Hirdetés
Hirdetés

Székelyföldi legendás tavaink, ahogy még sosem látta

Légi felvétel a Gyilkos-tóról. A mélységek ezután következnek •  Fotó: Angyalosi Beáta

Légi felvétel a Gyilkos-tóról. A mélységek ezután következnek

Fotó: Angyalosi Beáta

A Gyilkos-tó és a Szent Anna-tó mélyére merült dr. Hantz Péter biofizikus, kutatóbúvár, hogy bemutassa a lenti világot, és mintát vegyen a tudományos vizsgálatokhoz. A kutató számos fényképet készített, csapatának (Rigó Erika1, Szabó-Schuller Emőke2, Albert Zoltán3, Rajka Géza4, Dósa Elek Levente5, Barabás Szilárd6, Angi Zoltán7, Miklóssy Ildikó8 és Hantz Péter9) összesített munkáját szerkesztőségünk rendelkezésére bocsátotta. Cikkünk ennek alapján készült Bálint István szerkesztésében.

Székelyhon

2019. szeptember 16., 12:412019. szeptember 16., 12:41

2019. szeptember 17., 10:022019. szeptember 17., 10:02

Érdekes természeti jelenségeket ritkán hagyunk magyarázat nélkül: a racionális okfejtés hiányából fakadó űrt legendákkal tölti ki a népi hiedelem – indítanak tudományos cikkükben a kutatók, akik mielőtt eredményeik bemutatásához fognának, a kutatásokat időben jóval megelőző, az említett tavakhoz kapcsolódó legendákat, népi hiedelmeket ismertetik.

Akire lecsap a hegyek ura, és akin fog az átok

A Gyilkos-tó keletkezése a legenda szerint egy lányrabló haramia égi büntetéséhez köthető. A szerelméhez hűséges hajadont – akit Fazakas Eszter és ditrói Ferencz Anikó néven is emlegetnek – egy gonosztevő rabolja el, aki előbb kincsekkel próbálja megvásárolni a lány szerelmét, de amikor elutasítással találkozik, erőszakhoz folyamodik. A lány ekkor a hegyekhez fohászkodik, akik megsegítik:

mindent maguk alá temetnek.

Egyes legendaváltozatokban az omlás – a lány és a rabló mellett – egy juhnyájat is elpusztított. Az egykori vörös színt az eltemetett juhok vérével, a mai – a planktonosodás miatti – kékesszöldet pedig Fazakas Eszter szeme színével hozzák összefüggésbe, aki minden éjjel feljön a tó mélyéről, hogy kedvesét várja.

Légi felvétel a Szent Anna-tóról •  Fotó: Gerd Schuster Galéria

Légi felvétel a Szent Anna-tóról

Fotó: Gerd Schuster

A Szent Anna-tó legendája szintén több változatban ismert, de gyökerük hasonló. A tó helyén egykoron vár állott, akárcsak a Bálványos-hegy csúcsán. Ezekben két kevély testvér lakott, akik egymást sem szerették. Amikor egyikük egy cifra, hatlovas hintó birtokába jutott, a másiknak még csodálatosabb hintó kellett, és ördögi ötlete támadt. A kíméletlenebb legendaváltozat szerint a várába hurcoltatott tizenkét szép szűzlányt, amelyek közül a legszebb Anna volt. Poroszlóival meztelenre vetkőztettette, majd hintója elé fogatta őket. A hajadonok azonban nem bírták elhúzni a hintót, így a gazdag úr mérgében ostorral kezdte verni őket. Ekkor

Anna megátkozta az urat, a vár elsüllyedt, helyén tó keletkezett.

A legenda vége szerint a lányok hattyúkká, az úr a tó közepén lévő örvényben vergődő sárkánnyá változott.

Azt beszélik, hogy...

