
Március 2-ára idézik be a marosvásárhelyi katolikus iskola volt diákjait a alkotmánybíróságra. A megjelenés nem kötelező
Fotó: Haáz Vince
A marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium volt diákjainak az elmúlt héten kézbesítették az idézést, amellyel a bukaresti alkotmánybíróságra hívják őket. Tamási Zsolt iskolaigazgató ügyvédje, Gogolák Csongor, aki részletesen ismeri a szinte öt éve húzódó iskolaalapítással kapcsolatos ügyet, úgy fogalmazott, ez egy formai dolog, és emiatt nem kell aggódniuk a volt diákoknak, sőt meg sem kell jelenniük az említett bíróságon.
2021. február 13., 12:442021. február 13., 12:44
A marosvásárhelyi táblabíróság még tavaly év elején emelt alkotmányossági kifogást a román kormány 2018/48-as sürgősségi rendelete ellen, amely három másik jogszabály módosításával lehetővé tette, hogy Marosvásárhelyen minisztériumi rendelettel alapítsák újra a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnáziumot. Idén március másodikára idézik be a marosvásárhelyi gimnázium volt diákjait a bukaresti alkotmánybíróságra, ám a megjelenés nem kötelező – olvasható a február másodikai keltezéssel kiállított idézésen, amelyet több egykori tanuló is megkapott az elmúlt héten.
Szinte öt évvel ezelőtt Ștefan Someșan társvádlott – egykori Maros megyei főtanfelügyelő – ügyvédjei az iskolaalapítással kapcsolatos büntetőügyben alkotmányjogi kifogást hoztak fel a büntetőeljárási törvénykönyv bizonyos részeivel szemben (egy technikai kifogást), és ebben Tamási Zsolt ügyvédje, Gogolák Csongor is támogatta őket akkor. A marosvásárhelyi bíróságok jóváhagyták formailag, hogy kapcsolat van a kifogás és az ügy között, és átküldték az alkotmánybíróságnak – fejtette ki megkeresésünkre Gogolák Csongor ügyvéd.
– tette hozzá a marosvásárhelyi ügyvéd.
Az alkotmánybíróság a szó jogi értelmében nem bíróság, mert nem dönt konkrét kérdésekről, csak vitás jogi kérdésekről. Éspedig arról, hogy egy érvényben lévő jogszabály, jelen esetben a büntetőeljárás kifogásolt részei ütköznek-e az alkotmány rendelkezéseivel – tehát csakis erről dönt. Nem arról, hogy valakinek igaza van-e vagy sem egy konkrét ügyben, hibás vagy sem, elmarasztalható-e vagy sem, hanem, hogy abban az ügyben egy bizonyos jogi probléma az alkotmányjogi rendelkezések szempontjából milyen.
– hangsúlyozta Gogolák az idézéssel kapcsolatban. Az alkotmánybíróság dönthet úgy, hogy jóváhagyja a kifogást, akkor jobb, alkotmányosabb lesz a büntetőeljárás, vagy ha visszautasítja, akkor minden marad úgy, ahogy volt. A régi ügyre azonban abszolút semmilyen hatással nincs, mert az már első körben lejárt, és visszakerült a nyomozati szakaszba, ahol még folyik a nyomozás – magyarázta el Gogolák Csongor.
Előzmények
A marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium 2018-ban megszűnt önálló intézményként működni. A korrupcióellenes ügyészség (DNA) 2016 októberében indított vizsgálatot Tamási Zsolt iskolaigazgató és Ștefan Someșan volt főtanfelügyelő ellen az iskola 2014-es létrehozásakor elkövetett állítólagos törvénytelenségek miatt. A per vádiratát a bíróság az év márciusában visszaküldte kiegészítésre a vádhatóságnak, de az iskola ellen indított perek az intézmény megszűnéséhez vezettek. A magyar kormány 2017 szeptemberében bejelentette: a tanintézet jogi státusának megszűnte miatt vétót emel Románia OECD-csatlakozása ellen, majd később, amikor Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke biztosította Orbán Viktor miniszterelnököt az iskola újraalapításáról, Magyarország visszavonta ezt a vétót. Az iskola újraalapításáról 2018 februárjában törvényt fogadott el a román parlament, ezt azonban az alkotmánybíróság egy hónappal később alkotmányellenesnek minősítette. Az iskola végül az oktatási tárca 2018. augusztus 9-én elfogadott rendelete alapján nyithatta meg ismét kapuját immár II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium néven.
A különnyugdíjban részesülő közalkalmazottaknak 85 százalékkal csökken a különnyugdíjuk nem járulékalapú része, ha továbbra is dolgozni akarnak – jelentette be a csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
A Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke, Flavius Jakubowicz szerint a lej euróval szembeni történelmi mélypontra gyengülését elsősorban a meglévő gazdasági egyensúlyzavarokat felerősítő belpolitikai kockázatok magyarázzák.
A legfelsőbb bíróság visszautalta a főügyészséghez az 1990. júniusi bányászjárás ügyének vádiratát.
Történelmi mélypontra gyengült csütörtökön a román deviza az euróhoz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1417 lejes hivatalos árfolyamot állapított meg, ami 4,13 banis (0,8 százalékos) emelkedést jelent az előző napi 5,1004 lejhez képest.
Kilőtték azt a fiatal medvét, amelyik az elmúlt hetekben többször is állatokat pusztított Eresztevényben és Maksán. A korábban elkergetett, majd a Bodoki-havasokba elszállított példány visszatért a faluba, és újabb támadása után szerdán este lőtték ki.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évek történései alapján és a szociáldemokraták jelenlegi vezetését ismerve nem tartja kizártnak, hogy az államfő tisztségből való felfüggesztése is megtörténjen.
A Salvamont szerint országszerte mintegy 600 hegyimentő áll készenlétben a május 1-jei hosszú hétvégén, amikor megnövekedett turistaforgalomra számítanak a hatóságok.
Az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint egy csökkentett összegű gyermekpénz mellé jelenléti ösztöndíjat vezetnének be – de csak azoknak, akik rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. A törvény egyik előterjesztőjével beszélgettünk.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
szóljon hozzá!