
A Szentháromság alakjai Luca Rossetti da Orta festményén
Fotó: Wikipédia
A húsvét utáni nyolcadik vasárnapon ünnepli a római katolikus egyház a teremtő, a megváltó és a megszentelő Istent, a Szentháromságot. Pünkösd nyolcadának nagy ünnepét, az évközi idő első vasárnapját vidékünkön „kicsipünkösdként” ülik a hívek.
2020. június 07., 09:142020. június 07., 09:14
Az ünnep liturgikus színe a fehér. A Szentháromság szimbóluma a sugárzó nappal vagy „istenszemmel” kitöltött háromszög. A Szentírásban több utalás történik a Szentháromságra. Jézus is többször beszél az Atyáról és a Szentlélekről. A katolikus hívek minden szentmise és imádság kezdetén magukra vetik a Szentháromság jelét. A rózsafüzér tizedeit is a Szentháromság dicsőítésével zárják.
Az ünnepet Stephanus, Lüttich püspöke (+920) vezette be. Magyarországon Kálmán király rendelte el a Szentháromság napjának megülését. Az egyetemes egyház számára XXII. János pápa rendelte el és 1334-ben kötelezővé tette a nyugati egyházban. Az ünnep barokk kori felvirágzása a pestisjárványokkal hozható összefüggésbe.
Annak lejárta után emlékoszlopokat emeltettek a települések főterein, amelyek ájtatosságok helyszínei voltak. Számos templomot ajánlottak a Szentháromság védelmébe.
A Maros megyei Szentháromság település templomáról kapta a nevét. Búcsút ülnek ugyanakkor Sárpatakon, Szovátán, Csíkzsögödben, Gyergyóalfaluban, Fenyéden, a szépvízi örmény katolikus templomban, továbbá Szőkefalva leányegyházában, Abosfalván, Szentdemeter leányegyházában, Egrestőn, Homoródkarácsonyfalva filiájában, Homoródalmáson valamint a Csíkszentgyörgyhöz tartózó Csinódon.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
Nem csupán az utakon vált nehézkessé a közlekedés a kedd esti havazást követően: a vasúti közlekedésben is fennakadásokat okoztak a hóviharok, szerda reggel mintegy harminc vonatjáratot töröltek az országban.
Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.
Több mint 220 hóekével dolgoznak az országutak takarításán Hargita, Kovászna és Brassó megyében – közli a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP).
Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, hogy a koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról, és egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) szerda reggeli összegzése szerint 21 megye 102 településén és Bukarestben okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában, és 205 településen több mint 166 ezer fogyasztó maradt áramszolgáltatás nélkül.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadvány is szerepel az alkotmánybíróság szerdai ülésének napirendjén.
szóljon hozzá!