
Március 2-ára idézik be a marosvásárhelyi katolikus iskola volt diákjait a alkotmánybíróságra. A megjelenés nem kötelező
Fotó: Haáz Vince
A marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium volt diákjainak az elmúlt héten kézbesítették az idézést, amellyel a bukaresti alkotmánybíróságra hívják őket. Tamási Zsolt iskolaigazgató ügyvédje, Gogolák Csongor, aki részletesen ismeri a szinte öt éve húzódó iskolaalapítással kapcsolatos ügyet, úgy fogalmazott, ez egy formai dolog, és emiatt nem kell aggódniuk a volt diákoknak, sőt meg sem kell jelenniük az említett bíróságon.
2021. február 13., 12:442021. február 13., 12:44
A marosvásárhelyi táblabíróság még tavaly év elején emelt alkotmányossági kifogást a román kormány 2018/48-as sürgősségi rendelete ellen, amely három másik jogszabály módosításával lehetővé tette, hogy Marosvásárhelyen minisztériumi rendelettel alapítsák újra a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnáziumot. Idén március másodikára idézik be a marosvásárhelyi gimnázium volt diákjait a bukaresti alkotmánybíróságra, ám a megjelenés nem kötelező – olvasható a február másodikai keltezéssel kiállított idézésen, amelyet több egykori tanuló is megkapott az elmúlt héten.
Szinte öt évvel ezelőtt Ștefan Someșan társvádlott – egykori Maros megyei főtanfelügyelő – ügyvédjei az iskolaalapítással kapcsolatos büntetőügyben alkotmányjogi kifogást hoztak fel a büntetőeljárási törvénykönyv bizonyos részeivel szemben (egy technikai kifogást), és ebben Tamási Zsolt ügyvédje, Gogolák Csongor is támogatta őket akkor. A marosvásárhelyi bíróságok jóváhagyták formailag, hogy kapcsolat van a kifogás és az ügy között, és átküldték az alkotmánybíróságnak – fejtette ki megkeresésünkre Gogolák Csongor ügyvéd.
– tette hozzá a marosvásárhelyi ügyvéd.
Az alkotmánybíróság a szó jogi értelmében nem bíróság, mert nem dönt konkrét kérdésekről, csak vitás jogi kérdésekről. Éspedig arról, hogy egy érvényben lévő jogszabály, jelen esetben a büntetőeljárás kifogásolt részei ütköznek-e az alkotmány rendelkezéseivel – tehát csakis erről dönt. Nem arról, hogy valakinek igaza van-e vagy sem egy konkrét ügyben, hibás vagy sem, elmarasztalható-e vagy sem, hanem, hogy abban az ügyben egy bizonyos jogi probléma az alkotmányjogi rendelkezések szempontjából milyen.
– hangsúlyozta Gogolák az idézéssel kapcsolatban. Az alkotmánybíróság dönthet úgy, hogy jóváhagyja a kifogást, akkor jobb, alkotmányosabb lesz a büntetőeljárás, vagy ha visszautasítja, akkor minden marad úgy, ahogy volt. A régi ügyre azonban abszolút semmilyen hatással nincs, mert az már első körben lejárt, és visszakerült a nyomozati szakaszba, ahol még folyik a nyomozás – magyarázta el Gogolák Csongor.
Előzmények
A marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium 2018-ban megszűnt önálló intézményként működni. A korrupcióellenes ügyészség (DNA) 2016 októberében indított vizsgálatot Tamási Zsolt iskolaigazgató és Ștefan Someșan volt főtanfelügyelő ellen az iskola 2014-es létrehozásakor elkövetett állítólagos törvénytelenségek miatt. A per vádiratát a bíróság az év márciusában visszaküldte kiegészítésre a vádhatóságnak, de az iskola ellen indított perek az intézmény megszűnéséhez vezettek. A magyar kormány 2017 szeptemberében bejelentette: a tanintézet jogi státusának megszűnte miatt vétót emel Románia OECD-csatlakozása ellen, majd később, amikor Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke biztosította Orbán Viktor miniszterelnököt az iskola újraalapításáról, Magyarország visszavonta ezt a vétót. Az iskola újraalapításáról 2018 februárjában törvényt fogadott el a román parlament, ezt azonban az alkotmánybíróság egy hónappal később alkotmányellenesnek minősítette. Az iskola végül az oktatási tárca 2018. augusztus 9-én elfogadott rendelete alapján nyithatta meg ismét kapuját immár II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium néven.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!