Hirdetés
Hirdetés

Tavaly született a legkevesebb gyermek az elmúlt fél évszázadban Romániában

•  Fotó: Gábos Albin

Fotó: Gábos Albin

Több mint ötven éve nem volt annyira alacsony a születések száma Romániában, mint 2018-ban – derült ki az Országos Statisztikai Hivatal adataiból. Tavaly mindössze 188 755 gyermek született az országban, ennél alacsonyabb számot csak a Nicolae Ceaușescu kommunista pártelnök által elrendelt abortusztilalom előtt jegyeztek.  

Iszlai Katalin

2019. március 18., 09:082019. március 18., 09:08

Elgondolkodtató adatokat közölt nemrég a születések számára vonatkozóan az Országos Statisztikai Hivatal:

tavaly 188 755 gyermek jött világra az országban, ennél alacsonyabb számot azonban több mint ötven éve nem jegyeztek.

A születések számának csökkenése Hargita és Maros megyében is jellemző.

Galéria

Számottevő csökkenés

Mint a statisztikai hivatal adataira alapozó összeállításában az edupedu.ro oktatási szakportál rámutatott, az újszülöttek száma az 1960-as évek eleje óta nem volt ilyen alacsony az országban. Ennek oka, hogy mivel Nicolae Ceaușescu megszállottan vágyott arra, hogy egy minél népesebb nemzet vezetője legyen, az 1966-ból származó 770-es számú abortusz- és fogamzásgátlás-tiltó rendelet bevezetésével kívánta elérni a születések számának növekedését Romániában. Elképzelése be is vált,

a születésszabályozás következtében megszületett népes generációt pedig „dekrét-generációként” is emlegetik.

A rendelet életbe lépésétől követően annak 1990-es megszüntetéséig

évente átlagosan 360 ezer gyermek született az országban. Még 1990-ben is 314 746 újszülött jött világra, azóta azonban folyamatos csökkenést mutat a születések száma.

Hirdetés

Ennek fényében elmondható, hogy az 1960-as évek eleje óta nem született 190 ezernél kevesebb gyermek Romániában, egészen tavalyig. A 2018-as éves összesítésből azonban kiderült, hogy

a tavaly született 188 755 gyermek azt mutatja: az elmúlt több mint 50 évben nem született ilyen kevés gyermek az országban.

Ez alól még a 2011-es erőteljes hanyatlás is kivételt képez, abban a kritikusnak mondható évben ugyanis olyan szigorításokat vezettek be, mint a fizetés-csökkentés, a tömeges elbocsájtások, illetve a gyermeknevelési szabadságot, valamint a gyermeknevelési segélyt is érintették a szigorítások. Abban az évben azonban még így is 196 242 gyermek született az országban, ami közel 7500-al haladja meg a tavalyi adatokat. Az országos összeállítás kapcsán arra is kíváncsiak voltunk, hogyan alakult a születések száma Hargita és Maros megyében. Országos szinten egyébként 2017-ben 205 835 gyermek született, a tavalyi 188 755-nél pedig ez 17 080-al kevesebb.

Hargita megyében tavalyelőtt 3121 újszülöttet jegyeztek, tavaly pedig 3093-at, így elmondható, hogy a különbség (28 gyermek) nem annyira jelentős.

Maros megyében azonban valamennyivel magasabb az eltérés, hiszen ott 5796 gyermek jött világra 2017-ben, tavaly pedig 5524, tehát 272-el csökkent a születések száma. Kovászna megye esetében még nem teljes a kimutatás, a novemberi adatok szerint

Háromszéken tavaly tizenegy hónap alatt 1949 újszülött jött a világra.

