
Az épület jelen állapotában a városközpont szégyenének számít. Archív
Fotó: Beliczay László
Megszavazta Sepsiszentgyörgy önkormányzata csütörtöki ülésén, hogy újra kéri a Szakszervezetek Művelődési Házát a kormánytól.
2021. július 29., 19:272021. július 29., 19:27
2021. július 29., 19:342021. július 29., 19:34
„Soha nem mondtunk le a kultúrpalotáról” – jelentette ki a tanácsülésen Tóth-Birtan Csaba alpolgármester, a tervezet előterjesztője. Hozzátette, a jelenlegi kormánynál is próbálkoznak, mint ahogy azt már több ízben megtették. Azzal érvelnek, hogy
Az önkormányzat kéri, hogy az állam közvagyonából, illetve a Romániai Szakszervezetek Általános Egyesületének kezeléséből, az épület kerüljön át a város közvagyonába, illetve a helyi önkormányzat ügykezelésébe. Vállalják, hogy
A Szakszervezetek Művelődési Házának átvételére évekkel ezelőtt már elkészült egy kormányhatározat, azt a fejlesztési minisztérium jóváhagyta, ám az igazságügyi minisztérium nem, arra hivatkozva, hogy az átadás csak akkor történhet meg, ha az épület használati jogával rendelkező szakszervezet is egyetért. Ez a feltétel viszont nem teljesülhet, mert
Az önkormányzat az év elején bűnvádi feljelentést is tett a kultúrpalota ügyében, mert szerintük az elhanyagolt épület veszélyezteti a lakók biztonságát és egészségét.
Az üresen álló, lerobbant épületet fosztogatják, rongálják, az iratokat szétdobálták, a berendezést összetörték, többen is bejárnak inni, kábítószerezni, sőt vécének használják, így a belváros szégyenfoltjának számít.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!