
Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Az ország legtöbb sürgősségi kórházában már évek óta működnek a szerveltávolító központok, ám kevés az ilyen irányú beavatkozás, mert általában tabutémának számít, a hozzátartozók nem járulnak hozzá – mondta el lapunknak András-Nagy Róbert. A sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház igazgatóját annak kapcsán kérdeztük, hogy Sorina Pintea egészségügyi miniszter Besztercén a héten bejelentette, szeptember 15-étől az ország valamennyi megyei kórházának kötelező módon működtetnie kell szervkivevő központot.
2019. augusztus 25., 19:342019. augusztus 25., 19:34
„Vannak intenzív osztályaink, a kórházak nagy része rendelkezik megfelelő felszereltséggel, ideje elkezdeni dolgozni. Átszerveztük az országos transzplantációs programot, van lehetőség az ebben részt vevők anyagi ösztönzésére, ideje gondolni azokra a betegekre, akik szervekre várnak” – szögezte le az Agerpres hírügynökség szerint Pintea.
A szervbegyűjtést lehetővé tevő minősítést már hat-hét éve megszerezték a sürgősségi kórházak, egy-két kivétellel mindegyik rendelkezik a szükséges felszereléssel és képzett munkatársakkal – mondta András-Nagy Róbert. A sepsiszentgyörgyi kórház
„Ennyi beavatkozás közel hat év alatt nagyon kevés. Tudatosító, tájékoztató kampányokra lenne szükség, hiszen jelenleg
– részletezte az igazgató. Meglátása szerint országos kampányokra lenne szükség, megértetni, ha bebizonyosodott, hogy beállt az agyhalál, a folyamat visszafordíthatatlan, akkor négy-öt beteg életét még meg lehet menteni, ha a szerveket transzplantációra felajánlják. Megvannak a feltételek, a lehetőség, de egyelőre nagyon kevés a hajlandóság – összegezte az igazgató.
Arra is kitért, hogy ha az egészségügyi minisztérium valóban kötelezővé teszi a szervkivételi központok működtetését, akkor arra is megoldást kellene találni, hogy az ebben részt vevő szakembereket javadalmazza. „Jelenleg
attól a pillanattól, hogy kiderül, lehetőség van a szerveltávolításra, addig, amíg a helikopter felszáll az átültetésre alkalmas szervekkel. A jelenlegi törvény nem teszi lehetővé, hogy a kórház ezt a munkát kifizesse, a szakemberek önkéntesen végzik. Ha kötelezővé teszik, ezt a vetületét is meg kell oldani” – szögezte le a kórházigazgató.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
Az Európai Unióban 2025-ben 0,1 százalékponttal, 6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Idén áprilisban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének.
A Zsögödben észlelt medvékről is szó esett a csíkszeredai önkormányzati képviselők rendkívüli ülésén szerdán, a tanácsosok egy digitális fejlesztési projekt és a Szabadság téri tömbházak hőszigetelésének aktualizált költségvetését is jóváhagyták.
Szerdán folytatódik az érettségi vizsga szóbeli szakasza a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok anyanyelvi kommunikációs készségeinek a felmérésével.
szóljon hozzá!