
Március 2-ára idézik be a marosvásárhelyi katolikus iskola volt diákjait a alkotmánybíróságra. A megjelenés nem kötelező
Fotó: Haáz Vince
A marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium volt diákjainak az elmúlt héten kézbesítették az idézést, amellyel a bukaresti alkotmánybíróságra hívják őket. Tamási Zsolt iskolaigazgató ügyvédje, Gogolák Csongor, aki részletesen ismeri a szinte öt éve húzódó iskolaalapítással kapcsolatos ügyet, úgy fogalmazott, ez egy formai dolog, és emiatt nem kell aggódniuk a volt diákoknak, sőt meg sem kell jelenniük az említett bíróságon.
2021. február 13., 12:442021. február 13., 12:44
A marosvásárhelyi táblabíróság még tavaly év elején emelt alkotmányossági kifogást a román kormány 2018/48-as sürgősségi rendelete ellen, amely három másik jogszabály módosításával lehetővé tette, hogy Marosvásárhelyen minisztériumi rendelettel alapítsák újra a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnáziumot. Idén március másodikára idézik be a marosvásárhelyi gimnázium volt diákjait a bukaresti alkotmánybíróságra, ám a megjelenés nem kötelező – olvasható a február másodikai keltezéssel kiállított idézésen, amelyet több egykori tanuló is megkapott az elmúlt héten.
Szinte öt évvel ezelőtt Ștefan Someșan társvádlott – egykori Maros megyei főtanfelügyelő – ügyvédjei az iskolaalapítással kapcsolatos büntetőügyben alkotmányjogi kifogást hoztak fel a büntetőeljárási törvénykönyv bizonyos részeivel szemben (egy technikai kifogást), és ebben Tamási Zsolt ügyvédje, Gogolák Csongor is támogatta őket akkor. A marosvásárhelyi bíróságok jóváhagyták formailag, hogy kapcsolat van a kifogás és az ügy között, és átküldték az alkotmánybíróságnak – fejtette ki megkeresésünkre Gogolák Csongor ügyvéd.
– tette hozzá a marosvásárhelyi ügyvéd.
Az alkotmánybíróság a szó jogi értelmében nem bíróság, mert nem dönt konkrét kérdésekről, csak vitás jogi kérdésekről. Éspedig arról, hogy egy érvényben lévő jogszabály, jelen esetben a büntetőeljárás kifogásolt részei ütköznek-e az alkotmány rendelkezéseivel – tehát csakis erről dönt. Nem arról, hogy valakinek igaza van-e vagy sem egy konkrét ügyben, hibás vagy sem, elmarasztalható-e vagy sem, hanem, hogy abban az ügyben egy bizonyos jogi probléma az alkotmányjogi rendelkezések szempontjából milyen.
– hangsúlyozta Gogolák az idézéssel kapcsolatban. Az alkotmánybíróság dönthet úgy, hogy jóváhagyja a kifogást, akkor jobb, alkotmányosabb lesz a büntetőeljárás, vagy ha visszautasítja, akkor minden marad úgy, ahogy volt. A régi ügyre azonban abszolút semmilyen hatással nincs, mert az már első körben lejárt, és visszakerült a nyomozati szakaszba, ahol még folyik a nyomozás – magyarázta el Gogolák Csongor.
Előzmények
A marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium 2018-ban megszűnt önálló intézményként működni. A korrupcióellenes ügyészség (DNA) 2016 októberében indított vizsgálatot Tamási Zsolt iskolaigazgató és Ștefan Someșan volt főtanfelügyelő ellen az iskola 2014-es létrehozásakor elkövetett állítólagos törvénytelenségek miatt. A per vádiratát a bíróság az év márciusában visszaküldte kiegészítésre a vádhatóságnak, de az iskola ellen indított perek az intézmény megszűnéséhez vezettek. A magyar kormány 2017 szeptemberében bejelentette: a tanintézet jogi státusának megszűnte miatt vétót emel Románia OECD-csatlakozása ellen, majd később, amikor Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke biztosította Orbán Viktor miniszterelnököt az iskola újraalapításáról, Magyarország visszavonta ezt a vétót. Az iskola újraalapításáról 2018 februárjában törvényt fogadott el a román parlament, ezt azonban az alkotmánybíróság egy hónappal később alkotmányellenesnek minősítette. Az iskola végül az oktatási tárca 2018. augusztus 9-én elfogadott rendelete alapján nyithatta meg ismét kapuját immár II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium néven.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
Nicușor Dan államelnök szerdán kijelentette, meggyőződése, hogy Románia a bizalmatlansági indítvány esetleges elfogadása után is megőrzi Nyugat-barát irányvonalát.
Románia képes megvédeni magát a drónincidensekkel szemben, hozzávetőleg egy éven belül teljesen működőképes lesz a védelmi rendszer – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
A képviselőház és a szenátus szerdai együttes ülésén felolvasták az Állítsuk meg a gazdaság lerombolását, a lakosság elszegényítését és az állami vagyon kiárusítását célzó Bolojan-tervet! című bizalmatlansági indítványt.
Kelemen Hunor szerint egy életképes alternatívát is fel kellene mutatniuk azoknak, akik meg akarják buktatni a kormányt.
A felszerelt sótalanító berendezések folyamatosan működnek, hiszen a Kis-Küküllő vize most is több sót tartalmaz, mint kellene. Az Aquaserv igazgatója a Székelyhonnak elmondta, hogy fel vannak készülve a Korond-patak esetleges áradására.
A Hargita Megyei Törvényszék első fokon húsz év letöltendő szabadságvesztésre ítélte P. Zoltánt, aki a Gyergyóditróhoz tartozó Orotván tavaly elkövetett emberölés miatt került a vádlottak padjára. Az ítélet nem jogerős.
Kelemen Hunor szerdán kijelentette, hogy Zakariás Zoltán képviselő kétszer is az RMDSZ támogatásával jutott be a parlamentbe, most pedig „gondolt egyet”, és most független akar lenni.
szóljon hozzá!