
Saját erőforrásokkal lehetne dolgozni az észak-erdélyi autópálya befejezésén – véli a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke
Fotó: Haáz Vince
A romániai munkavállalók egynegyede kényszerszabadságon van, és ezt a pénzt csak véges ideig tudja átvállalni az állam. Gazdasági szakértő szerint inkább munkát kellene biztosítani a vállalkozásoknak, például a munkavállalók egy részét át lehetne csoportosítani az állami beruházások elvégzésére.
2020. április 20., 20:182020. április 20., 20:18
2020. április 20., 20:192020. április 20., 20:19
Okosan kellene felhasználni a járványhelyzetben a gazdaság megmentésére elkülönített pénzalapokat, nem a fogyasztásra, hanem a beruházásokra fókuszálva – szögezte le lapunknak Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott,
és a költségnek hosszú távon nincs hozadéka a gazdaság működtetésére. A szakértő szerint megfelelő stratégiával
A szükségállapot ideje alatt el lehet tekinteni a szabályok egy részétől, például egy autópálya építésére nem kellene nemzetközi közbeszerzést kiírni, el lehetne kezdeni saját erőforrásokkal, például befejezni az észak-erdélyi autópályát.
Édler András hangsúlyozta, nem lehet mindenkinek a járványhelyzetben munkát találni, de a munkavállalók egy részét át lehet csoportosítani az állami beruházások elvégzésre, sőt
A Kovászna megyei iparkamara elnöke emlékeztetett, a kényszerszabadságról rendelkező jogszabály első változatában az szerepelt, hogy azok a vállalkozások, amelyek működését nem állították le katonai rendelettel, csak az alkalmazottaik 75 százalékát küldhették volna el kényszerszabadságra. Ezzel rákényszerítették volna a vállalkozókat, hogy takaréklángon működjenek, így viszont, hogy mindenki élhet a lehetőséggel, lefékezték a gazdaságot.
Édler András szerint a jelenlegi gazdaságmentő intézkedések jól hangzanak, de gazdaságilag nem megalapozottak. Most fokozottan kellene arra figyelni, hogy olyan módon használjuk a közpénzt, hogy annak később meglegyen a haszna; ha az állam kölcsönt vesz fel arra, hogy a kényszerszabadságokat finanszírozza, annak a későbbiekben csak negatív hatása lesz a gazdaságra – összegezte Édler András.
Hétfőtől iható a csapvíz a Henri Coandă nemzetközi repülőtéren – tájékoztatott a Bukaresti Repülőtér-üzemeltető Vállalat.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn sárga jelzésű riasztást adott ki rendkívül alacsony hőmérsékletek és fagy miatt. A figyelmeztető előrejelzés kedd reggelig érvényes az ország több mint felében.
Késsel fenyegetőzött egy fiatal vasárnap este Zilahon, csendőröknek kellett a földre teperniük és a kezeit hátrakötniük.
Az elmúlt 24 órában 85 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 94 embernek nyújtottak segítséget – tájékoztatott hétfőn Facebook-oldalán a Salvamont.
Nagy télre ébredtek hétfőn a fővárosban és az ország déli részén: a hőmérséklet mínusz 7 Celsius-fokig csökkent, nagyot havazott és fújt a szél. A sofőrök arra panaszkodnak, hogy kevés volt a hóeltakarító gép, és így nehezen lehet közlekedni.
Támogatják a szociáldemokraták, hogy a kormánykoalíció sürgősségi eljárásban fogadtassa el a gazdaságélénkítő intézkedéseket, valamint a nyugdíjasokat és más kiszolgáltatott kategóriákat védő szolidaritási csomagot.
Noha történtek már előrelépések a Sanitas szakszervezet és az egészségügyi minisztérium között zajló tárgyalásokon, az érdekvédelmi tömörülés még nem mondott le a tiltakozási terveiről.
Nem fizetik többé a betegszabadság első napját Romániában, az erről szóló sürgősségi kormányrendelet február elsején lépett hatályba.
A Richter-skála szerint 3,7-es erősségű földrengés történt vasárnap 16 óra 14 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!