
Saját erőforrásokkal lehetne dolgozni az észak-erdélyi autópálya befejezésén – véli a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke
Fotó: Haáz Vince
A romániai munkavállalók egynegyede kényszerszabadságon van, és ezt a pénzt csak véges ideig tudja átvállalni az állam. Gazdasági szakértő szerint inkább munkát kellene biztosítani a vállalkozásoknak, például a munkavállalók egy részét át lehetne csoportosítani az állami beruházások elvégzésére.
2020. április 20., 20:182020. április 20., 20:18
2020. április 20., 20:192020. április 20., 20:19
Okosan kellene felhasználni a járványhelyzetben a gazdaság megmentésére elkülönített pénzalapokat, nem a fogyasztásra, hanem a beruházásokra fókuszálva – szögezte le lapunknak Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott,
és a költségnek hosszú távon nincs hozadéka a gazdaság működtetésére. A szakértő szerint megfelelő stratégiával
A szükségállapot ideje alatt el lehet tekinteni a szabályok egy részétől, például egy autópálya építésére nem kellene nemzetközi közbeszerzést kiírni, el lehetne kezdeni saját erőforrásokkal, például befejezni az észak-erdélyi autópályát.
Édler András hangsúlyozta, nem lehet mindenkinek a járványhelyzetben munkát találni, de a munkavállalók egy részét át lehet csoportosítani az állami beruházások elvégzésre, sőt
A Kovászna megyei iparkamara elnöke emlékeztetett, a kényszerszabadságról rendelkező jogszabály első változatában az szerepelt, hogy azok a vállalkozások, amelyek működését nem állították le katonai rendelettel, csak az alkalmazottaik 75 százalékát küldhették volna el kényszerszabadságra. Ezzel rákényszerítették volna a vállalkozókat, hogy takaréklángon működjenek, így viszont, hogy mindenki élhet a lehetőséggel, lefékezték a gazdaságot.
Édler András szerint a jelenlegi gazdaságmentő intézkedések jól hangzanak, de gazdaságilag nem megalapozottak. Most fokozottan kellene arra figyelni, hogy olyan módon használjuk a közpénzt, hogy annak később meglegyen a haszna; ha az állam kölcsönt vesz fel arra, hogy a kényszerszabadságokat finanszírozza, annak a későbbiekben csak negatív hatása lesz a gazdaságra – összegezte Édler András.
Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.
Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.
A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.
Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.
Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!