
A színházi világnapon a színészek és a színházi dolgozók, illetve a kultúra előtt tisztelgünk. Archív
Fotó: Jakab Lóránt
A színházi világnapon, kedden rendhagyó programok által enged betekintést intézménye, társulata életébe, a szakma rejtelmeibe számos színház szerte a világon. A gyergyószentmiklósi Figura például egész napos programokat kínál, lehetőséget adva az érdeklődőknek többek között arra is, hogy rendezői minőségben tegyék próbára magukat. Összeállításunkból kiderül, hogy „benne élve” kinek mit jelent a színház.
2018. március 27., 12:272018. március 27., 12:27
Semmiképpen nem „egyszerűen munkahely” a színházban dolgozóké, derül ki a válaszokból. „Ha a legrövidebben próbálom meghatározni, mit is jelent számomra a színház, a színészi munka, akkor azt mondhatom, hogy kíváncsiságot. Kíváncsiságot a kollégáim, a darab problematikája, de legfőképpen magam iránt. Hogyan állok helyt egy új helyzetben, új szerepben. Szerintem enélkül nem is lehet ezzel a szakmával foglalkozni.
Ha valamit »taníthat« a színház a színházkedvelőknek, akkor szerintem ezek a tulajdonságok. Drámaíró próbálkozásaimban talán a kreativitást emelném ki. Szabadon írhatok bárkiről, bármiről, azzal a témával foglalkozhatok, amivel akarok és úgy, ahogyan szeretném. Az alkotás bármilyen formáját önmagunk fejlesztésének tartom” – vallja Moşu Norbert László figurás színművész, drámaíró.
Máthé Annamária színművész így vall: „A színházról, amit ma gondolok, mondok, holnap már nem lesz aktuális. De a mai nap, a gondolataim összemosódnak az érzéseimmel, és gondban vagyok a válasszal. A színház mindent tud az emberről, az emberiségről, s az a kérdés, hogy mi, színházi emberek alárendeljük magunkat ennek a tudásnak, vagy nézőként elfogadjuk, amit a színház megmutat, megsejtet rólunk. Szóval,
„A színház számomra nem csak munka, hanem nyugalom, izgalom, változatosság. A színház nélkül lustábbak és balgák lennénk. Gondolatot ébreszt, felkavar, megnyugtat, szórakoztat... de
– fogalmaz Kolozsi-Borsos Gábor színművész.
Albu István rendező, a Figura Stúdió Színház igazgatója tömören válaszolt kérdésünkre: „Számomra a színház egy életforma. Jelenleg az egyetlen lehetséges életforma. Ennél többet nem tudnék mondani, pedig sokat és sokszor gondolkodtam már erről, de minden más állítás hazugság lenne.”
A színház nem csupán egy munkahely – vallják a megkérdezettek. Archív
Fotó: Jakab Lóránt/Figura Stúdió Színház
Fodor Györgyi, a gyergyói színház közönségkapcsolatokért felelős munkatársa hangsúlyozza, számára a színház nem csupán munkahely: „A színház az évek során az életem részévé vált. Sokszor munkaidőn kívül is arra késztet, hogy azon gondolkodjunk, mit és hogy lehetne jobban. Hogyan tudnánk még több embert arra ösztönözni, hogy előadásokat nézzen, hogy megtapasztalja ennek a világnak a csodáját. Számunkra ez az egyik legnagyobb kihívás a munkában.”
A még egyetemista Huszár Katótól azt kérdeztük, mi vonzotta a látványtervezői pálya irányába. „Nagyon szeretem a színházat és meg akartam ismerni ezt a világot. Azon kaptam magam, hogy érdekel, melyik előadásban milyen a díszlet, vajon bizonyos megoldások miért vannak úgy ahogy. Most már tudom, hogy színházi eszközökkel rengeteg mindent ki tud fejezni az ember, különböző darabok által más és más világba léphetünk, segít az önkifejezésben és egy saját stílus megtalálásában.
Kedvtelésből „játszik színházast”, még kérdéses számára, hogy a pályán kíván-e boldogulni felnőttként Kedves-Tamás Hanga, aki a Szín-kron diákszínjátszó-csoportot erősíti. Azt viszont már tudja, hogy színjátszás nélkül szegényesebb lenne élete. „A próbák alatt elgondolkozhatok olyan kérdéseken, amelyek által jobban megismerem a saját belső működésemet. Tudatosabbá válok. Rejtett tulajdonságaimat ismerhetem meg a különböző új szituációkban, illetve azáltal, hogy megpróbálok más fejével gondolkozni, megkeresni azt a személyt magamban, aki szereplője a darabnak. Ez nagy kihívás.”
Idén 56. alkalommal ünneplik világszerte
1957. március 27-én volt a párizsi Nemzetek Színházának évadnyitója. Ennek emlékére 1961-től a Nemzetközi Színházi Intézet bécsi közgyűlésének határozata alapján ez a nap a színházé: a színészek és a színházi dolgozók, illetve a kultúra előtt tisztelgünk ekkor.
Két sárga jelzésű figyelmeztetést adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) viharos időjárás, erős szél és jelentős mennyiségű csapadék miatt az ország több megyéjére. A riasztások kedden és szerdán lesznek érvényben.
Nagyszabású ellenőrzést tartott vasárnap délután a 15-ös országúton a Hargita megyei rendőrség. Huszonkét sofőrnél végeztek alkohol- és drogtesztet, de az autók műszaki állapotát is ellenőrizték.
A természetes légkondicionálás fontosságára hívják fel a figyelmet kertészeti szakemberek, hangsúlyozva, hogy a növényzet komplex, biológiai úton csökkenti a forróságot.
Vörös hőségriasztás van érvényben szerda reggelig az ország területének háromnegyed részén; fokozott hőterhelés és helyenként 41 Celsius-fokos maximumok várhatók.
Az írásbeli vizsgákkal folytatódik hétfőn az érettségi. Az oktatási minisztérium által jóváhagyott menetrend szerint hétfőn román nyelvből és irodalomból mérik fel a tanulók tudását.
A harmadfokú hőségriasztás következtében az év eddigi legforróbb napján vagyunk túl. Bár a délutáni órákban úgy tűnt, hogy viharok váltják a kánikulát, ez végül nem következett be.
Lakóháznál keletkezett tűz vasárnap este Sóvárad főutcáján, ahol javak váltak a lángok martalékává, ugyanakkor az épület tulajdonosa enyhébb füstmérgezést szenvedett – közli a Maros megyei tűzoltóság.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint az idei első negyedévben a romániai kereskedelmi szálláshelyek 390 900 külföldi turistát fogadtak, akik összesen 1,488 milliárd lejt költöttek el.
A rendkívüli hőség miatt 35 megyében korlátozzák hétfőn és kedden a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek forgalmát az autópályákon, gyorsforgalmi utakon és országutakon.
Jégeső, heves széllökések (55-60 km/h), csapadék (15-20l/m²) ugyanakkor villámlások várhatók vasárnap délután több településen – figyelmeztet a Hargita megyei katasztrófavédelem.
szóljon hozzá!