
Saját erőforrásokkal lehetne dolgozni az észak-erdélyi autópálya befejezésén – véli a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke
Fotó: Haáz Vince
A romániai munkavállalók egynegyede kényszerszabadságon van, és ezt a pénzt csak véges ideig tudja átvállalni az állam. Gazdasági szakértő szerint inkább munkát kellene biztosítani a vállalkozásoknak, például a munkavállalók egy részét át lehetne csoportosítani az állami beruházások elvégzésére.
2020. április 20., 20:182020. április 20., 20:18
2020. április 20., 20:192020. április 20., 20:19
Okosan kellene felhasználni a járványhelyzetben a gazdaság megmentésére elkülönített pénzalapokat, nem a fogyasztásra, hanem a beruházásokra fókuszálva – szögezte le lapunknak Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott,
és a költségnek hosszú távon nincs hozadéka a gazdaság működtetésére. A szakértő szerint megfelelő stratégiával
A szükségállapot ideje alatt el lehet tekinteni a szabályok egy részétől, például egy autópálya építésére nem kellene nemzetközi közbeszerzést kiírni, el lehetne kezdeni saját erőforrásokkal, például befejezni az észak-erdélyi autópályát.
Édler András hangsúlyozta, nem lehet mindenkinek a járványhelyzetben munkát találni, de a munkavállalók egy részét át lehet csoportosítani az állami beruházások elvégzésre, sőt
A Kovászna megyei iparkamara elnöke emlékeztetett, a kényszerszabadságról rendelkező jogszabály első változatában az szerepelt, hogy azok a vállalkozások, amelyek működését nem állították le katonai rendelettel, csak az alkalmazottaik 75 százalékát küldhették volna el kényszerszabadságra. Ezzel rákényszerítették volna a vállalkozókat, hogy takaréklángon működjenek, így viszont, hogy mindenki élhet a lehetőséggel, lefékezték a gazdaságot.
Édler András szerint a jelenlegi gazdaságmentő intézkedések jól hangzanak, de gazdaságilag nem megalapozottak. Most fokozottan kellene arra figyelni, hogy olyan módon használjuk a közpénzt, hogy annak később meglegyen a haszna; ha az állam kölcsönt vesz fel arra, hogy a kényszerszabadságokat finanszírozza, annak a későbbiekben csak negatív hatása lesz a gazdaságra – összegezte Édler András.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) közel 20 megyében.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A figyelmeztetések Hargita, Kovászna és Maros megyére is érvényesek.
Az Oroszország Ukrajna elleni háborújának nyomán az idén januártól július végéig a Tulcea megyei lakosságnak a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség által kiküldött RO-Alert riasztások száma megközelíti a 2023 és 2025 között kiküldött riasztások számát.
A szakszervezetek a korábbi bértörvény-tervezetet kifogásolva a bérszámfejtés alapjául szolgáló referenciaérték növelését kérték, de helyette egy még kisebbet kaptak. Az érdekvédelmi tömbök közösen utasítják el az új tervezetet. Az idő vészesen fogy.
Közepes erősségű, 4,4-es magnitúdójú földrengés történt kedd hajnalban a Vrancea–Buzău szeizmikus térségben. A földmozgás epicentruma mintegy 57 kilométerre volt Sepsiszentgyörgytől.
Újabb jelentkezési lehetőség nyílik keddtől a 2026-os roncsautóprogramban azoknak, akik korábban lemaradtak. Több mint 93,7 millió lejt osztanak újra, a támogatás járműtípustól függően 10 és 18,5 ezer lej között alakul.
Medve jelenlétét jelezték hétfőn este Csíksomlyón, a Sarkadi Elek utca 93 szám alatt.
Egy markológépben csaptak fel a lángok hétfőn délután Héjjasfalva községben – tájékoztat a Maros megyei tűzoltóság.
A Román Nemzeti Bank (BNR) egy új, a román festőknek szentelt sorozat ezüstérméjét bocsájtotta ki a numizmatikai forgalomba hétfőn. Ez egyben az első téglalap alakú érme, amelyet a bank a numizmatikai forgalomban kibocsájt.
szóljon hozzá!