Szondy Zoltán: őrizzük meg a józan eszünket

Ez a háború már nem csak a fegyverekről szól. A dezinformáció korát éljük •  Fotó: 123RF

Ez a háború már nem csak a fegyverekről szól. A dezinformáció korát éljük

Fotó: 123RF

Az információhiány rendkívül torz képet mutat az orosz–ukrán háborúról, ezért a csíkszeredai Szondy Zoltán volt újságíróként arra ösztönöz, hogy ne adjuk fel a józan eszünket csak azért, mert az látjuk, illetve olvassuk, hogy a fekete fehér.

Kozán István

2022. március 10., 21:482022. március 10., 21:48

„Magánemberként, huszonévesen az 1989-es romániai forradalomban tapasztaltam először – parasztosan fogalmazva – azt, hogy mennyire meg lehet hülyíteni az embereket azáltal, hogy egyoldalú az információ. Utalok arra, amit egyébként mindenki tud, én csak eszébe juttatom az olvasóknak. Én, akinek a sors úgy hozta, hogy a forradalmat Temesváron éltem át, emlékszem arra, hogy

Idézet
az egyetlen állami tévé annyira megbolondította a lakosság döntő többséget, hogy 1989. december 22-én délután sokan már csókolgatták azokat a katonákat, akik aznap délelőtt még lőttek rájuk.

A televízió ugyanis bemondta, hogy már nem ellenségek, hanem velük vannak. Az ország ölelgette azokat, akik december 17. óta a saját népük ellen folytattak polgárháborút.”

Több csatorna, egyetlen forrás

Szondy Zoltán második alkalommal, a kilencvenes évek elején már újságíróként Budapesten volt, amikor kíváncsi és kalandvágyó emberként bepillantást nyerhetett a délszláv konfliktusba. „Én ott is megdöbbentem, hogy mennyire eltér a valóság attól, amit kapunk. Akkor már megjelentek a műholdas telefonok, illetve televíziók, és teljesen megdöbbentő volt számomra, hogy én, aki ahhoz szoktam Romániában, hogy egyetlen tévé mondja meg a »tutit«, ezzel szemben

Idézet
már harminc televízió mondja ugyanazt a »tutit«, ami nem feltétlenül volt igaz”

– emlékezett vissza.

Szondy Zoltán. Archív •  Fotó: Gábos Albin Galéria

Szondy Zoltán. Archív

Fotó: Gábos Albin

Jelenkori tapasztalatok

A mostani háborúban az a megdöbbentő, hogy az egyik felet – az oroszt – teljesen kizártuk a kommunikációból. Az Európai Unió polgára így minden információt egy forrásból, az ukránból kap meg, ami nagyon széles ugyan – televíziók, internetes oldalak, videomegosztók, blogok, podcastok –, „ám ha a dolgok gyökeréig megyünk, kiderül, hogy a forrás mindössze egy csörgedező csermely, amit mindenki továbbad”. A volt újságíró rögtön hozzáteszi,

az a gond, hogy a másik, vagy akár egy teljesen független és reális oldal véleménye nem jut el hozzánk.

„Nehogy félreértés legyen, ezért hangsúlyozom, nem feltétlenül az orosz félre értem, sokkal inkább a tényszerű valóságra. Elvitathatatlan tény, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, ám az, hogy mi folyik Ukrajnában, illetve mi lehet holnap, azt mi úgy nem tudjuk, hogy azt hisszük – és ez talán a legveszélyesebb –, hogy mindent tudunk róla.”

Ez miért veszélyes?

Kérdésünkre, hogy ez miért veszélyes, Szondy egy példával válaszolt. „A korlátozásokat ugyan felszabadították, de a koronavírus-járvány még nem ért véget, mindössze a szomszédban dúló háború miatt most félretettük. Ha a járvány esetében utólag felmérjük, hogy mi történt, akkor a felelősöknek el kell mondaniuk majd, hogy

ez az összevissza információhalmaz, amit mi kaptunk – és az illetékesek nem tudták kontrollálni – azt eredményezte, hogy Székelyföldön rengeteg ember meghalt.

És csak azért, mert nagyon sok ellenőrizetlen és rossz információt kaptunk; ha jól tudom, arányosan a székely megyékben szedte a legtöbb áldozatot a koronavírus országos szinten” – érvelt a tényszerű információk fontossága mellett.

Mit tehet az olvasó?

„Visszatérve a mostani helyzetre, én azt tudom javasolni mindenkinek, hogy soha ne adja fel a józan eszét csak azért, mert a tévék, a rádiók, a honlapok, a közösségi média bejegyzései azt mondják, hogy a fekete fehér. És mit nem kell tenni? Egyértelműen

nem kell állást foglalni egyszerű emberekként, hiszen tényleg nem vagyunk minden információ birtokában.

Az egyértelmű, hogy Székelyföld, Európához hasonlóan, ennek a háborúnak a következményeit – annak kimenetelétől függetlenül – gazdaságilag nagyon meg fogja érezni. Őrizzük meg a józan eszünket” – zárta Szondy Zoltán volt csíkszeredai újságíró.  