A hiedelem szerint a Gyilkos-tó mélyén egy sárkánykígyó lakik. A Szent Anna-tóról pedig az a hír járja, hogy „nincs feneke, esszeköttetésben áll az óceánnal. Amikor az óceán erőst hullámzik, a tón es nagy hullámok jőnek”. Olyan feltevéseket is hallhatunk, amelyek szerint halálos örvények lennének a tóban.

Benedek Elek A kápolna harangja című, a Szent Anna-tó legendáján alapuló meséjének papírszínház-feldolgozása Galéria

Benedek Elek A kápolna harangja című, a Szent Anna-tó legendáján alapuló meséjének papírszínház-feldolgozása

A szürke – jelen esetben vörös, illetve kékes-zöldes – valóság

Ami a valóságot illeti, a Gyilkos-tó keletkezése az 1837. évi nyári esőzések, illetve az 1838. év eleji földrengések számlájára írható. Ekkor a Gyilkos-havasról leszakadó törmelék elzárta a Keleti-Kárpátok Békás-szorosa melletti Vereskő-patak medrét. A felgyülemlett, tíz méternél is mélyebb víz elpusztította ugyan a völgy fenyőfáit, azonban

a fák víz alá kerülő törzsei csodálatos részletességgel megőrződtek.

A belemosódó vas-oxid miatt kezdetben vörös színű tavat eleinte Verestónak hívták, mai nevét Orbán Balázs honosította meg 1864-ben, de román nyelvterületen ma is „eredeti” nevét használják.

A csónakos segítő: Dósa Elek Levente •  Fotó: Hantz Péter Galéria

A csónakos segítő: Dósa Elek Levente

Fotó: Hantz Péter

A Szent Anna-tó Délkelet-Európa legépebben fennmaradt krátertava, amelyet csak esővíz táplál. A tó a Keleti-Kárpátokban található Csomád-hegység egyik utolsó, mintegy 30 ezer évvel ezelőtti vulkáni kitörése után visszamaradt kráterben jött létre. A szomszédos kráterben található a Mohos-tőzegláp, amely egy korábbi tó feltöltődése révén jött létre.

Hirdetés

Az utóvulkáni tevékenységeknek köszönhetően Székelyföldön számos híres szénsavas ásványvizű forrást és mofettát (nagyrészt a levegőnél nehezebb szén-dioxidból álló gázkeverékkel feltöltődő mélyedéseket) találunk. A mofettákat gyógyászati célra, főleg keringési betegségek kezelésére is használják.

Jelen és jövő, felszínről és mélyről

A székelyföldi tavak kutatásával több jeles ökológus, geológus és limnológus foglalkozik. Köztük van dr. Máthé István (Sapientia EMTE) és dr. Felföldi Tamás (ELTE), akik szerint a Szent Anna-tó bakteriális közössége – tenyésztéses és DNS-alapú vizsgálatok alapján – nagy fajgazdagságot mutat.

A kutatásaik során kitenyésztett egyik baktériumtörzset új fajként, Rhizobium aquaticum néven, míg egy másik törzset

új fajként és egyben új nemzetségként, Siculibacillus lacustris elnevezéssel írtak le.

Az első egy olyan nemzetség tagja, amelyet jellemzően talajból, növények gyökereihez kötődő baktériumként írtak le korábban, ez esetben pedig szabadon élő, vízben lebegő (ún. planktonikus) formáját sikerült leírni.

A Szent Anna-tó madártávlatból •  Fotó: Pinti Attila Galéria

A Szent Anna-tó madártávlatból

Fotó: Pinti Attila

Dr. Magyari Enikő, az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének, az MTA–MTM–ELTE Paleontológiai Kutatócsoportjának tagja az elmúlt időszakban végzett fúrások eredményeiről számolt be. „Fúrásaink áthaladtak a Szent Anna-tó aljára ülepedett iszaprétegen, és elérték a vulkanikus eredetű kőzetek törmelékét. A tó történetét pollen, növényi makrofosszília, szilíciumvázas alga, nyomelem és radiokarbon típusú vizsgálatok segítségével rekonstruáltuk.

