
Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
Az ország legtöbb sürgősségi kórházában már évek óta működnek a szerveltávolító központok, ám kevés az ilyen irányú beavatkozás, mert általában tabutémának számít, a hozzátartozók nem járulnak hozzá – mondta el lapunknak András-Nagy Róbert. A sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház igazgatóját annak kapcsán kérdeztük, hogy Sorina Pintea egészségügyi miniszter Besztercén a héten bejelentette, szeptember 15-étől az ország valamennyi megyei kórházának kötelező módon működtetnie kell szervkivevő központot.
2019. augusztus 25., 19:342019. augusztus 25., 19:34
„Vannak intenzív osztályaink, a kórházak nagy része rendelkezik megfelelő felszereltséggel, ideje elkezdeni dolgozni. Átszerveztük az országos transzplantációs programot, van lehetőség az ebben részt vevők anyagi ösztönzésére, ideje gondolni azokra a betegekre, akik szervekre várnak” – szögezte le az Agerpres hírügynökség szerint Pintea.
A szervbegyűjtést lehetővé tevő minősítést már hat-hét éve megszerezték a sürgősségi kórházak, egy-két kivétellel mindegyik rendelkezik a szükséges felszereléssel és képzett munkatársakkal – mondta András-Nagy Róbert. A sepsiszentgyörgyi kórház
„Ennyi beavatkozás közel hat év alatt nagyon kevés. Tudatosító, tájékoztató kampányokra lenne szükség, hiszen jelenleg
– részletezte az igazgató. Meglátása szerint országos kampányokra lenne szükség, megértetni, ha bebizonyosodott, hogy beállt az agyhalál, a folyamat visszafordíthatatlan, akkor négy-öt beteg életét még meg lehet menteni, ha a szerveket transzplantációra felajánlják. Megvannak a feltételek, a lehetőség, de egyelőre nagyon kevés a hajlandóság – összegezte az igazgató.
Arra is kitért, hogy ha az egészségügyi minisztérium valóban kötelezővé teszi a szervkivételi központok működtetését, akkor arra is megoldást kellene találni, hogy az ebben részt vevő szakembereket javadalmazza. „Jelenleg
attól a pillanattól, hogy kiderül, lehetőség van a szerveltávolításra, addig, amíg a helikopter felszáll az átültetésre alkalmas szervekkel. A jelenlegi törvény nem teszi lehetővé, hogy a kórház ezt a munkát kifizesse, a szakemberek önkéntesen végzik. Ha kötelezővé teszik, ezt a vetületét is meg kell oldani” – szögezte le a kórházigazgató.
December 28-ára halasztotta szerdán az alkotmánybíróság annak a beadványnak a tárgyalását, amelyet a legfelsőbb bíróság nyújtott be a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító új törvénytervezettel kapcsolatban.
A közlekedésrendészet munkatársai kedden 11 és 15 óra között 67 helyen végeztek ellenőrzést az 1-es országút különböző, balesetveszélyes szakaszain Ilfov, Prahova, Brasó, Szeben, Fehér, Kolozs és Bihar megyében.
Romániában vannak olyan megyék, ahol minden harmadik aktív munkaszerződés minimálbérre szól – jelentette ki szerdán az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke.
Két tonna törvénytelenül árusított pirotechnikai eszközt kobozott el a Maros megyei rendőrség tavaly, idén is fokozott ellenőrzéseket tart. Fontos változás, hogy 16 év felett már legálisan használhatók az alacsony kockázatú pirotechnikai eszközök.
Elhunyt Balázs Péter Kossuth-díjas színművész, a szolnoki Szigligeti Színház korábbi igazgatója – közölte az intézmény közösségi oldalán szerdán.
Idén októberben is negatív volt a természetes szaporulat Romániában (-7081 fő), a halálozások száma az 1,5-szöröse volt az élve születésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán az AUR beadványát és alkotmányosnak ítélte a második deficitcsökkentő csomag részét képező adóügyi intézkedésekre vonatkozó törvénytervezetet, amely egyebek mellett a helyi adók emelését is előírja.
Az ukrajnai konfliktus kezdete óta 4534 ukrán állampolgár kért menedékjogot a román államtól.
Nicușor Dan államelnök kedden kijelentette, hogy Románia jelentős összegeket fog beruházni a védelembe, de nem egyszerű felvásárlóként.
szóljon hozzá!