennek oka, hogy mivel Nicolae Ceaușescu megszállottan vágyott arra, hogy egy minél népesebb nemzet vezetője legyen, az 1966-ból származó 770-es számú abortusz- és fogamzásgátlás-tiltó rendelet bevezetésével kívánta elérni a születések számának növekedését Romániában. Elképzelése be is vált,

a születésszabályozás következtében megszületett népes generációt pedig „dekrét-generációként” is emlegetik.

A rendelet életbe lépésétől követően annak 1990-es megszüntetéséig

évente átlagosan 360 ezer gyermek született az országban. Még 1990-ben is 314 746 újszülött jött világra, azóta azonban folyamatos csökkenést mutat a születések száma.

Ennek fényében elmondható, hogy az 1960-as évek eleje óta nem született 190 ezernél kevesebb gyermek Romániában, egészen tavalyig. A 2018-as éves összesítésből azonban kiderült, hogy

a tavaly született 188 755 gyermek azt mutatja: az elmúlt több mint 50 évben nem született ilyen kevés gyermek az országban.

Ez alól még a 2011-es erőteljes hanyatlás is kivételt képez, abban a kritikusnak mondható évben ugyanis olyan szigorításokat vezettek be, mint a fizetés-csökkentés, a tömeges elbocsájtások, illetve a gyermeknevelési szabadságot, valamint a gyermeknevelési segélyt is érintették a szigorítások. Abban az évben azonban még így is 196 242 gyermek született az országban, ami közel 7500-al haladja meg a tavalyi adatokat. Az országos összeállítás kapcsán arra is kíváncsiak voltunk, hogyan alakult a születések száma Hargita és Maros megyében. Országos szinten egyébként 2017-ben 205 835 gyermek született, a tavalyi 188 755-nél pedig ez 17 080-al kevesebb.

Hargita megyében tavalyelőtt 3121 újszülöttet jegyeztek, tavaly pedig 3093-at, így elmondható, hogy a különbség (28 gyermek) nem annyira jelentős.

Maros megyében azonban valamennyivel magasabb az eltérés, hiszen ott 5796 gyermek jött világra 2017-ben, tavaly pedig 5524, tehát 272-el csökkent a születések száma. Kovászna megye esetében még nem teljes a kimutatás, a novemberi adatok szerint

Háromszéken tavaly tizenegy hónap alatt 1949 újszülött jött a világra.

•  Fotó: Gábos Albin Galéria

Fotó: Gábos Albin

Kevesebb nő, kevesebb gyerek

A születések számának látványos csökkenését azonban nem szabad csak pusztán a számadatok szerint vizsgálni, legalábbis erre int Veres Valér szociológus, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanszékvezetője. Mint érdeklődésünkre kifejtette, összetett kérdésről van szó, illetve

sok szempont befolyásolja az adatokat, mint például a szülőképes nők számának csökkenése vagy az elvándorlás.

A szakember rámutatott, elsősorban azt kell megvizsgálni, kik azok, akik leginkább gyerekeket tudnak vállalni.

Létezik ugyanis két olyan női korcsoport, akik kiemelten hozzájárulnak a születésekhez, tulajdonképpen ők hozzák világra a romániai gyerekek több mint 90 százalékát. Az egyik a 25-29 éves, a másik pedig a 30-34 éves korosztály. Utóbbi esetében viszonylag stabilan alakult az utóbbi években a nők száma, a 25-29 éves korosztály esetében azonban több mint tíz százalékkal csökkent a nők száma. Míg 2016-ban még 853 ezer 25-29 éves nő élt az országban, tavaly már csak 757 ezer. Érdekes továbbá az is, hogy főként a városon élő nők száma csappant meg az említett korcsoportban, ebben a kategóriában 20 százalékos csökkenést jegyeztek. A problémát súlyosbítja, hogy ők vannak többen, tehát több ebbe a korcsoportba tartozó nő él városon, mint vidéken. Összességében mindebből az vonható le a szociológus szerint, hogy

azoknak a nőknek csökken leginkább a száma, akik a legtöbb gyermeket kellene szüljék.

Ennek fényében pedig egyértelmű, hogy a kevesebb nő kevesebb gyereket tud vállalni, ezért csökken ennyire látványosan a születések száma.

•  Fotó: Gábos Albin Galéria

Fotó: Gábos Albin

Székelyföld sem kivétel

A jelenség egyébként Hargita megyében is jellemző, az itteni 25-29 éves nők száma esetében szintén körülbelül 10 százalékos csökkenés figyelhető meg: míg 2016-ban még 12 276 ilyen korú nő élt a megyében, tavaly már csak 11 023. Kovászna megyében még látványosabb a csökkenés: 2016-ban  8700 ilyen korú nő élt, tavaly már csak 7480.  Kedvező azonban, hogy a 20-24 éves nők esetében egyelőre nem figyelhető meg ilyen mértékű csökkenés, tehát

a következő években várhatóan nem fog még hangsúlyosabban csökkenni a születések száma, ugyanakkor azonban növekedni sem fog.