Idézet
A mai tó helyén az utolsó vulkánkitörés kb. 30 ezer éve történt, és háromezer évre rá már egy tavat találunk a kráterben.

Ez az »első tó« mintegy tízezer évvel ezelőttig volt jelen, majd a vízszint csökkenni kezdett, és tőzegmohaláp nőtte be a tavat. Ennek oka a kora-holocén időszak mainál kontinentálisabb klímája volt, a mainál melegebb nyarakkal, magasabb párolgási szinttel és kevesebb nyári csapadékkal. (...)

Idézet
Kb. 5500 éve a vízszint ismét emelkedni kezdett, és beköszöntött a második, mostani »tókorszak«.

Ennek oka a közép-holocén időszakban meginduló nyári középhőmérséklet-csökkenés és a hozzáférhető nedvességtartalom növekedése volt. (...)

Szent Anna-tói fürdőzés 2017-ből. A strandolást azóta betiltották •  Fotó: Sándor Csilla Galéria

Szent Anna-tói fürdőzés 2017-ből. A strandolást azóta betiltották

Fotó: Sándor Csilla

A Szent Anna-tó mélysége mintegy 2800–3000 éve lehetett a legnagyobb, körülbelül 12–13 méter. Azóta a vízszint enyhén csökken, a tó alján lévő iszapréteg pedig vastagszik. Az egy-másfél évtizede bekövetkezett »zöldülés«, vagyis a plantonikus eutrofizáció elsősorban az emberi hatások miatt következhetett be, de nem zárható ki, hogy kis mértékben a klíma melegedése is szerepet játszhat benne.”

Hantz Péter búvárfelszerelésben •  Fotó: Hantz Péter, Barabás Szilárd Galéria

Hantz Péter búvárfelszerelésben

Fotó: Hantz Péter, Barabás Szilárd

Dr. Hantz Péter biofizikus, kutatóbúvár a Pécsi Tudományegyetem részéről metagenomikai és orvostudományi célú mintavétel érdekében merült a tavak mélyére. Egyedül merült, amit a tavak gondnokságának munkatársai (Dósa Elek Levente, Angi Zoltán és Barabás Szilárd, valamint egy hegyi csendőr) csónakból felügyeltek. A tudományos kutató számos fényképet készített az alsó világban, amelyeket szerkesztőségünk rendelkezésére bocsátott. Ezekből válogattunk.

A Gyilkos-tó víztükre •  Fotó: Hantz Péter, Angi Zoltán Galéria

A Gyilkos-tó víztükre

Fotó: Hantz Péter, Angi Zoltán

Gyilkos-tói fatörzs két nézőpontból •  Fotó: Hantz Péter, Angi Zoltán Galéria

Gyilkos-tói fatörzs két nézőpontból

Fotó: Hantz Péter, Angi Zoltán

Közvetlenül a vízfelszín alatt még erősen pusztulnak a törzsek •  Fotó: Hantz Péter, Angi Zoltán Galéria

Közvetlenül a vízfelszín alatt még erősen pusztulnak a törzsek

Fotó: Hantz Péter, Angi Zoltán

Fatörzs kb. 3 méter mélyen. A legvékonyabb ágacskák is megőrződtek •  Fotó: Hantz Péter, Angi Zoltán Galéria

Fatörzs kb. 3 méter mélyen. A legvékonyabb ágacskák is megőrződtek

Fotó: Hantz Péter, Angi Zoltán

Hantz Péter szerint megfontolandó lenne egy átlátszó, kivilágított alagút létesítése a tó mélyének egy részében, hogy mindenki megcsodálhassa az alsó világot •  Fotó: Hantz Péter, Angi Zoltán Galéria

Hantz Péter szerint megfontolandó lenne egy átlátszó, kivilágított alagút létesítése a tó mélyének egy részében, hogy mindenki megcsodálhassa az alsó világot

