Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

14:22

Elhunyt Sebő Ferenc, a Nemzet Művésze

14:07

Hangosak, és élettel töltik meg a várost: kezdődnek a diáknapok Marosvásárhelyen

14:06

Közel 34 ezren jutottak álláshoz a munkaerő-elhelyező ügynökség közvetítésével

13:46

Csíki bronzérmek az országos úszóbajnokságról

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Hamar jelentkezett a lottós rekordnyereményért a szerencsés játékos, de mi maradt utána?

Tragédiába torkollt bevetés Hargita megye határának közelében: lelőttek egy férfit a kiérkező hatóságok

Fejszével ölte meg várandós élettársát, életfogytiglant kapott

Gyerek is utazott a feje tetejére állt autóban

Tettenérés után szekereket, traktort és láncfűrészt koboztak el

Kelemen Hunorral találkozik Magyar Péter

Ígéretek és elvárások Magyar Péter és Kelemen Hunor találkozóján

Orbán Viktor nem ül be a parlamentbe, a nemzeti oldal újjászervezésén fog dolgozni

Bolojan: a deficit csökkent, az irány helyes, kár lenne visszatérni oda, ahonnan elindultunk

Tánczos Barna megkapta a mezőgazdasági, Cseke Attila pedig az egészségügyi minisztérumot

Szöcskék a gyergyói határban: a gazdák a terményt féltik, a szakember a madarak munkájában bízik

Délről érkezhettek a meleg, száraz éghajlatot kedvelő rovarok

Fotó: Lukács Géza

Hüvelykujjnyi rovarok sokaságáról számolnak be azok, akik Gyergyó térségében a ditrói–güdüci zónában, illetve Vasláb és Katorzsa között jártak a napokban. Nem a sokat rettegett sáskajárás ez, minden bizonnyal szöcskeinvázióról van szó – állítják szakemberek.

Balázs Katalin

2018. május 25., 14:002018. május 25., 14:00

2018. május 29., 14:172018. május 29., 14:17

„A cikória szárát úgy csemmegteti, mint a spagettit” – számol be a szemrevételezett szöcske tevékenységéről egy gazdálkodó. Abban reménykedik, hogy a nagyszámú populáció nem vándorol át a kaszálókról a termesztett növényekre, mert akkor óriási károk keletkezhetnek.

Arra emlékeznek az idősebbek, hogy Remetén, amikor sok volt a sáska, mint hajtóvadászatra, úgy sorakoztak fel az emberek, és botokkal ütötték a talajt. Azt is tudják, hogy a múlt rendszerben minden ilyen probléma megoldására a permetezést javasolták, ám a vegyszerek nem válogattak az élőlények között.

Ferencz Lehel kertészmérnök a rovarokról készült felvételeket látva elmondta, nagy valószínűséggel nyerges szöcskéről (Ephippigera ephippiger) beszélhetünk, olyan fajtáról, amelyet Romániában eddig nem írt le senki. Tudni lehet e fajról, hogy

a száraz, meleg klímájú vidékeket kedveli,

és főként növényevő, ami azt jelenti, hogy kisebb rovarok fogyasztása is része étrendjének. A kertészmérnök hozzátette, megtörténhet, hogy valamilyen kultúrnövénnyel lett behozva erre a vidékre, és a kedvező klimatikus körülmények vezettek elszaporodásához, de rovarszakértő megkérdezését ajánlotta pontos részletekért.

Fotó: Lukács Géza

Balog Albert, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanára, aki a rovarok kutatását tekinti hivatásának, ebből írta doktori disszertációját is, lapunk kérdésére elmondta: valószínűleg délről érkezett, itt elszaporodott rovarokról van szó, a déli meghatározás akár mediterrán térséget is fedhet. Nem ritkaság az, hogy a melegebb időjárási körülmények lehetővé teszik mediterrán, szubmediterrán térségre jellemző fajok megjelenését térségünkben, nem feltétlenül nagy egyedszámban, de jelenlétüket komolyabb rovarcsapdázási módszerrel igazolni lehet. Az invázió a rovarvilágban nem ritka, például 3–4 évente a cserebogarak populációja nő meg, viszont ezen rovarok, nagytestűek lévén, nagyobb ijedtséget kelthetnek. Nem alaptalan a félelem, hiszen rágó szájszervük révén nagy populáció esetén jelentős károkat tehetnek a termesztett növényekben. Ennek ellenére a szakember mégsem borúlátó.

Komoly vizsgálatok híján nem kívánt válaszolni arra a kérdésre, milyen módon kerülhettek ide a szöcskék, a tojások jutottak-e ide, a lárvák-e vagy ivarérett egyedek, „az biztos, hogy ezek melegkedvelő fajok, és ha a térség időjárását figyeljük az elmúlt hónapokban, akkor kedvező faktorról beszélhetünk, mely hozzájárulhatott, hogy akár kis populációból is nagy szaporulat, riadalmat keltő probléma jelenhessen meg. Tudni kell ugyanis, hogy a felnőtt egyedek, az imágók képesek repülni, és ennek látványa riasztó lehet, helyváltoztatásuk is gyors, hiszen akár kilométerekre is tudnak repülni.”

Azt is közölte, hogy ő nem járt a napokban ebben a térségben, ez az első értesítés, ami hozzá eljutott, várhatóan kollégáival hamarosan hozzálátnak e jelenség vizsgálatához.

Nem akarok jóslatokba bocsátkozni, de feltételezhető, hogy ha Székelyföldön megjelent a szöcske, akkor az ország melegebb zónáiból is jelzik hamarosan jelenlétüket

– fogalmazott Balog Albert.

Mi a teendőnk, ha a kultúrnövényeken is rágás jeleit látjuk? A szakember úgy véli, ha komoly károk keletkeznek a termesztett növényeken, akkor vélhetőleg a gazdák permetezéshez folyamodnak. Annak ellenére, hogy veszélye közismert, minden rovarra azonos módon hat, bevett szokás a permetezés. A kitinszintézist gátló szerek is közismertek, melyek meggátolják a felnőtt egyeddé válást. Tény, hogy ezek a védekezési módozatok hatással vannak minden más fajra is. A szakember éppen ezért nem biztatná elhamarkodott lépésre a gazdákat, türelemre inti, hogy kiderüljön, van-e szükség védekezésre, képződhetnek-e jelentős károk. Ő az ellenkezőjében bízik:

Úgy gondolom, nem lesz szükség növényvédő szerek használatára. Valószínűsíthető, hogy a madarak, mint természetes ellenségek kordában tudják tartani a szöcskéket olyan szinten, hogy a mezőgazdaságban jelentős kárt ne tegyenek.