Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:32

A sereghajtó ellen szakadt meg a GYHK győzelmi sorozata

22:09

Gólfesztivált rendezett az Ágyúsok Bukarestben

21:56

Új Call of Duty a Game Passben, jobbá tett Star Wars-kaland – hétvégi videójáték-ajánló

21:47

Pontokat szerzett Újpesten a Csíkszeredai Sportklub

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Elhunyt a székelyudvarhelyi földrajztanár, akinek felépüléséért sokan összefogtak

Képeken a hétfő reggeli iskolabusz-baleset

Csíkszeredai szórakozóhelyeken, üzletekben és az utakon is razziáztak a rendőrök

Ráduly Erzsébet: az emberekben bízni kell

Medve megölése miatt is tett feljelentést a Hargita megyei környezetőrség

Tükörjég, torlódás – most aztán tényleg oda kell figyelni az utakon

A bíróság sem tartja törvénysértésnek a fakeresztek elhelyezését az úzvölgyi haditemetőben

Nem aprózták el: rögtön huszonöt százalékkal drágítottak a csíkszeredai taxisok

Ennyi pénzt kapnak a Hargita megyei települések a visszaosztásból

A soron következő három vasárnap fontosságáról

Sok a koraszülött vagy betegen született gyerek a kórházban hagyottak között

Fotó: Gecse Noémi

Félszáz csecsemőt „felejtettek” tavaly a szülészeteken vagy a kórházakban Maros megyében. Az elhagyott babák, gyermekek száma az elmúlt években állandó, jelenleg a megyei gyermekjogvédelmi rendszerben ezerhétszázan vannak. A kimutatások szerint csak a kisebbeknek van esélyük, hogy örökbe fogadják őket és csak akkor, ha egészségesek. Maros megyében az elmúlt hat évben az új szülőkre váró gyerekek egyharmada talált igazi otthonra, családra.

Simon Virág

2018. június 24., 13:032018. június 24., 13:03

Tavaly országszerte 997 csecsemőt és kisgyermeket felejtettek a szülészeteken, kórházakban. Maros megyében félszázat, s ez a szám nagyjából megegyezik az előző években elhagyott kisgyermekek számával.

Nem viszik haza

A Szociális és Gyermekjogvédelmi Igazgatóság gyermekvédelemért felelős igazgatója, Elida Deac szerint a csecsemők nagy részét a szülészeteken és a kórházakban hagyták, s a kisgyermekekétől is a kórházakban próbáltak meg „megszabadulni”. Az anyák azonosítása ma már nem ütközik különösebb nehézségbe, mert minden egészségügyi intézményben nyilvántartást vezetnek a befektetett személyek adatairól.

A törvény értelmében a szülészeteken felejtett csecsemőket, amennyiben egészségesek 15 napon belül vissza kell helyezni a vér szerinti családjához vagy, ha ez nem lehetséges nevelőcsaládhoz. Az orvosok kötelesek, az anya eltűnését 24 órán belül jelenteni, hogy a gyermekjogvédelmi hatóság gyorsan és hatékonyan léphessen.

Fotó: Gecse Noémi

A tavaly elhagyott csecsemőkből és kisgyermekekből húszat visszahelyeztek családjaikba és követik fejlődésüket, nevelésüket. A szakember elmondta, megtörténik, hogy a szülést követően a leányanya megijed a felelősségtől, s azért hagyja ott gyerekét a kórházban, de amikor felajánlják neki a lehetőséget, hogy védett körülmények között a leánya otthonban nevelje fel, ismét magához veszi. Az sem ritka, hogy házasságon kiül született gyermeket nem tud hazavinni az anya, ezért hagyja a kórházban. Ilyenkor lehetőség van arra is, hogy a bővített családtagokhoz, nagyszülőkhöz helyezzék el a „nemkívánt” kicsit.

Nagyobbacska gyerekek esetében megtörténik, hogy bekerülnek anyjukkal a kórházba, de az nem tud velük maradni, mert otthon is több gyermeke van, s így pár napra szó nélkül hagyja magára a kórházban a kicsit.

A betegekről könnyen lemondanak

Azok a kiskorúak, akiket nem tudtak visszahelyezni családjaikba bekerült a gyermekjogvédelmi rendszerbe. Ez azt jelenti, hogy ha egészségesek, akkor nevelőszülőkhöz, úgynevezett pótcsaládhoz helyezték őket, ha pedig egészségügyi gondjaik vannak, akkor még a kórházba maradtak, vagy a gyermekjogvédelmi igazgatóság speciális otthonaiba kerültek.

Eliada Deac elmondta, hogy az elhagyott csecsemők közül több koraszülött vagy betegen született van, őket a Kövesdombon levő koraszülöttrészlegen gondozzák.

Fotó: Gecse Noémi

Az egészséges és beteg kicsik nyilvántartásukkal és azonosításukkal szinte egyidőben elkezdődik az örökbefogadást lehetővé tevő eljárás is. Ugyanis

ahhoz, hogy egy csecsemőt örökbe lehessen fogadni mindkét szülője le kell mondjon róla, s ez egy korántsem egyszerű feladat, hiszen történik, hogy nem tartózkodnak az országban, s nem akarják, hogy megtalálják őket.

Fontos módosítása az örökbefogadási törvénynek, hogy az örökbe fogadhatóságról szóló bírósági végzés a gyermek 14. életévéig érvényes marad, s nem kell ezt pár évenként újra kérni. Elida Deac arról is beszámolt, hogy

az év elejétől 124 gyermeket nyilvánítottak örökbe fogadhatónak, a legkisebb 9 hónapos, a legnagyobb 13 éves. Az év elejétől 21 egészséges gyermek talált családra, legtöbben hat éven aluliak voltak.

Maros megyében a tavalyi év végén 1731 árva és elhagyott gyermek és fiatal volt állami gondozásban, csaknem 80 százalékuk nevelőcsaládoknál, a betegek és fogyatékosak pedig szakosodott intézményekben.

Maros megye