Szent György napja: ősi pásztorünnep

Szent György napja az állatok legelőkre való kihajtásának napja is

Fotó: Sándor Csilla

Április 24-én ünnepeljük sárkányölő Szent György napját. A katonaszent névünnepéhez számos népi hiedelem is társul.

Szabó Kamilla-Mária

2018. április 24., 12:302018. április 24., 12:30

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Szent György, az egyik legnevezetesebb katonaszent Kis-Ázsiában született, Palesztinában halt mártírhalált. A történelmi leírások szerint Diokleciánusz császár katonája volt, a kisázsiai kappadóciai seregek vezére. Krisztus tanításának követéséért elfogták, börtönbe vetették és súlyos kínzások után, 303-ban kivégezték. A keleti egyházban Demeterrel, Prokópiosszal és Theodorral a nagy katonaszentek közé tartozik – közöttük is ő a „zászlótartó”.

A magyar nyelvterületen Szent György tisztelete már Szent István korában jelentkezett.

A legenda szerint a pogány ellenállást a kereszt dicsőséges jelének oltalmában, Isten Anyja, a mindenkor Szűz Mária segítségével, Márton püspök és Szent György vértanú zászlaja alatt törte meg. A Szentkorona alsó két zománcképén a két keleti katonaszent: Szent György és Szent Dömötör látható. Páncélozott lovon ülő, dárdájával sárkányt ölő ifjúként szokás ábrázolni, mert a legenda szerint megölt egy sárkányt.

Hiedelmek, népi szokások

Székelyföldön számos hiedelem és népszokás fűződik Szent György napjához. Régi szokás szerint ezen a napon volt az állatok első kihajtása, amely leggyakrabban zöld ággal történt, ugyanis a néphit szerint ez az állatok gyarapodását szolgálja. Ezen a napon a legkülönbözőbb rontáselhárító módszerek alkalmazásával védték a házat és lakóit, de főleg az istállót: például az istálló körülszórták, körülfüstölték, zöld ágakat tűztek az ajtóra, kapura, emellett seprűt, sót, gatyamadzagot helyeztek az ajtóba, esetenként fokhagymát a marha szarvára. Mivel ezt a napot gonoszjáró napnak tartották, így az állatokat a Szent György napi tűzön hajtották keresztül, hogy az ártó szellemektől és a rontástól megtisztuljanak. A magyar nyelvterületen általánosan elterjedt hiedelem szerint a Szent György nap előtti mennydörgés a bő termés előjele.