
A megtalált bronzkori sisak. Kincsesbányának bizonyul Maros megye
Fotó: Haáz Vince
Kiállt a földből egy sisak gombja, így találtak az értékes bronzkori régészeti leletre egy Nyárádszereda határában lévő domboldalon. A megtalált tárgyakat a Maros Megyei Múzeum szakemberei restaurálják, majd felbecsültetik az értékét.
2018. november 29., 11:552018. november 29., 11:55
Újabb régészeti leletet talált egy amatőr régész Maros megyében két hete,
Mint Rézi Botond archeológus, a bronzkor szakértője elmondta, az új lelet többek között egy igen értékes harangalakú sisakot tartalmaz, amely a Krisztus előtti 9–10. századból származik. Ezt egy öntött bronzlemezből faragták ki sisakalakúra, belső részében, a perem felett szegecslyukak találhatók, a feltételezések szerint növényi vagy állati eredetű bélés is volt benne. Tetején díszített gomb található, a sisakon nincs más díszítőelem.
Romániában még kettő van ilyen, egyiket Nagykárolyban találták, a másikat Brassó megyében” – tájékoztatott Rézi Botond. A szakembertől megtudtuk, hogy az említett sisak mellett találtak még két bronz bográcsot, de ezek közül egyik sem teljes, csak darabok vannak meg belőlük. Ezek közül az egyiket – szakértők szerint – Szlovákia vagy Észak-Magyarország területén készíthették, a másikhoz hasonlót találtak már Erdélyben és Észak-Németországban is – Európa-szerte tíz-tizenöt van belőlük. Az amatőr régész továbbá jó állapotban lévő héttokos baltát és nyolc megmunkálatlan karperecet is talált.
A régész hangsúlyozta, nemcsak a kincsleletek tanulmányozásából, hanem a helyszín további feltárásából is sok mindent megtudhatnak a régészek. Éppen ezért
A szerencsés megtaláló elmondása szerint a sisak gombja kiállt a földből, így talált rá. A tárgyakat kiásta, eljuttatta a Maros Megyei Múzeumhoz, ahol szakemberek restaurálják.
Fotó: Haáz Vince
Soós Zoltántól, a Maros Megyei Múzeum igazgatójától megtudtuk, hogy miután a bronzkori kincseket restaurálták, szakértők fogják felmérni, és akkor derül ki, hogy mekkora az értékük. A megtalálót ezután díjazni fogja a múzeum. Az igazgató nem kívánt az összegek nagyságáról beszélni, de elmondta,
Idén ez a harmadik lelet, amit Maros megyében találtak, korábban bukkantak rá a marosfelfalusi fibulára, amely Európában egyedüli, valamint a mezőbándi leletre, amely Európa-szinten a második legnagyobb mennyiségileg.
Pályázati pénzből vásárolna festményt a múzeum
Ötvenezer euróért szeretné megvásárolni a Maros Megyei Múzeum Nicolae Tonița 1919-ben festett Fogolyszoba című festményét. Soós Zoltán igazgatótól megtudtuk, hogy az alkotás egy aukciós ház árverésén 100 ezer euróra volt értékelve, de mivel komorabb hangulatú, és a fogságról szól, a magángyűjtők nem vették meg. A múzeum kormányzati pályázati pénzből szeretné jövőre megvásárolni ezt a lealkudott árú festményt, amely szépen kiegészítené a múzeum tulajdonában már meglévő, tíz darabból álló Tonița-festménygyűjteményt. A Fogolyszoba jelenleg a múzeumnál van letétben.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
1 hozzászólás