
Rendkívül értékes tárlatnak ad helyet a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum
Fotó: Barabás Ákos
Az államalapítás ünnepének alkalmából különleges tárlattal készül a székelyudvarhelyi múzeum: a több mint 200 éve, a bánáti Nagyszentmiklós határában előkerült páratlan aranykincs hiteles másolatát mutatják be a Haberstumpf-villában. A nagyszentmiklósi kincs néven elhíresült leletegyüttes ma is titkokat rejt.
2019. augusztus 18., 18:292019. augusztus 18., 18:29
2019. augusztus 18., 20:342019. augusztus 18., 20:34
A bánáti Nagyszentmiklós (ma románul Sânnicolau Mare) határában 1799. július 3-án árokásás közben aranytárgyakra bukkant egy szőlősgazda: korsók, poharak, tálak kerültek elő a földből. A fennmaradt 23 aranyedény kalandos körülmények között előbb Pestre, majd Bécsbe került.
Fotó: Barabás Ákos
Végérvényesen azonban továbbra sem született döntés, hogy a három eredettörténet közül melyik valós. A kincs korának és hovatartozásának kérdése ugyanis eddig három időpont és három nép köré csoportosult: az egyik elmélet szerint a kincs 8. századi avar művészet terméke; a második elmélet szerint a 9. században az Alföld délkeleti részét és Erdélyt birtokló dunai bolgárok készítette a gyűjteményt; a harmadik teória szerint pedig a kincs 10. századi és a honfoglaló magyarság kiemelkedő alkotása.
A kincset először 1884-ben állították ki Magyarországon, majd a Magyar Nemzeti Múzeum alapításának 200. évfordulóján, 2002-ben volt ismét látható Budapesten.
Fotó: Barabás Ákos
A kiállítás három elméleti szintből épül fel, tájékoztatott a tárlatot befogadó Haáz Rezső Múzeum: az első szintet a tárgyak fizikai bemutatása jelenti, kimondottan azoknak, akik a klasszikus archeológiai tárlatot kedvelik. A második réteget a régészet apró részletei iránt érdeklődő látogatók figyelmébe ajánlják, itt a székelyudvarhelyi múzeumtól már megszokott digitális megoldásokkal egészül ki a kiállítási anyag:
Az utolsó réteget egy szélesebb spektrumú, kulturális antropológiai megközelítés képezi, amelyek a Tudod-e? táblákon olvashatók.
A megnyitó
A Puszták aranya – A nagyszentmiklósi kincs hiteles másolatai című tárlatot hétfőn 19 órakor nyitják meg a székelyudvarhelyi Haberstumpf-villában. A Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal nevében Orbán Árpád köszönti a vendégeket, ünnepi beszédet mond Balogh Attila Márton, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja, a tárlatot pedig Dobos Alpár, a Maros Megyei Múzeum régésze nyitja meg. Az esemény házigazdája Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója. A kiállítás december 31-éig vendégeskedik majd Székelyudvarhelyen.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Hosszas előkészítés után hamarosan benyújtják a pályázatot a csíkszeredai vasút felett átívelő gyalogos és kerékpáros híd felépítésére. Ehhez naprakésszé tették a költségvetését 10 millió lejjel emelve a projekt korábban becsült értékét.
Novemberben 9,8 százalékon stagnált az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Olyan áramszolgáltatót keresel, akivel nemcsak a számlákról, hanem a hatékonyságról és a kényelmet növelő szolgáltatásokról is anyanyelveden tudsz konzultálni?
A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt pénteken 3 óra 54 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Bár a helyi adók és illetékek emeléséről szóló új törvény még nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben, az biztos, hogy épületadó-növekedésre kell számítani. Hátrányosan érinti a régi tömbházakban élőket, és káoszt okozhat az autóadók kiszámításában.
szóljon hozzá!