•  Fotó: Gábos Albin Galéria

Fotó: Gábos Albin

Kevesebb nő, kevesebb gyerek

A születések számának látványos csökkenését azonban nem szabad csak pusztán a számadatok szerint vizsgálni, legalábbis erre int Veres Valér szociológus, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanszékvezetője. Mint érdeklődésünkre kifejtette, összetett kérdésről van szó, illetve

sok szempont befolyásolja az adatokat, mint például a szülőképes nők számának csökkenése vagy az elvándorlás.

A szakember rámutatott, elsősorban azt kell megvizsgálni, kik azok, akik leginkább gyerekeket tudnak vállalni.

Létezik ugyanis két olyan női korcsoport, akik kiemelten hozzájárulnak a születésekhez, tulajdonképpen ők hozzák világra a romániai gyerekek több mint 90 százalékát. Az egyik a 25-29 éves, a másik pedig a 30-34 éves korosztály. Utóbbi esetében viszonylag stabilan alakult az utóbbi években a nők száma, a 25-29 éves korosztály esetében azonban több mint tíz százalékkal csökkent a nők száma. Míg 2016-ban még 853 ezer 25-29 éves nő élt az országban, tavaly már csak 757 ezer. Érdekes továbbá az is, hogy főként a városon élő nők száma csappant meg az említett korcsoportban, ebben a kategóriában 20 százalékos csökkenést jegyeztek. A problémát súlyosbítja, hogy ők vannak többen, tehát több ebbe a korcsoportba tartozó nő él városon, mint vidéken. Összességében mindebből az vonható le a szociológus szerint, hogy

azoknak a nőknek csökken leginkább a száma, akik a legtöbb gyermeket kellene szüljék.

Ennek fényében pedig egyértelmű, hogy a kevesebb nő kevesebb gyereket tud vállalni, ezért csökken ennyire látványosan a születések száma.

•  Fotó: Gábos Albin Galéria

Fotó: Gábos Albin

Székelyföld sem kivétel

A jelenség egyébként Hargita megyében is jellemző, az itteni 25-29 éves nők száma esetében szintén körülbelül 10 százalékos csökkenés figyelhető meg: míg 2016-ban még 12 276 ilyen korú nő élt a megyében, tavaly már csak 11 023. Kovászna megyében még látványosabb a csökkenés: 2016-ban  8700 ilyen korú nő élt, tavaly már csak 7480.  Kedvező azonban, hogy a 20-24 éves nők esetében egyelőre nem figyelhető meg ilyen mértékű csökkenés, tehát

a következő években várhatóan nem fog még hangsúlyosabban csökkenni a születések száma, ugyanakkor azonban növekedni sem fog.

Ennek másik oka az, hogy a statisztikai adatok szerint a romániai nők sohasem vállalnak annyi gyereket, hogy átlagosan két gyerek jusson egy szülőképes nőre. Ezáltal generációról generációra kevesebb nő lesz, aki gyereket tud vállalni. A szociológus emellett arra is kitért, hogy

a másik probléma a születések számának csökkenése terén a migráció.

A nagyon jelentős kivándorlás azonban elmondása szerint az esetek többségében nem végleges, tehát a külföldön született gyerekek nagy részét előbb-utóbb visszahozzák Romániába. Arról nem is beszélve, hogy a szülők amúgy sem szakítanak meg minden kapcsolatot az országgal, és ennek egyik eleme az, hogy itthon is bejelentik a gyermekeiket, ezáltal ők is szerepelnek a statisztikákban.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 12., szerda

Éves átlagkereset: Magyarországot megelőzte, de továbbra is az utolsó közt van Románia

Tavaly 39 800 euró volt a teljes munkaidős foglalkoztatottak éves átlagkeresete az Európai Unióban, ami 5,2 százalékos növekedést jelent a 2023-ban jegyzett 37 800 euróhoz képest – derül ki az EU statisztikai hivatalának szerdán közzétett adataiból.

