
Saját erőforrásokkal lehetne dolgozni az észak-erdélyi autópálya befejezésén – véli a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke
Fotó: Haáz Vince
A romániai munkavállalók egynegyede kényszerszabadságon van, és ezt a pénzt csak véges ideig tudja átvállalni az állam. Gazdasági szakértő szerint inkább munkát kellene biztosítani a vállalkozásoknak, például a munkavállalók egy részét át lehetne csoportosítani az állami beruházások elvégzésére.
2020. április 20., 20:182020. április 20., 20:18
2020. április 20., 20:192020. április 20., 20:19
Okosan kellene felhasználni a járványhelyzetben a gazdaság megmentésére elkülönített pénzalapokat, nem a fogyasztásra, hanem a beruházásokra fókuszálva – szögezte le lapunknak Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott,
és a költségnek hosszú távon nincs hozadéka a gazdaság működtetésére. A szakértő szerint megfelelő stratégiával
A szükségállapot ideje alatt el lehet tekinteni a szabályok egy részétől, például egy autópálya építésére nem kellene nemzetközi közbeszerzést kiírni, el lehetne kezdeni saját erőforrásokkal, például befejezni az észak-erdélyi autópályát.
Édler András hangsúlyozta, nem lehet mindenkinek a járványhelyzetben munkát találni, de a munkavállalók egy részét át lehet csoportosítani az állami beruházások elvégzésre, sőt
A Kovászna megyei iparkamara elnöke emlékeztetett, a kényszerszabadságról rendelkező jogszabály első változatában az szerepelt, hogy azok a vállalkozások, amelyek működését nem állították le katonai rendelettel, csak az alkalmazottaik 75 százalékát küldhették volna el kényszerszabadságra. Ezzel rákényszerítették volna a vállalkozókat, hogy takaréklángon működjenek, így viszont, hogy mindenki élhet a lehetőséggel, lefékezték a gazdaságot.
Édler András szerint a jelenlegi gazdaságmentő intézkedések jól hangzanak, de gazdaságilag nem megalapozottak. Most fokozottan kellene arra figyelni, hogy olyan módon használjuk a közpénzt, hogy annak később meglegyen a haszna; ha az állam kölcsönt vesz fel arra, hogy a kényszerszabadságokat finanszírozza, annak a későbbiekben csak negatív hatása lesz a gazdaságra – összegezte Édler András.
A kommunista politikai rendőrség egykori ügynökeire vonatkozó dokumentumok titkosításának feloldását, digitalizálását és online közzétételét kéri az 1989. December 21. Egyesület a Nicușor Dan államfőhöz intézett nyílt levelében.
Meghamisíthatták a faanyagszállítmányokról készült fényképeket, majd valótlan adatokat tölthettek fel a SUMAL 2.0 országos rendszerbe azok a gyanúsítottak, akik ügyében csütörtökön három házkutatást tartottak Hargita megyében.
A kormány fontolóra veheti, hogy az üzletekben forgalmazott valamennyi élelmiszerre kiterjessze a kereskedelmi árrés korlátozását, de ehhez előbb elemezni kell az intézkedés várható hatásait – jelentette ki Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
Hamis profilokat hoztak létre egy Maros megyei nő nevével és fényképével és obszcén elemekkel egészítettek ki. Nyomozás indult ellenük és házkutatásokat is tartottak.
Büntetőeljárást indítottak a rendőrök a csütörtök reggel a Beszterce-Naszód megyei Ilvatelek községben egy fafeldolgozó üzemben súlyosan megsérült munkás ügyében. Az esetről értesítették a területi munkaügyi felügyelőséget is.
Hamis Netflix-üzenetekkel próbálják kicsalni a felhasználók bankkártyaadatait. A csalók sikertelen előfizetési díjra és a fiók felfüggesztésének veszélyére hivatkoznak – figyelmeztet a kiberbiztonsági igazgatóság.
Válságstábot hoztak létre a bukaresti Henri Coandă nemzetközi repülőtéren, miután bombafenyegetés érkezett egy Milánóból érkező Wizz Air-járat fedélzetén.
Sürgősségi orvosi ellátást nyújtottak egy férfinak csütörtök reggel a SMURD mentőegységei, miután a karját leszakította egy munkagép egy fafeldolgozó üzemben, a Beszterce-Naszód megyei Ilvatelek községben.
Informatikai hiba miatt jelent meg Lezsák Sándor neve a nyitottaktak.hu adatbázisában – közölte az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) csütörtökön a Facebook-oldalán.
Csütörtökön, november 5-én vetítik először A Székely Hadosztály történetei című dokumentumfilmet. Több ponton kötődik hozzánk, hiszen anyagának nagyobb része Gazda József tanár gyűjtéséből származik, de egyik rendezője is kézdivásárhelyi születésű.
szóljon hozzá!