Felajánlás

Szondy Zoltán jelenleg a Székelyföld Labdarúgó Akadémia elnöke. Mivel az egyik testvérakadémiájuk, a Munkács Labdarúgó Akadémia is érintett az orosz–ukrán háborúban, ezért felajánlották számukra, hogy a kárpátaljai akadémisták szükség esetén használhatják a csíkszeredai kollégiumot, ugyanakkor az éttermet is rendelkezésükre bocsájtják.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 05., csütörtök

„Az ajtóm négy évig tárva-nyitva volt”

Ezt nem csak képletesen mondja Szenner Zoltán, hanem szó szerint.

„Az ajtóm négy évig tárva-nyitva volt”
„Az ajtóm négy évig tárva-nyitva volt”
2025. június 05., csütörtök

„Az ajtóm négy évig tárva-nyitva volt”

2025. június 05., csütörtök

Az élelmiszer-pazarlás megelőzésére indul tanfolyam a Horeca szektorban tevékenykedőknek

Élelmiszer-pazarlás megelőzése éttermekben címmel ingyenes tanfolyam indul Hargita megyében, amelynek célja elméleti és gyakorlati ismeretek nyújtása az élelmiszer-pazarlás megelőzésére és az új ágazati szabályozások betartására.

Az élelmiszer-pazarlás megelőzésére indul tanfolyam a Horeca szektorban tevékenykedőknek
2025. június 05., csütörtök

Szünetelni fog az ügyfélszolgálat a székelyudvarhelyi és a csíkszeredai önkormányzatnál

Szünetelni fog az ügyfélszolgálat a székelyudvarhelyi és csíkszeredai polgármesteri hivatalok irodáinak nagy részében pünkösdhétfőn – adják hírül a helyi önkormányzatok.

Szünetelni fog az ügyfélszolgálat a székelyudvarhelyi és a csíkszeredai önkormányzatnál
2025. június 05., csütörtök

Összefogás Székelyföldért: több mint 160 millió forint gyűlt össze a közmédia jótékonysági műsorában

Több mint 160 millió forint gyűlt össze a közmédia Összetartozunk – Összefogás Székelyföldért című egész napos adománygyűjtő műsorában; az összeg a kormány felajánlásának köszönhetően megduplázódik.

Összefogás Székelyföldért: több mint 160 millió forint gyűlt össze a közmédia jótékonysági műsorában
2025. június 05., csütörtök

A parajdiakért és a háromszékiekért imádkoznak a zarándokvonattal érkezők

Elindult a csíksomlyói pünkösdi búcsúra a 12. Boldogasszony zarándokvonat csütörtökön kora reggel a budapesti Keleti pályaudvarról.

A parajdiakért és a háromszékiekért imádkoznak a zarándokvonattal érkezők
2025. június 05., csütörtök

Ma délután már 30 fokos kánikula

Kánikulára figyelmeztető elsőfokú (sárga jelzésű) riasztásokat bocsátott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Ma délután már 30 fokos kánikula
Ma délután már 30 fokos kánikula
2025. június 05., csütörtök

Ma délután már 30 fokos kánikula

2025. június 05., csütörtök

Házkutatások egy kórházban történt gyanús halálesetek ügyében

Házkutatást tartott csütörtökön a bukaresti ügyészség és a rendőrség több egészségügyi alkalmazott lakásán a bukaresti Szent Pantelimon kórház intenzív osztályán történt gyanús halálesetek ügyében.

Házkutatások egy kórházban történt gyanús halálesetek ügyében
2025. június 05., csütörtök

Călin Georgescunak jelenése van a legfőbb ügyészségen

Beidézték pénteken délelőtt tíz órára Călin Georgescut a legfőbb ügyészségre, hogy tudomására hozzák a hatósági felügyelete meghosszabbítását annak a büntetőeljárásnak a keretében, amelyben hat bűncselekménnyel gyanúsítják.

Călin Georgescunak jelenése van a legfőbb ügyészségen
2025. június 05., csütörtök

Hódok, vidrák és „méregzöldek” nyomában

Hódok, vidrák, környezetvédelmi civil szervezetek, és a bányakatasztrófa megelőzésének meghiúsítása – sok szóbeszéd terjed arról, hogy védett vadfajok óvása is hozzájárult a parajdi sóbányával történt tragédia bekövetkezéséhez. De mi az igazság?

Hódok, vidrák és „méregzöldek” nyomában
Hódok, vidrák és „méregzöldek” nyomában
2025. június 05., csütörtök

Hódok, vidrák és „méregzöldek” nyomában

2025. június 04., szerda

Gazdasági miniszter: feszített ütemben zajlik a munka, a Korond-patakot július elejéig akarják elterelni

Parajd térségében két műszakban dolgoznak a kotrógépek, hogy tartani lehessen a Korond-patak elterelésének július eleji határidejét – jelentette ki az ügyvivő gazdasági miniszter a szerdai kormányülés után.

Gazdasági miniszter: feszített ütemben zajlik a munka, a Korond-patakot július elejéig akarják elterelni