
Nem állhat meg az élet. A fizetéseket továbbra is utalni kell az alkalmazottaknak. Képünk illusztráció
Fotó: Gecse Noémi
Az iskolák fenntartására, a tanügyi alkalmazottak fizetésének utalására, az online oktatás lebonyolításához szükséges informatikusok munkájára továbbra is szükség van, ezért nem küldhetik kényszerszabadságra a nem pedagógusi munkát ellátó, kisegítő tanügyi személyzetet – írják a tanügyi szakszervezetek képviselői Ludovic Orban miniszterelnökhöz intézett levelükben.
2020. április 15., 13:102020. április 15., 13:10
Mindhárom országos szintű tanügyi szakszervezet képviselői aláírták azt a levelet, amelyet Ludovic Orban miniszterelnöknek címeztek, és amelyben azt kérik, hogy ne küldje kényszerszabadságra a tanintézetek nem didaktikai személyzetét. A miniszterelnök ugyanis a román közrádiónak adott interjújában azt nyilatkozta, hogy a pedagógusokat kivéve a tanügyi személyzetet kényszerszabadságra fogják küldeni, vagyis meghatározatlan ideig alapbérük 75 százalékét fogják kapni.
Az oktatási minisztérium ugyanakkor nyilatkozatban kérte az oktatási intézmények titkárságait, hogy továbbra is biztosítsák a diákok és családjaik számára szükséges dokumentumok kiadását. Mindezt egy nappal azután, hogy Ludovic Orban az alkalmazottak kényszerszabadságra menesztéséről nyilatkozott.
A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI), a Spiru Haret, illetve az Alma Mater szakszervezetek tizenkét oldalas közös levélben fogalmazták meg a miniszterelnöki kabinetnek azt, hogy miért van most is szükség többek között a tanügyben dolgozó titkárnőkre, informatikusokra, könyvelőkre, könyvtárosokra, takarítókra.
„A 25 százalékos bércsökkentés a megélhetőség alsó határához taszítaná őket”– fogalmaznak a miniszterelnökhöz intézett levélben.
Molnár Zoltán, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) Maros megyei elnöke a Székelyhonnak elmondta, Maros megyében a tanügyi alkalmazottak mintegy 15 százalékát, majdnem kétezer személyt érintene az intézkedés, ha valóban megvalósulna. Kérésünkre kifejtette, miért van szükség továbbra is az iskolai személyzet megtartására.
„Az iskolákat továbbra is rendben kell tartani, ügyelni kell a rendre, az informatikusokra továbbra is szükség van az online oktatás lebonyolításához. A pótlási időszakot sem lehet nélkülük megoldani, ők sem mehetnek el nyáron szabadságra” – fejtette ki a szakszervezet elnöke.
Ludovic Orban még nem válaszolt a szakszervezetek képviselőinek közös levelére, és hivatalos döntés sem született még az állami alkalmazottak kényszerszabadságával kapcsolatban.
Több mint 4,2 millió lej értékben szabott ki bírságot a szeptember 21-25. közötti ellenőrzései során az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Februárban szűnt meg a Csejdet és Tófalvát Marosvásárhellyel összekötő buszjárat, és bár most sokan hiányolják, korábban kevesen vették igénybe a csejdi buszjáratot. Körvonalazódik a megoldás, de a bürokrácia miatt ez jócskán elhúzódhat.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is döntöttek arról, hogy kik lennének a minisztereik a Siegfried Mureșan által vezetett kormányban.
Az előválogatás során 1003 filmet nézett meg az előzsűri, amely 44 alkotást választott be az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál nemzetközi versenyprogramjába.
Rendhagyó megemlékezést és lovas napot tartanak szeptember 26-án, szombaton a bekecsi csata 110. évfordulója tiszteletére.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) tájékoztatása szerint az egészségbiztosítások informatikai platformja (PIAS) pénteken 22 órától 2026. szeptember 28-án, hétfőn 2 óráig nem lesz elérhető.
Nicușor Dan államelnök pénteken kihirdette a törvényt, amely eltörli annak lehetőségét, hogy a középiskolák külön felvételi vizsgát szervezzenek a kilencedik osztályba lépőknek.
Tavaly 8716 lej volt a havi bruttó átlagbér Romániában, 655 lejjel, azaz 8,1 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban; a nettó átlagbér 2024-hez képest 307 lejjel (6,2 százalékkal) 5266 lejre nőtt 2025-ben – közölte az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!