Szentháromság vasárnapja, avagy „kicsipünkösd”

A Szentháromság alakjai Luca Rossetti da Orta festményén

Fotó: Wikipédia

A húsvét utáni nyolcadik vasárnapon ünnepli a római katolikus egyház a teremtő, a megváltó és a megszentelő Istent, a Szentháromságot. Pünkösd nyolcadának nagy ünnepét, az évközi idő első vasárnapját vidékünkön „kicsipünkösdként” ülik a hívek.

Molnár Melinda

2020. június 07., 09:142020. június 07., 09:14

Az ünnep liturgikus színe a fehér. A Szentháromság szimbóluma a sugárzó nappal vagy „istenszemmel” kitöltött háromszög. A Szentírásban több utalás történik a Szentháromságra. Jézus is többször beszél az Atyáról és a Szentlélekről. A katolikus hívek minden szentmise és imádság kezdetén magukra vetik a Szentháromság jelét. A rózsafüzér tizedeit is a Szentháromság dicsőítésével zárják.

Az ünnepet Stephanus, Lüttich püspöke (+920) vezette be. Magyarországon Kálmán király rendelte el a Szentháromság napjának megülését. Az egyetemes egyház számára XXII. János pápa rendelte el és 1334-ben kötelezővé tette a nyugati egyházban. Az ünnep barokk kori felvirágzása a pestisjárványokkal hozható összefüggésbe.

Annak lejárta után emlékoszlopokat emeltettek a települések főterein, amelyek ájtatosságok helyszínei voltak. Számos templomot ajánlottak a Szentháromság védelmébe.

Templombúcsúk a térségünkben

A Maros megyei Szentháromság település templomáról kapta a nevét. Búcsút ülnek ugyanakkor Sárpatakon, Szovátán, Csíkzsögödben, Gyergyóalfaluban, Fenyéden, a szépvízi örmény katolikus templomban, továbbá Szőkefalva leányegyházában, Abosfalván, Szentdemeter leányegyházában, Egrestőn, Homoródkarácsonyfalva filiájában, Homoródalmáson valamint a Csíkszentgyörgyhöz tartózó Csinódon.