
A Szentháromság alakjai Luca Rossetti da Orta festményén
Fotó: Wikipédia
A húsvét utáni nyolcadik vasárnapon ünnepli a római katolikus egyház a teremtő, a megváltó és a megszentelő Istent, a Szentháromságot. Pünkösd nyolcadának nagy ünnepét, az évközi idő első vasárnapját vidékünkön „kicsipünkösdként” ülik a hívek.
2020. június 07., 09:142020. június 07., 09:14
Az ünnep liturgikus színe a fehér. A Szentháromság szimbóluma a sugárzó nappal vagy „istenszemmel” kitöltött háromszög. A Szentírásban több utalás történik a Szentháromságra. Jézus is többször beszél az Atyáról és a Szentlélekről. A katolikus hívek minden szentmise és imádság kezdetén magukra vetik a Szentháromság jelét. A rózsafüzér tizedeit is a Szentháromság dicsőítésével zárják.
Az ünnepet Stephanus, Lüttich püspöke (+920) vezette be. Magyarországon Kálmán király rendelte el a Szentháromság napjának megülését. Az egyetemes egyház számára XXII. János pápa rendelte el és 1334-ben kötelezővé tette a nyugati egyházban. Az ünnep barokk kori felvirágzása a pestisjárványokkal hozható összefüggésbe.
Annak lejárta után emlékoszlopokat emeltettek a települések főterein, amelyek ájtatosságok helyszínei voltak. Számos templomot ajánlottak a Szentháromság védelmébe.
A Maros megyei Szentháromság település templomáról kapta a nevét. Búcsút ülnek ugyanakkor Sárpatakon, Szovátán, Csíkzsögödben, Gyergyóalfaluban, Fenyéden, a szépvízi örmény katolikus templomban, továbbá Szőkefalva leányegyházában, Abosfalván, Szentdemeter leányegyházában, Egrestőn, Homoródkarácsonyfalva filiájában, Homoródalmáson valamint a Csíkszentgyörgyhöz tartózó Csinódon.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
Nicușor Dan államelnök szerdán kijelentette, meggyőződése, hogy Románia a bizalmatlansági indítvány esetleges elfogadása után is megőrzi Nyugat-barát irányvonalát.
szóljon hozzá!