Sok kérdés merült fel a betegszabadságokkal kapcsolatban

A legtöbbeket érintő betegszabadság-típusok egyike a járvány kitörése óta a Covid-betegszabadság. Az igazolt fertőzöttek a lakhelyi elkülönítés idejére kapnak betegszabadságot, ez a beoltottak esetében öt nap, az oltatlanok, illetve a betegségen 90 napnál régebben átesettek esetében pedig hét nap. Jó tudni azonban, hogy ez a betegszabadság nem számít bele a 90 napba – hangsúlyozta Duda Tihamér.

– sorolta a kivételt képező eseteket a megyei egészségbiztosítási pénztár vezérigazgatója. Utóbbira, tehát a veszélyeztetett terhességre 120 nap betegszabadság adható. Nem számít bele a 90 napba ugyanakkor a terhesség és a szülés idejére adható 126 napos betegszabadság sem, mint ahogyan az a legfeljebb 45 napos betegszabadság sem, amit az anya kaphat beteg gyermekének ápolása érdekében. Kivételt képez továbbá a tüdőtuberkulózis kezelésére jóváhagyott betegszabadság is, ami a gyógyulásig tart, valamint az égési sérülések kezelési és gyógyulási időszaka. Hasonló besorolás alá tartozik ugyanakkor az a másfél évig terjedő betegszabadság is, amire a daganatos és az AIDS-es betegek jogosultak.

A Covid-betegszabadságra teljes értékű táppénz jár

Dacára azonban annak, hogy az említett betegszabadság-típusok nem számítanak bele az ideiglenes munkaképtelenség idejére jóváhagyható betegszabadságokba, a munkáltatók nyilvántartást kell vezessenek ezekről is – hangsúlyozta Duda Tihamér. Fontos tudni ugyanakkor azt is, hogy

A betegszabadságot egyébként elszámolja az egészségbiztosítási pénztár akkor is, ha az illető még nem gyűjtött össze 6 hónapos munkarégiséget a betegszabadságot megelőző 12 hónapban. A Covid-betegszabadságra teljes értékű táppénzt kapnak a fertőzöttek, tehát az utolsó hat hónapban – ennél rövidebb munkaviszony esetén rövidebb időszakban – megvalósított átlagjövedelmük 100 százalékát kapják meg a betegnapokra visszaosztva. Az elkülönítésben lévő munkavállalók a betegnapokra nem kaphatnak egyidejűleg táppénzt és fizetést is.

A betegszabadság jóváhagyására vonatkozó szabályozások szerint egyébként a háziorvos első szakaszban legfeljebb 4 nap betegszabadságot adhat, amit később meghosszabbíthat, de ez nem haladhatja meg a 28 napot évente. A szakorvos az első fázisban legfeljebb 15 nap betegszabadságot írhat fel, de nem több mint 90 napot évente.

Nőtt a beteglapok száma

A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint a megyében tavaly összesen majdnem 59 ezer beteglapot állítottak ki az orvosok. A betegnapok számára vonatkozóan nincsenek adatai az intézménynek, de az biztosan az 59 ezer többszöröse.

A beteglapok többségét – több mint 39 ezret – megszokott betegségek miatt állították ki, a második helyen a terhesség és szülés idején kiállított beteglapok voltak (5662), harmadik helyen a karanténszabadságokat jóváhagyó beteglapok (3858), negyediken pedig a lakhelyi elkülönítésre vonatkozó beteglapok (3240). Idén, az első félévben nőtt a megyében kiállított beteglapok száma kevéssel maradt negyvenezer alatt (38 940). Az okokat illetően a sorrend szinte azonos a tavalyival: első helyen a megszokott betegségek miatt kiállított beteglapok vannak (26 019), másodikon a terhesség és szülés idején kiállított beteglapok (2872), harmadikon az elkülönítésre vonatkozók (2670), negyediken pedig a karantént igazoló beteglapok (2544).