Szent György napja az állatok legelőkre való kihajtásának napja is
Fotó: Sándor Csilla
Április 24-én ünnepeljük sárkányölő Szent György napját. A katonaszent névünnepéhez számos népi hiedelem is társul.
2018. április 24., 12:302018. április 24., 12:30
Szent György, az egyik legnevezetesebb katonaszent Kis-Ázsiában született, Palesztinában halt mártírhalált. A történelmi leírások szerint Diokleciánusz császár katonája volt, a kisázsiai kappadóciai seregek vezére. Krisztus tanításának követéséért elfogták, börtönbe vetették és súlyos kínzások után, 303-ban kivégezték. A keleti egyházban Demeterrel, Prokópiosszal és Theodorral a nagy katonaszentek közé tartozik – közöttük is ő a „zászlótartó”.
A legenda szerint a pogány ellenállást a kereszt dicsőséges jelének oltalmában, Isten Anyja, a mindenkor Szűz Mária segítségével, Márton püspök és Szent György vértanú zászlaja alatt törte meg. A Szentkorona alsó két zománcképén a két keleti katonaszent: Szent György és Szent Dömötör látható. Páncélozott lovon ülő, dárdájával sárkányt ölő ifjúként szokás ábrázolni, mert a legenda szerint megölt egy sárkányt.
Hiedelmek, népi szokások
Székelyföldön számos hiedelem és népszokás fűződik Szent György napjához. Régi szokás szerint ezen a napon volt az állatok első kihajtása, amely leggyakrabban zöld ággal történt, ugyanis a néphit szerint ez az állatok gyarapodását szolgálja. Ezen a napon a legkülönbözőbb rontáselhárító módszerek alkalmazásával védték a házat és lakóit, de főleg az istállót: például az istálló körülszórták, körülfüstölték, zöld ágakat tűztek az ajtóra, kapura, emellett seprűt, sót, gatyamadzagot helyeztek az ajtóba, esetenként fokhagymát a marha szarvára. Mivel ezt a napot gonoszjáró napnak tartották, így az állatokat a Szent György napi tűzön hajtották keresztül, hogy az ártó szellemektől és a rontástól megtisztuljanak. A magyar nyelvterületen általánosan elterjedt hiedelem szerint a Szent György nap előtti mennydörgés a bő termés előjele.
A romániai elnökválasztás érvénytelenítésére is kitért J. D. Vance amerikai alelnök pénteken a müncheni biztonsági konferencián mondott beszédében.
Nem jelent veszélyt Romániára az az incidens, amely az elmúlt éjjel történt Csernobilban, amikor egy drón eltalálta az ukrajnai volt atomerőmű 4-es reaktorának maradványait védő betonburkolatot – közölte pénteken az Országos Környezetvédelmi Ügynökség.
Túlmutat a megfáradt közhelyeken az a kiállítás, melyet Valentin-nap alkalmából hoztak létre a székelyudvarhelyi Márton Áron téren: 100 magyar költő szerelmes versét függesztették ki, rózsaszín habok és szívecske-áradat nélkül.
Továbbra is kitart amellett, hogy a városi tanács ki kell vizsgálja a HVCSK körül kialakult helyzetet – szögezte le Sorbán Attila Örs, az EMSZ színeiben megválasztott gyergyószentmiklósi képviselő.
Sűrű lesz az elkövetkező néhány év is az európai uniós támogatású beruházások terén Csíkszeredában, összesen több mint 400 millió lej értékben pályáztak különböző projektekre. Ezek egyike a Vigadó felújítása.
Csíkszeredában tavaly november óta fokozatosan helyezik ki a digitális hulladékszigeteket, több mint ötven ilyen gyűjtőpont lesz a városban, idén január óta pedig elkezdték kiosztani a nyitókártyákat is.
Tűz ütött ki egy műhelyben Csíkszentmártonban pénteken délután, több tűzoltókocsival szállt ki a Hargita megyei tűzoltóság a helyszínre.
„Lehet-e úgy szeretni, hogy a másik belefogy, hogy viszket tőle a bőre, szúr a gyomra, hogy nem kap levegőt? A kérdés Dobray Sarolta Üvegfalában vetődik fel, választ akár vasárnap is kaphatunk rá a szerző és társa kézdivásárhelyi előadása során.
Lakossági fórumra hívja a polgármesteri hivatal a szentegyháziakat: az önkormányzat beszámol az előző évről és a jövőbeni terveket is ismerteti – olvasható az intézmény Facebook-oldalán.
Nyárádi Zsolt régész, a Haáz Rezső Múzeum munkatársa tart előadást Elpusztult középkori templomok Udvarhelyszéken címmel Székelyudvarhelyen.
szóljon hozzá!