Fotó: Hantz Péter, Angi Zoltán

Mélyebben már minden feltűnően vörös volt az eső utáni napon. Talán nem véletlenül hívták egykoron magyarul is Verestónak a Gyilkos-tavat •  Fotó: Hantz Péter, Barabás Szilárd Galéria

Mélyebben már minden feltűnően vörös volt az eső utáni napon. Talán nem véletlenül hívták egykoron magyarul is Verestónak a Gyilkos-tavat

Fotó: Hantz Péter, Barabás Szilárd

Kb. 5 méter mélyen már a legkisebb ágacskák is olyan állapotban vannak, ahogy 1838-ból maradtak. Itt már jól jön a búvárlámpa egy kis derítés érdekében •  Fotó: Hantz Péter, Angi Zoltán Galéria

Kb. 5 méter mélyen már a legkisebb ágacskák is olyan állapotban vannak, ahogy 1838-ból maradtak. Itt már jól jön a búvárlámpa egy kis derítés érdekében

Fotó: Hantz Péter, Angi Zoltán

A tó fenekén (kb. 10 méter mélyen) dermesztően hideg a víz, és szinte teljes a sötétség, csak a búvárlámpa világít •  Fotó: Hantz Péter, Angi Zoltán Galéria

A tó fenekén (kb. 10 méter mélyen) dermesztően hideg a víz, és szinte teljes a sötétség, csak a búvárlámpa világít

Fotó: Hantz Péter, Angi Zoltán

A Szent Anna-tó két nézőpontból •  Fotó: Hantz Péter, Dósa Elek Levente Galéria

A Szent Anna-tó két nézőpontból

Fotó: Hantz Péter, Dósa Elek Levente

Iszap a Szent Anna-tó fenekén, kb. 5 méteres mélységben. Az iszap, pontosabban annak felső rétege erősen kén-hidrogén szagú, ami Hantz szerint anaerob légzést folytató baktériumok jelenlétére utal. Az iszap több méter vastag lehet •  Fotó: Hantz Péter, Dósa Elek Levente Galéria

Iszap a Szent Anna-tó fenekén, kb. 5 méteres mélységben. Az iszap, pontosabban annak felső rétege erősen kén-hidrogén szagú, ami Hantz szerint anaerob légzést folytató baktériumok jelenlétére utal. Az iszap több méter vastag lehet

Fotó: Hantz Péter, Dósa Elek Levente

A cikk szerzői köszönetüket fejezik ki a meginterjúvolt tudósoknak, Szathmáry Eörs, Máriligeti Károly, Nyitrai László és Málnási Csizmadia András professzoroknak, a Hargita megyei hegyi csendőrségnek, valamint a légi felvételek készítőinek.

1 – Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Ökológia szak
2 – Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Menedzsment szak
3 – Zabola Estate
4 – Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Barlangkutató Intézet
5 – Szent Anna-tó – Mohos Tőzegláp Természetvédelmi Terület és Pro Szent Anna Egyesület
6 – Gyilkos-tó Viridis Kft.
7 – Zabola Estate Kft. (hoteligazgató)
8 – Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Csíkszeredai Kar, Biomérnöki Tanszék
9 – Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Biofizikai Intézet és Fibervar Kft., Kolozsvár

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 12., hétfő

Lakóház gyulladt ki egy Maros megyei településen

Lakóház tetőtere kapott lángra hétfőn este a Maros megyei Szalárdtelepen, ahol közösen vágtak neki az oltásnak az országos katasztrófavédelem Maros és a Hargita megye munkatársai.

Lakóház gyulladt ki egy Maros megyei településen
Hirdetés
2026. január 12., hétfő

Bonyolult jelszó, biometrikus azonosítás – ezekkel már védettebbek a mobilos adataink

A mobileszközökön tárolt adatok védelmével kapcsolatos jó tanácsokat fogalmazott meg hétfőn a belügyminisztérium.