Ennek másik oka az, hogy a statisztikai adatok szerint a romániai nők sohasem vállalnak annyi gyereket, hogy átlagosan két gyerek jusson egy szülőképes nőre. Ezáltal generációról generációra kevesebb nő lesz, aki gyereket tud vállalni. A szociológus emellett arra is kitért, hogy

a másik probléma a születések számának csökkenése terén a migráció.

A nagyon jelentős kivándorlás azonban elmondása szerint az esetek többségében nem végleges, tehát a külföldön született gyerekek nagy részét előbb-utóbb visszahozzák Romániába. Arról nem is beszélve, hogy a szülők amúgy sem szakítanak meg minden kapcsolatot az országgal, és ennek egyik eleme az, hogy itthon is bejelentik a gyermekeiket, ezáltal ők is szerepelnek a statisztikákban.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 12., szombat

Forgalomkorlátozások vannak Maros és Hargita megye egyes útszakaszain

Több útszakaszon is forgalomkorlátozásokra kell számítani Maros és Hargita megyében, az ott zajló útjavítási munkálatok miatt, a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP) tájékoztatása szerint.

Forgalomkorlátozások vannak Maros és Hargita megye egyes útszakaszain
2025. július 12., szombat

Rendkívüli tisztújító kongresszust tart szombaton a Nemzeti Liberális Párt

Szombaton 1200 küldött részvételével rendkívüli tisztújító kongresszust tart a parlament épületében a Nemzeti Liberális Párt (PNL).

Rendkívüli tisztújító kongresszust tart szombaton a Nemzeti Liberális Párt
2025. július 12., szombat

Dominic Fritz: szemrebbenés nélkül támogatjuk a miniszterelnök által bejelentett reformokat

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz arról biztosította Ilie Bolojan miniszterelnököt, hogy jómaga és pártja „szemrebbenés nélkül” támogatják a második deficitcsökkentő csomag részét képező, pénteken bejelentett reformokat.

Dominic Fritz: szemrebbenés nélkül támogatjuk a miniszterelnök által bejelentett reformokat
2025. július 11., péntek

A különnyugdíjak szabályozása és a közigazgatás reformja is része lesz a második fiskális csomagnak

A második fiskális csomagnak nem csak a bírák és az ügyészek nyugdíját, hanem az összes különnyugdíjat szabályoznia kell – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.

A különnyugdíjak szabályozása és a közigazgatás reformja is része lesz a második fiskális csomagnak
2025. július 11., péntek

Bolojan ismertette a második deficitcsökkentő csomagot

Ilie Bolojan pénteken bejelentette, hogy a kormány második deficitcsökkentő csomagjának része az állami vállalatok reformja, ezen belül az igazgatótanácsaik létszámának csökkentése és a vezetőik juttatásainak korlátozása.

Bolojan ismertette a második deficitcsökkentő csomagot
2025. július 11., péntek

Lemondott a fizetése 20 százalékáról energiaügyi miniszter

Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.

Lemondott a fizetése 20 százalékáról energiaügyi miniszter
2025. július 11., péntek

A parlament épületén lévő antennák azonnali leszerelését követelik a szenátusi alkalmazottak

A parlament épületén lévő antennák és elektromágneses mezőt generáló berendezések azonnali leszerelését kérték pénteken a szenátus alkalmazottainak szakszervezetei, arra hivatkozva, hogy a kormány korlátozni készül a veszélyességi bérpótlékot.

A parlament épületén lévő antennák azonnali leszerelését követelik a szenátusi alkalmazottak
2025. július 11., péntek

Bagossy koncerttel zárul az idei Vásárhelyi Forgatag

A marosvásárhelyi magyar közösség ünnepét, a Vásárhelyi Forgatagot idén augusztus 27–31. között szervezik meg, idén pedig a „vásárhelyiség” köré épül. A tizenkettedik családi rendezvényen mindenki talál magának való programot idén is.

Bagossy koncerttel zárul az idei Vásárhelyi Forgatag
2025. július 11., péntek

Felújítják a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot

Hatvanmillió lejből újítják fel a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot. Hargita Megye Tanácsa és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház partnerségben pályázott európai uniós és kormányforrásokra.

Felújítják a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot
2025. július 11., péntek

Templomok restaurálására különített el pénzt a Hargita megyei önkormányzat

Idén 23 Hargita megyei templom és műemlék felújítására, restaurálására biztosít 1,6 millió lejt Hargita Megye Tanácsa – soron kívüli ülést tartottak pénteken.

Templomok restaurálására különített el pénzt a Hargita megyei önkormányzat