Székelyföld menti meg a romániai könyvpiac becsületét?

Az Európai Könyvkiadók Szövetségének (Federation of European Publishers - FEP) tavaly közölt, A könyvipar Európában című kutatása emellett arra is rámutat, hogy Románia sereghajtó a könyvvásárlás és az olvasás tekintetében is.

Ötven lej háztartásonként

A felmérésben bemutatott térkép szerint

Aktív Hargita megyei kiadók

Az alacsony hazai könyvvásárlási kedv az olvasási szokásokon is meglátszik: a felmérés szerint a romániaiak mindössze 29,6 százaléka olvasott el legalább egy könyvet egy év alatt, Magyarországon ez az arány 61,4, Luxemburgban pedig 81,9 százalék.

Egy másik, a romániai könyvkiadói piacot vizsgáló 2016-os felmérésben Ioana Ceobanu, George Cristian Dinu és Tatiana Cristea szerzők megyénként is megvizsgálták a hazai helyzetet. Mint kiderült, összesen

Ugyanez figyelhető meg a megyék tekintetében is: Maros megyében például a létező 98 kiadó közül csak 32, Kovászna megyében a 45 közül 15, Brassó megyében pedig a 174 közül mindössze 55 kiadó tevékeny.

A lista másik végén található például Călărași megye mindössze 5, Giurgiu és Tulcea megyék pedig 4-4 aktív kiadóval. A könyvesboltok tekintetében még ennél is elkeserítőbb a helyzet, hiszen a dél-romániai Teleorman megyében például egyetlen könyvesbolt sem működik (legalábbis tavaly még ez volt a helyzet), de ugyanez a helyzet tapasztalható több városban is.

– mutatott rá érdeklődésünkre Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere, aki a Csíkszeredai Könyvvásár főszervezője is. Mint mondta, véleménye szerint

„Emellett tehetetlenül állnak az a veszély előtt, amely rázúdult az oktatási rendszerre a ‘90-es években: egy olyan ellenőrizhetetlen, túlburjánzó, gyenge minőségű és silány elektronikus világ tört rá ezekre a fiatalokra, ami rabul ejtette őket. Persze vannak olyan pedagógusok, akik próbálnak megoldásokat találni erre a helyzetre, de a rendszer hibáit csak alkalmanként lehet ezekkel orvosolni. Akik pedig nem olvasnak, sokkal kevésbé kreatívak, mint olvasó társaik, és Romániára egyébként is jellemző a képzeletszegénység és a kreativitás nagyfokú hiánya” – vélekedett Ráduly.

Kiemelkedő helyen Csíkszereda

A polgármester kitért arra is, hogy a kilencvenes években,

„Sokat járom az országot, és ahol csak lehet, szétnézek, ilyenkor pedig rendszerint könyvesboltokba is be szoktam menni. Sokat elmond az, hogy olyan megyék is vannak, ahol alig találni könyves üzletet. Magyarország sokkal jobb helyzetben van, és ezzel együtt Székelyföld is, hiszen

Azon túl pedig, hogy hány könyvesbolt van egy városban, azt is meg kell nézni, hogy hány nyomda vagy hány kiadó működik ugyanott, és ebben a tekintetben Csíkszereda mind jeleskedik. Ez volt az egyik felhajtóereje a csíkszeredai könyvvásár megszervezésének is, amely egy nagyon változatos és minőségi kínálatot nyújtott az érdeklődőknek.

– zárta a polgármester.

„A magyar nyelv viszonylag kevés ember anyanyelve, ezért a fordítások nagyon fontosak, és ebben Magyarország jeleskedik. Ott nagyon sok könyvet fordítanak és adnak ki, illetve sokan is olvassák az idegen nyelvről magyarra lefordított sikerkönyveket.

– mondta. Hozzátette, azt is fontos kiemelni, hogy az elektronikus média megerősödése óta a könyv elvesztette a legfontosabb szerepét, az információközlést. Ennek hatására ma már csak azok olvasnak könyveket, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy kézzel foghatóan kinyissák azt, és úgy olvassanak. Ferencz Kornélia, a csíkszeredai Corvina Könyvesház vezetője szerint

„Hargita megyében a Maros–Magyar Autonóm Tartomány 1968-as megszűnése után létrejött az állami könyvterjesztő, és ahhoz képest, hogy az ország többi része hogyan volt ellátva, Csíkszereda, Székelyudvarhely és Gyergyószentmiklós élen járt a könyvellátásban. Ez megteremtette a hagyományt, másrészt pedig Zöld Lajosnak is sok köszönhető. Ő volt az, aki kiképezett a térségben egy könyves szakmai réteget, és lehetővé tette, hogy Budapesten tanuljunk. Ezek a szakemberek dolgoznak most a könyvesboltokban, és sokat segített számunkra az, hogy megtapasztalhattuk, hogyan működnek a magyarországi könyvesboltok, ezt a tudást pedig kamatoztatni tudtuk itthon” – emlékezett vissza Ferencz Kornélia.

– emelte ki Burus.