
Fotó: Rab Zoltán
Jelenleg nincs a marosvásárhelyi önkormányzat térfelén a római katolikus felekezeti iskola újralapításának labdája, az ARACIP-nek (oktatás minőségét felügyelő ügynökség) kell lépnie – mondta Frunda Csenge, marosvásárhelyi RMDSZ-es önkormányzati képviselő, akitől azt is megtudtuk, hogy egy szakmai tanulmányt is készíttetnek, amellyel alátámasztják, hogy miért fontos a felekezeti iskola újraalapítása.
2022. szeptember 21., 11:312022. szeptember 21., 11:31
Mint ismert, a Maros megyei tanfelügyelőség kedvezőtlenül véleményezte a római katolikus felekezeti iskola létrehozását, többek között arra hivatkozva, hogy
A jelenleg érvényes előírások szerint a megyei tanfelügyelőség nem kellett volna véleményezze a helyi tanács, az iskola létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatát, csupán továbbítania kellett volna azt az oktatási minisztériumhoz.
Az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Kelemen Hunor az Erdély Televízió 24 Plusz adásában, a katolikus iskola kapcsán többek között úgy fogalmazott, hogy: „Marosvásárhelyen magunkra vagyunk hagyva, időként úgy érzem, hogy, aki velünk van, az sincs velünk.”
– mondta Kelemen Hunor, aki arról is beszélt, hogy korábban a koalícióban is beszéltek a felekezeti iskola újraalapításáról.
A marosvásárhelyi RMDSZ elnöke, Kovács Mihály Levente a Székelyhonnak elmondta: ők világos álláspontot képviselnek, ugyanakkor
Minden törvényes lépést megtettek, amit eddig kellett. A tanfelügyelőség, az érvényben levő törvények értelmében nem kellett volna most szavazzon az iskolahálózat módosításáról, és nem kellett volna véleményezze a katolikus iskola létrehozását, csupán tovább kellett volna küldje, augusztus 31-ig a helyi tanács szándéknyilatkozatát.
Ehelyett azt tapasztaltuk, hogy szándékosan rosszul értelmezték a módszertant, véleményt nyilvánítottak akkor amikor erre semmi szükség nem volt. Nem a tanfelügyelőség dolga felülbírálni a helyi közösség jogos igényét, sem az, hogy pluszköltségekkel riogasson” – vélekedett Kovács Mihály Levente.
Frunda Csenge emlékeztetett, hogy a helyi tanács augusztus 25-én, időben kinyilvánította szándéknyilatkozatát, hogy létre akarja hozni, a Bolyai Farkas Gimnázium megosztásával a katolikus felekezeti iskolát. A tanfelügyelőség nem tartotta be a törvényeket, ezt a szándéknyilatkozatot nem továbbította az augusztus végi határidőig a minisztériumhoz. De, mint Frunda Csenge elmondta, ők átküldték az ARACIP-nek (oktatás minőségét felügyelő ügynökség) a szándéknyilatkozatot.
Értelmezésük szerint az ügynökség ennek nyomán a helyi szinten is kell majd érdeklődjön a helyzetről, a katolikus iskola megalapításának időszerűségéről.
– fogalmazott az önkormányzati képviselő.
Frunda Csenge arról is beszélt, hogy a helyi tanács betartotta a jelenleg érvényben levő törvényeket, követték a módszertan utasításait. Figyelemmel követik a módszertan változásait is, hogy lássák, hogy a 2023-2024-es tanévre érvényes módszertan mit fog majd az iskolahálózattal és az iskolák megosztásával kapcsolatban előírni.
„Folyamatosan egyeztetünk a jogászokkal, hogy minden lépésünk és döntésünk törvényes legyen és a katolikus iskola létrehozása ne akadjon el” – tette még hozzá Frunda.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
szóljon hozzá!