
Nem állhat meg az élet. A fizetéseket továbbra is utalni kell az alkalmazottaknak. Képünk illusztráció
Fotó: Gecse Noémi
Az iskolák fenntartására, a tanügyi alkalmazottak fizetésének utalására, az online oktatás lebonyolításához szükséges informatikusok munkájára továbbra is szükség van, ezért nem küldhetik kényszerszabadságra a nem pedagógusi munkát ellátó, kisegítő tanügyi személyzetet – írják a tanügyi szakszervezetek képviselői Ludovic Orban miniszterelnökhöz intézett levelükben.
2020. április 15., 13:102020. április 15., 13:10
Mindhárom országos szintű tanügyi szakszervezet képviselői aláírták azt a levelet, amelyet Ludovic Orban miniszterelnöknek címeztek, és amelyben azt kérik, hogy ne küldje kényszerszabadságra a tanintézetek nem didaktikai személyzetét. A miniszterelnök ugyanis a román közrádiónak adott interjújában azt nyilatkozta, hogy a pedagógusokat kivéve a tanügyi személyzetet kényszerszabadságra fogják küldeni, vagyis meghatározatlan ideig alapbérük 75 százalékét fogják kapni.
Az oktatási minisztérium ugyanakkor nyilatkozatban kérte az oktatási intézmények titkárságait, hogy továbbra is biztosítsák a diákok és családjaik számára szükséges dokumentumok kiadását. Mindezt egy nappal azután, hogy Ludovic Orban az alkalmazottak kényszerszabadságra menesztéséről nyilatkozott.
A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI), a Spiru Haret, illetve az Alma Mater szakszervezetek tizenkét oldalas közös levélben fogalmazták meg a miniszterelnöki kabinetnek azt, hogy miért van most is szükség többek között a tanügyben dolgozó titkárnőkre, informatikusokra, könyvelőkre, könyvtárosokra, takarítókra.
„A 25 százalékos bércsökkentés a megélhetőség alsó határához taszítaná őket”– fogalmaznak a miniszterelnökhöz intézett levélben.
Molnár Zoltán, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) Maros megyei elnöke a Székelyhonnak elmondta, Maros megyében a tanügyi alkalmazottak mintegy 15 százalékát, majdnem kétezer személyt érintene az intézkedés, ha valóban megvalósulna. Kérésünkre kifejtette, miért van szükség továbbra is az iskolai személyzet megtartására.
„Az iskolákat továbbra is rendben kell tartani, ügyelni kell a rendre, az informatikusokra továbbra is szükség van az online oktatás lebonyolításához. A pótlási időszakot sem lehet nélkülük megoldani, ők sem mehetnek el nyáron szabadságra” – fejtette ki a szakszervezet elnöke.
Ludovic Orban még nem válaszolt a szakszervezetek képviselőinek közös levelére, és hivatalos döntés sem született még az állami alkalmazottak kényszerszabadságával kapcsolatban.
A Duna vízhozamának növekedése nyomán ismét zavartalanul működik a cernavodai atomerőmű mindkét reaktora, fedezve az ország villamosenergia-szükségletének közel 20 százalékát; a földgáztárolók töltöttsége elérte a 85 százalékot.
A téli áram- és földgázellátás biztosításával, a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások védelmével és a nagy ipari fogyasztók támogatásával foglalkozó munkacsoport létrehozásáról döntött a miniszterelnök.
A csütörtökön esedékes Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója előtt már találkozott a kínai Szencsenben Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Újabb telefonos csalási módszerre figyelmeztet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC). Az elkövetők először mobilszolgáltatók képviselőinek, majd a kiberbiztonsági igazgatóság munkatársainak adják ki magukat.
Románia bruttó finanszírozási igénye az előzetes becslések szerint a 2026-os 279 milliárd lejről 248 milliárd lejre csökkenhet jövőre a költségvetési hiány mérséklődésének és a lejáró adósságállomány csökkenésének köszönhetően
Elektronikusan ellenőrizhetik a jövőben az orvosok és az egészségügyi szolgáltatók, hogy a páciensek rendelkeznek-e egészségbiztosítással.
Eltérő technológiával, adatforrásokkal és számítási módszerekkel dolgozik a Google földrengésjelző rendszere és az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az Ilfov megyei törvényszék egyik bírája szerdán elrendelte Călin Georgescu volt államfőjelölt házi őrizetbe helyezését abban az ügyben, amelyben egy üzletember 1,1 millió eurós megkárosításával vádolják.
Európai uniós szankciós hivatalt hozott létre, élére pedig különmegbízottat nevezett ki szerdán az Európai Bizottság.
Egységesen 50 ezer lejben szabják meg a készpénzes bevételek és kifizetések napi felső határát a képviselőház szerdán elfogadott törvénytervezete értelmében.
szóljon hozzá!