
Saját erőforrásokkal lehetne dolgozni az észak-erdélyi autópálya befejezésén – véli a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke
Fotó: Haáz Vince
A romániai munkavállalók egynegyede kényszerszabadságon van, és ezt a pénzt csak véges ideig tudja átvállalni az állam. Gazdasági szakértő szerint inkább munkát kellene biztosítani a vállalkozásoknak, például a munkavállalók egy részét át lehetne csoportosítani az állami beruházások elvégzésére.
2020. április 20., 20:182020. április 20., 20:18
2020. április 20., 20:192020. április 20., 20:19
Okosan kellene felhasználni a járványhelyzetben a gazdaság megmentésére elkülönített pénzalapokat, nem a fogyasztásra, hanem a beruházásokra fókuszálva – szögezte le lapunknak Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott,
és a költségnek hosszú távon nincs hozadéka a gazdaság működtetésére. A szakértő szerint megfelelő stratégiával
A szükségállapot ideje alatt el lehet tekinteni a szabályok egy részétől, például egy autópálya építésére nem kellene nemzetközi közbeszerzést kiírni, el lehetne kezdeni saját erőforrásokkal, például befejezni az észak-erdélyi autópályát.
Édler András hangsúlyozta, nem lehet mindenkinek a járványhelyzetben munkát találni, de a munkavállalók egy részét át lehet csoportosítani az állami beruházások elvégzésre, sőt
A Kovászna megyei iparkamara elnöke emlékeztetett, a kényszerszabadságról rendelkező jogszabály első változatában az szerepelt, hogy azok a vállalkozások, amelyek működését nem állították le katonai rendelettel, csak az alkalmazottaik 75 százalékát küldhették volna el kényszerszabadságra. Ezzel rákényszerítették volna a vállalkozókat, hogy takaréklángon működjenek, így viszont, hogy mindenki élhet a lehetőséggel, lefékezték a gazdaságot.
Édler András szerint a jelenlegi gazdaságmentő intézkedések jól hangzanak, de gazdaságilag nem megalapozottak. Most fokozottan kellene arra figyelni, hogy olyan módon használjuk a közpénzt, hogy annak később meglegyen a haszna; ha az állam kölcsönt vesz fel arra, hogy a kényszerszabadságokat finanszírozza, annak a későbbiekben csak negatív hatása lesz a gazdaságra – összegezte Édler András.
A Richter-skála szerint 3,2-as erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 23 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi katasztrófavédelmi bizottság.
A Duna vízhozama Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába, pénteken továbbra is 1400 köbméter másodpercenként, amely az 1985-ben jegyzett történelmi mélypontnak felel meg – közölte pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy az közalkalmazotti bértörvénynek még nincs olyan konszenzusos változata, amelyet megszavazna a parlament, de a pártok felelős hozzáállásával a következő napokban el lehetne fogadni.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő medencéjére.
A meteorológusok újabb figyelmeztetéseket adtak ki légköri instabilitás, megerősödő szél, viharok és jelentős mennyiségű csapadékot hozó felhőszakadások miatt. A riasztások pénteken és szombaton Románia 33 megyéjére érvényesek.
Három hét folyamatos drágítás után pénteken újra csökkentették a benzin és a gázolaj árát az üzemanyag-forgalmazók. A benzin 15 banival, a gázolaj 20 banival lett olcsóbb literenként.
Újabb Fidelis-kötvényeket bocsát ki péntektől a pénzügyminisztérium.
Csapadékra, megerősödő szélre, villámlásra és jégesőre figyelmeztető előrejelzést adtak ki pénteken délelőtt több csík- és udvarhelyszéki településre.
Több meleg- és egy szélrekord is megdőlt csütörtökön – közölte a HugaroMet Zrt. az előzetes adatok alapján Facebook-oldalán.
szóljon hozzá!