
Szent György napja az állatok legelőkre való kihajtásának napja is
Fotó: Sándor Csilla
Április 24-én ünnepeljük sárkányölő Szent György napját. A katonaszent névünnepéhez számos népi hiedelem is társul.
2018. április 24., 12:302018. április 24., 12:30
Szent György, az egyik legnevezetesebb katonaszent Kis-Ázsiában született, Palesztinában halt mártírhalált. A történelmi leírások szerint Diokleciánusz császár katonája volt, a kisázsiai kappadóciai seregek vezére. Krisztus tanításának követéséért elfogták, börtönbe vetették és súlyos kínzások után, 303-ban kivégezték. A keleti egyházban Demeterrel, Prokópiosszal és Theodorral a nagy katonaszentek közé tartozik – közöttük is ő a „zászlótartó”.
A legenda szerint a pogány ellenállást a kereszt dicsőséges jelének oltalmában, Isten Anyja, a mindenkor Szűz Mária segítségével, Márton püspök és Szent György vértanú zászlaja alatt törte meg. A Szentkorona alsó két zománcképén a két keleti katonaszent: Szent György és Szent Dömötör látható. Páncélozott lovon ülő, dárdájával sárkányt ölő ifjúként szokás ábrázolni, mert a legenda szerint megölt egy sárkányt.
Hiedelmek, népi szokások
Székelyföldön számos hiedelem és népszokás fűződik Szent György napjához. Régi szokás szerint ezen a napon volt az állatok első kihajtása, amely leggyakrabban zöld ággal történt, ugyanis a néphit szerint ez az állatok gyarapodását szolgálja. Ezen a napon a legkülönbözőbb rontáselhárító módszerek alkalmazásával védték a házat és lakóit, de főleg az istállót: például az istálló körülszórták, körülfüstölték, zöld ágakat tűztek az ajtóra, kapura, emellett seprűt, sót, gatyamadzagot helyeztek az ajtóba, esetenként fokhagymát a marha szarvára. Mivel ezt a napot gonoszjáró napnak tartották, így az állatokat a Szent György napi tűzön hajtották keresztül, hogy az ártó szellemektől és a rontástól megtisztuljanak. A magyar nyelvterületen általánosan elterjedt hiedelem szerint a Szent György nap előtti mennydörgés a bő termés előjele.
A barcasági Apácán a húsvéti kakaslövés éppúgy része az ünnepnek, mint a szemetelés és kapulopás, a piros tojás és a locsolkodás. A hagyomány világszinten egyedülálló, a jelképes bosszúállással több évszázados sérelemre emlékeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök áldott ünnepeket kívánt a katolikus és protestáns híveknek, akik április 5-én ünneplik a húsvétot.
Románia NATO-hoz vezető útja azon a mély meggyőződésen alapult, hogy az ország a demokrácia, a szabadság és a jogállamiság közösségéhez akar tartozni – üzente vasárnap Nicușor Dan a szövetség alapító okirata aláírásának 77. évfordulója alkalmából.
XVI. Leó pápa húsvétvasárnapi beszédében bejelentette, hogy április 11-re imavirrasztást hirdet meg a békéért. A pápa mindenkit arra szólított fel, csatlakozzon az imához.
A levélben szavazó választópolgárok, akik nem kapták meg postai úton a levélcsomagjukat, hétfőtől személyesen kérhetik annak pótlását a külképviseleteken vagy országgyűlési egyéni választókerületi választási irodákban.
Tizennyolc éves, ittasan vezető sofőrt is lekapcsoltak a Hargita megyei rendőrök a húsvéti ünnepek során.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint februárban 11 898 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 40-nel többnek, mint előző hónapban.
A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.
Az élelmiszerárak tavaly április óta mintegy 10 százalékkal emelkedtek, és ortodox húsvét után újabb drágulás jöhet az energia- és üzemanyagköltségek növekedése miatt – jelentette ki a vasárnap Agerpresnek Aurel Popescu.
Háziállatok is áldozatul estek annak a tűzvésznek, amely a Maros megyei Petelén ütött ki és amelyhez vasárnap kora hajnalban riasztották a szászrégeni tűzoltókat.
szóljon hozzá!