
Szent Péter és Pál napi búcsús ünnep Csomafalván
Fotó: Tamás Gyopár
Három éve keresztelték a Gyergyócsomafalvi Falunapokat Szent Péter és Pál Búcsús Ünnepnap és Csomafali Nagy Gyúródásra, jónéhány csomafalvi örömére, és persze sokak bánatára. A kérdést tisztázandó, szavazás döntött a név kapcsán.
2018. július 17., 12:522018. július 17., 12:52
2018. július 17., 12:572018. július 17., 12:57
A község Facebook-oldalán egy héttel ezelőtt indított voksolásra hétfő délutánig lehetett voksolni.
A Csomafali Nagy Gyúródást többen is frappánsnak, humorosnak, egyedinek vélik, akad, aki éppen brandként emlegeti. Ám sokan azt jegyzik le, a gyúródás a régi rendszert juttatja eszükbe, amikor mindenért sorban kellett állni, gyúródni volt kénytelen mindenki a betevő falatért, nem különben az autóbuszokon. Így e tábor képviselői inkább „szentpétereznének”, falunapoznának.
Márton László Szilárd, a község polgármestere így fogalmaz:
Akad a községben, aki ragaszkodna a Csomafalvi Napok elnevezéshez, meg is indokolja, hogy miért, más pedig a hagyomány és humor mellett teszi le a voksát. A gyergyócsomafalvi Ambrus A. Árpád így fogalmaz: „Önmagában nincs bajom a csomafalvi »gyúródással«, de a kulturális rendezvényeket semmi esetre sem sorolnám a Nagy Gyúródásba! Ellenben lehetne egy áthidaló megoldás is: a Gyergyócsomafalvi Napok keretében lehetne egy Nagy Gyúródás nevű rendezvény(sorozat), ami a felhőtlen szórakozásról szól!.”
Márton László Szilárd polgármestert a szavazás utolsó napján kérdeztük, amint fogalmazott, a szervezők számára fontos volt, hogy kikérjék a falustársak véleményét a községünnep elnevezése kapcsán, hogy olyan legyen az ünnep neve és az ünnep, hogy a csomafalviak zöme magáénak érezze. Az eredményt kielemzik, figyelembe véve, hogy a csomafalviak hogyan szavaztak.
Rendben lezajlott a 2026-os országgyűlésiképviselő-választás - mondta a köztársasági elnök vasárnap este, miután tájékoztatást kapott a Nemzeti Választási Irodától (NVI).
Helyi idő szerint vasárnap este hét órakor (nálunk nyolckor) hivatalosan befejeződött a szavazás a Magyarország 3154 településén és a 23 budapesti kerületben kialakított 10 047 szavazókörben az országgyűlési választáson.
Címlapon hozzák a 2026-os magyar országgyűlési választással kapcsolatos információkat a vezető román hírportálok.
A korábbiaknál magasabb részvételi aránnyal zárul a nap a 2026-os magyarországi országgyűlési választáson, hiszen már a délután öt órai (romániai idő szerint hat órai) részvétel felülmúlta az előző választások egész napi jelenlétét.
A szavazólapok feldolgozottságának függvényében, várhatóan vasárnap este 8 órától (helyi idő szerint, romániai idő szerint 9 órától) kezdi meg a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az országgyűlési választás eredményeinek közlését.
Helyi idő szerint délután három (romániai idő szerint négy) óráig a választópolgárok 66,01 százaléka voksolt a vasárnapi magyarországi országgyűlési választáson. Ez minden eddiginél nagyobb arány, az időszakot tekintve.
Helyi idő szerint kora délután egy óráig a választásra jogosultak 54,14 százaléka szavazott a magyarországi országgyűlési választáson. Ehhez képest a 2024-es romániai parlamenti választáson 52,33 százalékos volt a részvétel a teljes nap folyamán.
Új csengettyűre cserélték a régit Szentegyházán, a felszegi falurészen. Az ottlakók kezdeményezésére és az önkormányzat támogatásával megvalósult csengettyűt szombaton, ünnepélyesen adták át.
Tűz ütött ki vasárnap reggel a Vâlcea megyei Costești község területén lévő ortodox Beszterce-kolostorban, az apácák szállásául szolgáló épületben.
Harmadjára tett közzé részvételi adatokat a magyarországi országgyűlési választásról vasárnap a Nemzeti Választási Iroda helyi idő szerint tizenegy után, romániai idő szerint délben.
1 hozzászólás