
Nem állhat meg az élet. A fizetéseket továbbra is utalni kell az alkalmazottaknak. Képünk illusztráció
Fotó: Gecse Noémi
Az iskolák fenntartására, a tanügyi alkalmazottak fizetésének utalására, az online oktatás lebonyolításához szükséges informatikusok munkájára továbbra is szükség van, ezért nem küldhetik kényszerszabadságra a nem pedagógusi munkát ellátó, kisegítő tanügyi személyzetet – írják a tanügyi szakszervezetek képviselői Ludovic Orban miniszterelnökhöz intézett levelükben.
2020. április 15., 13:102020. április 15., 13:10
Mindhárom országos szintű tanügyi szakszervezet képviselői aláírták azt a levelet, amelyet Ludovic Orban miniszterelnöknek címeztek, és amelyben azt kérik, hogy ne küldje kényszerszabadságra a tanintézetek nem didaktikai személyzetét. A miniszterelnök ugyanis a román közrádiónak adott interjújában azt nyilatkozta, hogy a pedagógusokat kivéve a tanügyi személyzetet kényszerszabadságra fogják küldeni, vagyis meghatározatlan ideig alapbérük 75 százalékét fogják kapni.
Az oktatási minisztérium ugyanakkor nyilatkozatban kérte az oktatási intézmények titkárságait, hogy továbbra is biztosítsák a diákok és családjaik számára szükséges dokumentumok kiadását. Mindezt egy nappal azután, hogy Ludovic Orban az alkalmazottak kényszerszabadságra menesztéséről nyilatkozott.
A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI), a Spiru Haret, illetve az Alma Mater szakszervezetek tizenkét oldalas közös levélben fogalmazták meg a miniszterelnöki kabinetnek azt, hogy miért van most is szükség többek között a tanügyben dolgozó titkárnőkre, informatikusokra, könyvelőkre, könyvtárosokra, takarítókra.
„A 25 százalékos bércsökkentés a megélhetőség alsó határához taszítaná őket”– fogalmaznak a miniszterelnökhöz intézett levélben.
Molnár Zoltán, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) Maros megyei elnöke a Székelyhonnak elmondta, Maros megyében a tanügyi alkalmazottak mintegy 15 százalékát, majdnem kétezer személyt érintene az intézkedés, ha valóban megvalósulna. Kérésünkre kifejtette, miért van szükség továbbra is az iskolai személyzet megtartására.
„Az iskolákat továbbra is rendben kell tartani, ügyelni kell a rendre, az informatikusokra továbbra is szükség van az online oktatás lebonyolításához. A pótlási időszakot sem lehet nélkülük megoldani, ők sem mehetnek el nyáron szabadságra” – fejtette ki a szakszervezet elnöke.
Ludovic Orban még nem válaszolt a szakszervezetek képviselőinek közös levelére, és hivatalos döntés sem született még az állami alkalmazottak kényszerszabadságával kapcsolatban.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!