Bonyolult jelszó, biometrikus azonosítás – ezekkel már védettebbek a mobilos adataink
2026. január 12., hétfő

48 év helyett 55 vagy 60 éves nyugdíjkorhatárban gondolkodnak a belügyi és védelmi alkalmazottak esetében

A védelmi és a belügyminisztérium képviselőinek a jövő hét végéig ki kell dolgozniuk a belügyi és a védelmi alkalmazottak nyugdíjkorhatárának emeléséről szóló törvénytervezetet – jelentette ki hétfőn Radu Miruță védelmi miniszter.

48 év helyett 55 vagy 60 éves nyugdíjkorhatárban gondolkodnak a belügyi és védelmi alkalmazottak esetében
2026. január 12., hétfő

Újabb felelősségvállalásos törvény, ezúttal a bérkiadások 10 százalékos csökkentéséről

A kormány felelősséget készül vállalni a parlamentben a bérkiadások 10 százalékos csökkentését is előíró törvénytervezetért – jelentette ki hétfőn Radu Miruță védelmi miniszter.

Újabb felelősségvállalásos törvény, ezúttal a bérkiadások 10 százalékos csökkentéséről
Hirdetés
2026. január 12., hétfő

„Soha többet másokért magyar vér ne folyjon!” – a doni áttörés áldozataira emlékeztek Sepsiszentgyörgyön

Megemlékezést szervezett a 83 évvel ezelőtti doni áttörés évfordulóján az Erdélyi Vitézi Rend sepsiszentgyörgyi állománya. A Hősök temetőjében 15 rendtag emlékezett a több tízezer családot érintő tragikus eseményekre.

„Soha többet másokért magyar vér ne folyjon!” – a doni áttörés áldozataira emlékeztek Sepsiszentgyörgyön
2026. január 12., hétfő

Elkezdődött az autópálya Gyergyóalfalu és Ditró közötti szakaszának tervezése

Elkezdődött az A8-as autópálya Gyergyóalfalu és Ditró közötti 14,4 kilométeres szakaszának műszaki tervezése, amelyre tíz hónapja van a megbízott vállalatnak – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAR).

Elkezdődött az autópálya Gyergyóalfalu és Ditró közötti szakaszának tervezése
2026. január 12., hétfő

Megugrott a gázfogyasztás, de elegendőek a tartalékok

Az elmúlt napokban az ország napi gázfogyasztása megközelítette az 58 millió köbmétert, ami hozzávetőlegesen 17 százalékkal több a tavalyi hasonló időszak átlagánál – közölték az Országos Energia-veszélyhelyzeti Operatív Törzs hétfői ülése után.

Megugrott a gázfogyasztás, de elegendőek a tartalékok
Hirdetés
2026. január 12., hétfő

Autójával, majd gyalog menekült az ittas sofőr, az előzetes letartóztatás elől azonban nem tudott meglógni

Autóvezetői engedélye sem volt a fiatal ittas sofőrnek, aki vasárnap éjjel Kézdivásárhelyen megpróbált elmenekülni a hatóságok elől – derül ki a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság közleményéből. A férfi mostanra előzetes letartóztatásba került.

Autójával, majd gyalog menekült az ittas sofőr, az előzetes letartóztatás elől azonban nem tudott meglógni
2026. január 12., hétfő

Kómába esett két gyermek műtét után a konstancai kórházban

Belső vizsgálatot rendelt el hétfőn a konstancai megyei sürgősségi kórháznál az intézmény vezetősége, miután két gyermek is kómába került műtét után.

Kómába esett két gyermek műtét után a konstancai kórházban
2026. január 12., hétfő

Kiszolgáltatott nőket hurcoltak külföldre szexuális kizsákmányolás céljából

Embercsempészet és szexuális szolgáltatásokra való kényszerítés vádjával román bűnözői hálózat tagjait fogták el a román és a brit hatságok, az együttműködés négy ember előállításához, valamint számos luxusautó és ingatlan lefoglalásához vezetett.

Kiszolgáltatott nőket hurcoltak külföldre szexuális kizsákmányolás céljából
Hirdetés