
Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Az ország legtöbb sürgősségi kórházában már évek óta működnek a szerveltávolító központok, ám kevés az ilyen irányú beavatkozás, mert általában tabutémának számít, a hozzátartozók nem járulnak hozzá – mondta el lapunknak András-Nagy Róbert. A sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház igazgatóját annak kapcsán kérdeztük, hogy Sorina Pintea egészségügyi miniszter Besztercén a héten bejelentette, szeptember 15-étől az ország valamennyi megyei kórházának kötelező módon működtetnie kell szervkivevő központot.
2019. augusztus 25., 19:342019. augusztus 25., 19:34
„Vannak intenzív osztályaink, a kórházak nagy része rendelkezik megfelelő felszereltséggel, ideje elkezdeni dolgozni. Átszerveztük az országos transzplantációs programot, van lehetőség az ebben részt vevők anyagi ösztönzésére, ideje gondolni azokra a betegekre, akik szervekre várnak” – szögezte le az Agerpres hírügynökség szerint Pintea.
A szervbegyűjtést lehetővé tevő minősítést már hat-hét éve megszerezték a sürgősségi kórházak, egy-két kivétellel mindegyik rendelkezik a szükséges felszereléssel és képzett munkatársakkal – mondta András-Nagy Róbert. A sepsiszentgyörgyi kórház
„Ennyi beavatkozás közel hat év alatt nagyon kevés. Tudatosító, tájékoztató kampányokra lenne szükség, hiszen jelenleg
– részletezte az igazgató. Meglátása szerint országos kampányokra lenne szükség, megértetni, ha bebizonyosodott, hogy beállt az agyhalál, a folyamat visszafordíthatatlan, akkor négy-öt beteg életét még meg lehet menteni, ha a szerveket transzplantációra felajánlják. Megvannak a feltételek, a lehetőség, de egyelőre nagyon kevés a hajlandóság – összegezte az igazgató.
Arra is kitért, hogy ha az egészségügyi minisztérium valóban kötelezővé teszi a szervkivételi központok működtetését, akkor arra is megoldást kellene találni, hogy az ebben részt vevő szakembereket javadalmazza. „Jelenleg
attól a pillanattól, hogy kiderül, lehetőség van a szerveltávolításra, addig, amíg a helikopter felszáll az átültetésre alkalmas szervekkel. A jelenlegi törvény nem teszi lehetővé, hogy a kórház ezt a munkát kifizesse, a szakemberek önkéntesen végzik. Ha kötelezővé teszik, ezt a vetületét is meg kell oldani” – szögezte le a kórházigazgató.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
Nyilvánosságra hozták azt a megdöbbentő felvételt, amelyen jól látható, hogy teljesen zavartan közlekedik egy kamion az E60-ason. Mint a vizsgálatok során kiderült, a teherautó Kovászna megyei sofőrje ittas volt, őrizetbe is vették.
Július 1-jétől, szerdától a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő az országos bruttó minimálbér. Erről a március 12-én elfogadott 146-os számú határozatával döntött a kormány.
Már nem csak a véglegesítés előtt álló bértörvény-tervezet miatt nő az elégedetlenség az egészségügyben és a szociális ellátórendszerben, hanem a személyzethiány miatt fokozódó leterheltség miatt is. Általános sztrájkra készül az érdekvédelem.
Húsz megye hatvan településén és Bukarestben okozott károkat a kedd esti vihar – közölte szerdán reggel a katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU).
Közzétette kedden este a vagyonnyilatkozatát Nicușor Dan államfő.
A szaknak megfelelő kötelező tantárgy (matematika vagy történelem) írásbeli vizsgájával folytatódik szerdán az érettségi.
Az időjárás a következő négy hétben is többnyire a kánikula jegyeit fogja megtartani, miközben az ország nagy részén jelentős csapadékhiány várható az Országos Meteorológiai Szolgálat négyhetes előrejelzése szerint.
A minimálbér emelkedése miatt július elsejétől 202,5 lejről 216,25 lejre nő a bírságpont értéke – tájékoztatott kedden a közlekedésrendészet.
Rekord született: még nem fordult elő eddig az, hogy Kovászna megyében négy egymást követő napon vörös kódú, azaz a legmagasabb fokozatú riasztást adjanak ki a hőség miatt.
szóljon hozzá!