Székelyudvarhelyen lehet megtekinteni a titkokat rejtő nagyszentmiklósi kincset

A bánáti Nagyszentmiklós (ma románul Sânnicolau Mare) határában 1799. július 3-án árokásás közben aranytárgyakra bukkant egy szőlősgazda: korsók, poharak, tálak kerültek elő a földből. A fennmaradt 23 aranyedény kalandos körülmények között előbb Pestre, majd Bécsbe került.

A páratlan lelet koráról azonban azóta is vita folyik, a kérdés máig élénken foglalkoztatja a kutatókat: eleddig mintegy ezer cikket és tanulmányt, három tanulmánykötetet ölel fel a felhalmozott szakirodalom.

Végérvényesen azonban továbbra sem született döntés, hogy a három eredettörténet közül melyik valós. A kincs korának és hovatartozásának kérdése ugyanis eddig három időpont és három nép köré csoportosult: az egyik elmélet szerint a kincs 8. századi avar művészet terméke; a második elmélet szerint a 9. században az Alföld délkeleti részét és Erdélyt birtokló dunai bolgárok készítette a gyűjteményt; a harmadik teória szerint pedig a kincs 10. századi és a honfoglaló magyarság kiemelkedő alkotása.

A kincset először 1884-ben állították ki Magyarországon, majd a Magyar Nemzeti Múzeum alapításának 200. évfordulóján, 2002-ben volt ismét látható Budapesten.

A nagyszentmiklósi kincs eredeti darabjait a bécsi Kunsthistorisches Museumban őrzik, azonban a szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdonában van a leletegyüttes galvanoplasztikai másolata, melyet ezúttal a székelyudvarhelyi – de nemcsak – közönség is megtekinthet.

A kiállítás három elméleti szintből épül fel, tájékoztatott a tárlatot befogadó Haáz Rezső Múzeum: az első szintet a tárgyak fizikai bemutatása jelenti, kimondottan azoknak, akik a klasszikus archeológiai tárlatot kedvelik. A második réteget a régészet apró részletei iránt érdeklődő látogatók figyelmébe ajánlják, itt a székelyudvarhelyi múzeumtól már megszokott digitális megoldásokkal egészül ki a kiállítási anyag:

QR-kódok segítségével egy virtuális fogalomtárat találhatnak a látogatók, amelyet okoskészülékeiken tovább böngészhetnek.

Az utolsó réteget egy szélesebb spektrumú, kulturális antropológiai megközelítés képezi, amelyek a Tudod-e? táblákon olvashatók.