
Fotó: Barabás Ákos
Tizedik alkalommal tartották meg a Felsőboldogfalva községhez tartozó települések óvodásainak vándor népigyermekjáték-fesztiválját csütörtökön az ócfalvi kultúrotthonban.
2017. május 18., 19:532017. május 18., 19:53
„Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának” – vallják Kodály Zoltánnal a rendezvény szervezői. Hisznek a hagyományok oktató-nevelő munkában betöltött szerepében, felkutatják, megtanítják a falvakban fellelhető gyermekjátékokat, és tavasszal megrendezik a fesztivált – összegezte Széles Mária módszertani felelős a megnyitón. Nem versenyeznek egymással, megélik az együtt játszás örömét – immár tíz éve.
Fotó: Barabás Ákos
Az évtizednyi idő alatt óvodásgenerációk nőttek fel. De a gyermeklétszám csökkenése miatt előbb az ócfalvi, majd a székelylengyelfalvi és a patakfalvi óvodát zárták be. Telekfalván viszont újraindulhatott az iskola előtti oktatás, Felsőboldogfalván nagyobb létszámmal napközi is működik. A vándor népigyermekjáték-fesztivál következő helyszíne Bikafalva lett volna. Ott több mint húsz éve nincs kultúrotthon, de akkora teremmel sem rendelkezik a település, ahol elférne a több mint száz kisgyermek és az érdeklődő felnőttek.
Fotó: Barabás Ákos
Amíg az érkező csoportokra várakoztak, újdonságként eszközös népi játékok hívogatták a népviseletbe vagy fellépőruhácskákba öltözött gyermeknépet: pörgettyű, lépegető, ugróiskola, labda. A hodgyaik meglepetése a fagolyós teke volt. A körjátékok után Szilágyi Tímea tanítónő felsőboldogfalvi furulyásainak népdalcsokrát, majd a bikafalvi iskola és az óvoda közös dalosjáték-összeállítását tapsolták meg. Minden falu egy-egy játékkal mutatkozott be. A farcádi csoportot Patakfalvi Edit, a felsőoldogfalviakat Antal Gyöngyvér és Nagy Edit, a telekfalvit Szatmári Kinga, a hodgyait Demeter-Joó Emese, a mentor tanintézet, az udvarhelyi Csillagvár napközi képviselőit Dávid Tilda, illetve Ajvász Sára vezette. Az Aprók táncházát Tálas Ágnes Judit és Nagy Zsolt budapesti néptáncoktatók irányították, Forró István és Balázsi József húzta a talpalávalót. Utána megvendégelték a gyermekeket.
Fotó: Barabás Ákos
A szakmai értékelésen kiemelték: noha picik a gyermekek, tiszta hangon énekelnek.
Megszerettetésükben kiemelt szerepük van az óvodapedagógusoknak, hiszen a családban ilyen mintát nem látnak a gyermekek – legyen igényük erre a játékformára, érvényesüljön belső motivációjuk – összegezte Somorai Árpád aligazgató, Barabási Tünde, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem tanára, valamint Sinka Ignác zenetanár és a néptáncoktatók.
A World Vision Románia által megkérdezett tinédzserek közel negyede azt mondja, hogy a felnőttek ritkán vagy szinte soha nem hallgatják meg őket – derül ki szervezet gyermeknap alkalmából végzett felméréséből.
Az államfő szerint az eltávolítása hatással lehet a jogállamisági feltételekhez kötött uniós források lehívására is.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el hétfőn az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő területére.
A vízbefulladásos balesetek megelőzését, valamint a felelős magatartás erősítését célzó országos kampányt indít június 1. és augusztus 31. között az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU).
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra adtak ki figyelmeztetést hétfőn a meteorológusok; a riasztás 21 megyében – köztük a székelyföldiekben – érvényes a nap folyamán.
Ha Sulyok Tamás nem mond le köztársasági elnöki tisztéről, a Tisza párt módosítani fogja az alaptörvényt – mondta a miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Sándor-palota előtt tartott sajtótájékoztatóján.
Függetlenül attól, hogy a drónt eltérítették-e vagy sem, Moszkvát terheli a felelősség, ha egy Oroszországból indított drón Románia területére jut – jelentette ki vasárnap este Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki az államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Medve jelenlétét jelezték vasárnap este az Oroszhegy községhez tartozó Tibódban, valamint Maroshévízen.
1943-ban április vége és május vége között szállították haza a keleti frontról a januári doni katasztrófa után megmaradt magyar katonákat. Nagy József történészt a veszteségekről, a székely részvételről és a román „hallgatás” okáról kérdeztük.
szóljon hozzá!