
Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Az ország legtöbb sürgősségi kórházában már évek óta működnek a szerveltávolító központok, ám kevés az ilyen irányú beavatkozás, mert általában tabutémának számít, a hozzátartozók nem járulnak hozzá – mondta el lapunknak András-Nagy Róbert. A sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház igazgatóját annak kapcsán kérdeztük, hogy Sorina Pintea egészségügyi miniszter Besztercén a héten bejelentette, szeptember 15-étől az ország valamennyi megyei kórházának kötelező módon működtetnie kell szervkivevő központot.
2019. augusztus 25., 19:342019. augusztus 25., 19:34
„Vannak intenzív osztályaink, a kórházak nagy része rendelkezik megfelelő felszereltséggel, ideje elkezdeni dolgozni. Átszerveztük az országos transzplantációs programot, van lehetőség az ebben részt vevők anyagi ösztönzésére, ideje gondolni azokra a betegekre, akik szervekre várnak” – szögezte le az Agerpres hírügynökség szerint Pintea.
A szervbegyűjtést lehetővé tevő minősítést már hat-hét éve megszerezték a sürgősségi kórházak, egy-két kivétellel mindegyik rendelkezik a szükséges felszereléssel és képzett munkatársakkal – mondta András-Nagy Róbert. A sepsiszentgyörgyi kórház
„Ennyi beavatkozás közel hat év alatt nagyon kevés. Tudatosító, tájékoztató kampányokra lenne szükség, hiszen jelenleg
– részletezte az igazgató. Meglátása szerint országos kampányokra lenne szükség, megértetni, ha bebizonyosodott, hogy beállt az agyhalál, a folyamat visszafordíthatatlan, akkor négy-öt beteg életét még meg lehet menteni, ha a szerveket transzplantációra felajánlják. Megvannak a feltételek, a lehetőség, de egyelőre nagyon kevés a hajlandóság – összegezte az igazgató.
Arra is kitért, hogy ha az egészségügyi minisztérium valóban kötelezővé teszi a szervkivételi központok működtetését, akkor arra is megoldást kellene találni, hogy az ebben részt vevő szakembereket javadalmazza. „Jelenleg
attól a pillanattól, hogy kiderül, lehetőség van a szerveltávolításra, addig, amíg a helikopter felszáll az átültetésre alkalmas szervekkel. A jelenlegi törvény nem teszi lehetővé, hogy a kórház ezt a munkát kifizesse, a szakemberek önkéntesen végzik. Ha kötelezővé teszik, ezt a vetületét is meg kell oldani” – szögezte le a kórházigazgató.
Kitölthetik a középiskolai felvételi jelentkezési lapokat a nyolcadikosok július 13. és 20. között, majd július 22-én számítógépes elosztással dől el, ki melyik kilencedik osztályba jut be. Az iratkozás július 23. és 28. között lesz.
Beszűkültek a készpénzes számlafizetési lehetőségek az utóbbi hónapokban, miután több üzletben megszűnt a PayPointon keresztüli befizetés. A változás leginkább azokat érinti hátrányosan, akik nem használnak bankkártyát, internetes szolgáltatásokat.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
szóljon hozzá!