Éves átlagkereset: Magyarországot megelőzte, de továbbra is az utolsó közt van Románia
Hirdetés
2025. november 12., szerda

Megemelt felső határa van az élelmiszer-utalványok értékének

Elfogadta a képviselőház szerdán azt a törvénytervezetet, amely szerint legtöbb 45 lej lehet az élelmiszerjegyek értéke a jelenlegi 40,18 lej helyett. A jogszabályjavaslatot a szenátus korábban már elfogadta, a képviselőház döntő házként szavazott róla.

Megemelt felső határa van az élelmiszer-utalványok értékének
2025. november 12., szerda

Felső határt szabtak a lakásvásárláskor fizetendő előlegnek

Döntő házként elfogadta szerdán a képviselőház az úgynevezett Nordis-törvényt, amely egyebek mellett felső határt szab a lakásvásárláskor fizetett előlegnek.

Felső határt szabtak a lakásvásárláskor fizetendő előlegnek
2025. november 12., szerda

A nyugdíjkorhatár után rendszerben maradó belügyi alkalmazottak a jelenlegi feltételek mellett mehetnek majd nyugdíjba

A különnyugdíjukat szabályozó törvény módosítása esetén a nyugdíjkorhatár elérése után a rendszerben maradó belügyi alkalmazottak és katonák később is a jelenlegi feltételek mellett vonulhatnak nyugdíjba – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.

A nyugdíjkorhatár után rendszerben maradó belügyi alkalmazottak a jelenlegi feltételek mellett mehetnek majd nyugdíjba
Hirdetés
2025. november 12., szerda

Kelemen Hunor szerint kompromisszumra van szükség a bírák és ügyészek nyugdíjazásának ügyében

Kelemen Hunor szerint akkor lehet majd kompromisszumról beszélni a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló tárgyalásokon, ha „mindegyik fél enged valamennyit”.

Kelemen Hunor szerint kompromisszumra van szükség a bírák és ügyészek nyugdíjazásának ügyében
2025. november 12., szerda

A bírósághoz fordul az államfő, mert az AEP nem térített vissza egymillió lejt a kampányköltségeiből

Nem térítette vissza maradéktalanul az Állandó Választási Hatóság (AEP) Nicușor Dan kampányköltségeit, ezért a jogi lépéseket tervez az államfő .

A bírósághoz fordul az államfő, mert az AEP nem térített vissza egymillió lejt a kampányköltségeiből
2025. november 12., szerda

A trafóállomás és más hibák miatt maradtak áram nélkül a csíki települések

Nemcsak Alcsíkon, kedd délután már több felcsíki községben is áramszünet volt, de a két eset nem függ össze egymással az illetékes szerint. Az alcsíki övezetet ellátó tusnádfürdői trafóállomás viszont cserére, vagy javításra szorul.

A trafóállomás és más hibák miatt maradtak áram nélkül a csíki települések
Hirdetés
2025. november 12., szerda

Munkacsoportot hoznak létre a parlamenti létszámcsökkentés kidolgozására

A koalíció keddi tanácskozásán abban állapodtak meg a kormánypártok, hogy megbíznak egy munkacsoportot a parlament létszámának csökkentéséről szóló törvénymódosító tervezet kidolgozására.

Munkacsoportot hoznak létre a parlamenti létszámcsökkentés kidolgozására
2025. november 12., szerda

Élő népművészet – kortárs népi kézműves alkotásokat várnak

Színvonalas kortárs népművészeti alkotások seregszemléjére várnak pályaműveket a Kárpát-medencéből. Jelentkezni a pályázatra december 1-ig lehet. Az alkotásokat pedig 2026. január 20-áig lehet leadni vagy elküldeni.

Élő népművészet – kortárs népi kézműves alkotásokat várnak
2025. november 12., szerda

Ennek is örülni kell: egy hónap alatt 9,88-ról 9,80 százalékra csökkent az infláció

A szeptemberi 9,88 százalékról októberben 9,80 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Ennek is örülni kell: egy hónap alatt 9,88-ról 9,80 százalékra csökkent az infláció
Hirdetés