Az erdőtelepítéssel, illetve a fiatal fák gondozásával kapcsolatos konferenciát szervezett Udvarhelyszéken a Zetelaka Erdőrendészeti Hivatal, illetve a Pro Silva Hungaria. A terepgyakorlataik során bemutatták, hogy miként szaporodhatnak természetes módon a fák megfelelő szakmai beavatkozással.
2024. szeptember 05., 18:322024. szeptember 05., 18:32
Fotó: Csató Andrea
Az erdőtelepítéssel, illetve a fiatal fák gondozásával kapcsolatos konferenciát szervezett Udvarhelyszéken a Zetelaka Erdőrendészeti Hivatal, illetve a Pro Silva Hungaria. A terepgyakorlataik során bemutatták, hogy miként szaporodhatnak természetes módon a fák megfelelő szakmai beavatkozással.
2024. szeptember 05., 18:322024. szeptember 05., 18:32
Számos romániai megyéből (Brassó, Szeben, Hargita, Maros, Kovászna, Vâlcea stb.), illetve Magyarországról is érkeztek erdészeti szakemberek a Zetelaka Edészeti Hivatal (ZEH) és a Pro Silva Hungaria által szervezett konferenciára, amelyen elsősorban az erdőtelepítésről, illetve a fiatal fák gondozásáról volt szó – fejtette ki lapunknak András Róbert, a ZEH igazgatója.
Az erdővel lehet és érdemes minél természetközelibb módon gazdálkodni – osztotta meg a Székelyhonnal Keresztes György, a Pro Silva Európa tagegyesületeként működő Pro Silva Hungaria elnöke. Elvei szerint
„Ugyanannyi fát termelhetünk ki ezzel a megoldással, mint egy gyors tarvágással, csak mi ezt száz év alatt tesszük” – magyarázta. Módszerükkel sohasem szűnik meg az erdő teljességében, mindössze kis léket vágnak benne. Ez nemcsak gazdaságos, de környezetbarát megoldás is, hiszen
és a talajt sem hagyják kiszolgáltatva a természet viszontagságainak. Változatosabb lesz ugyanakkor az erdő szerkezete: különböző méretű és fajtájú fák lesznek benne. Ez az élőhely biztosítása, illetve az erdő ellenállóképessége szempontjából is fontos.
Fotó: Csató Andrea
Keresztes elmondása szerint Európa-szerte már bizonyították, hogy gyakran több fafajta jelenik meg az ilyen módon gondozott erdőkben, mint például a rezervátumokban. A fák kis mennyiségű, ám folyamatos kivágásával gyakorlatilag a természetes folyamatot gyorsítják fel.
A magyar agrárminisztérium által támogatott esemény részeként szakmai terepgyakorlatok is voltak, lapunk egy sikaszói helyszínre kísérte el a részvevőket. A fiatal, mindössze huszonöt éves fenyőfák között sétálva András Róberttől megtudtuk, hogy ott gyakorlatilag sohasem volt teljesen fedetlenül hagyva a talaj, vagyis mindig volt erdő.
A lépcsőzetes erdőmegújítás a cél
Fotó: Csató Andrea
Fontos ugyanis, hogy a fák folyamatosan takarják a talajt egy bizonyos százalékban, hiszen így nem szárad ki a föld, és nem romlik annak a minősége. A lényege, hogy
Amikor ezek a facsemeték már 25–30 centiméteresek, akkor újabb kifejlett fákat vágnak ki, aminek köszönhetően újabb magvak kelhetnek ki. Így lépcsőzetesen újul meg az erdő – részletezte a Keresztes György által is említett megoldást az igazgató. Fontos, hogy mindig csak kifejlett fákat vágjanak ki, és azokat sem nagy mennyiségben. Ennek köszönhetően mindig biztosítva lesz egy bizonyos mennyiségű fa, illetve a talaj minősége sem romlik.
Fotó: Csató Andrea
A helyszínen egyébként Nicolescu Valeriu-Norocel, a brassói erdészeti egyetem professzora tartott előadást a fiatal erdőállomány gondozásáról, vele folytatott szakmai vitát egyebek mellett Keresztes György, illetve Cristian Mihai Enescu, a bukaresti agronómiai és állatorvosi egyetem erdészeti szakának oktatója. Természetesen a jelenlévő erdészek is feltehették kérdéseiket.
András Róbert közölte, nagyon hasznosnak bizonyult a szakmai vita, hiszen az egymástól kapott ötletek egy részét a mindennapi munkájuk során is felhasználhatják.
Fotó: Csató Andrea
Fotó: Csató Andrea
Fotó: Csató Andrea
Fotó: Csató Andrea
Fotó: Csató Andrea
Fotó: Csató Andrea
Fotó: Csató Andrea
Újabb székelyföldi lovas öregbíti tovább az erdélyi lovasok jóhírét a magyarországi Nemzeti Vágtán: Korond lovasa, Balázs Zsanett remekül teljesített a huszárgyerek futamon – olvasható a Nemzeti Vágta weboldalán.
Péntektől vasárnapig zajlott a VI. Kürtőskalács-fesztivál Sepsiszentgyörgyön, a városközpontból messze vitte a szél az édesség illatát. Idén 14 csapat nevezett Az év székelyföldi kürtőskalácsa és Az év reform kürtőskalácsa kiválasztását célzó versenybe.
Csíkszeredában is az aradi vértanúkra emlékeztek vasárnap. Az esti ünnepségen a 13 kivégzett honvédtiszt portréja előtt gyújtottak gyertyát az egybegyűltek, majd az 1849-es eseményeket felidézve emeltek fáklyát a cserkészek.
Ünnepélyes külsőségek közepette avatták fel Kézdivásárhelyen Vetró Andrásnak a kantai Nagy Mózes Főgimnázium külső falain elhelyezett domborműveit október 6-án, vasárnap délután, az aradi vértanúk emléknapján.
Milyen lehetett a huszártoborzás Kossuth idejében? Hogyan mutathatott több száz délceg huszár a nyeregben, akik a haza védelmében indultak harcba lóháton? Ezt hivatott felidézni az a csaknem két évtizedes hagyományra visszatekintő huszárhadjárat.
Megemlékezéshez méltó, szomorkás idő volt vasárnap délután Marosvásárhelyen, ahol a Székely vértanúk emlékművénél idézték fel az aradi vértanúk tetteit. Többnyire idős marosvásárhelyiek vettek részt az emlékező alkalmon.
Az aradi vértanúk véráldozata nem volt hiábavaló, mert a fegyverletételt követő, „nem engedünk” a 48-ból” érzése tovább hatott – hangzott el vasárnap Sepsiszentgyörgyön, ahol ezúttal is megemlékeztek az aradi tizenháromról.
Az emlékezés révén is visszük tovább a fényt, vele a reményt s mindazt, amit a hőseinktől kaptunk – hangzott el október 6-án Székelyudvarhelyen, az 1848–49-es szabadságharc aradi vértanúinak emléknapján.
Kiss Antal honvédőrnagy emlékművénél tartották meg Gyergyószentmiklóson az október 6-i megemlékező ünnepséget, ahol a 1848–49-es szabadságharc mártírjaira emlékeztek. A szabadság lángját nem lehet kioltani – hangzott el.
Orvvadászt azonosítottak a Maros megyei rendőrök, akik lefoglaltak 13 trófeát, egy vaddisznóbőrt, 16 éles lőszert és 90 kilogramm, feltehetően orvvadászatból származó húst.
1 hozzászólás