
Március 2-ára idézik be a marosvásárhelyi katolikus iskola volt diákjait a alkotmánybíróságra. A megjelenés nem kötelező
Fotó: Haáz Vince
A marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium volt diákjainak az elmúlt héten kézbesítették az idézést, amellyel a bukaresti alkotmánybíróságra hívják őket. Tamási Zsolt iskolaigazgató ügyvédje, Gogolák Csongor, aki részletesen ismeri a szinte öt éve húzódó iskolaalapítással kapcsolatos ügyet, úgy fogalmazott, ez egy formai dolog, és emiatt nem kell aggódniuk a volt diákoknak, sőt meg sem kell jelenniük az említett bíróságon.
2021. február 13., 12:442021. február 13., 12:44
A marosvásárhelyi táblabíróság még tavaly év elején emelt alkotmányossági kifogást a román kormány 2018/48-as sürgősségi rendelete ellen, amely három másik jogszabály módosításával lehetővé tette, hogy Marosvásárhelyen minisztériumi rendelettel alapítsák újra a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnáziumot. Idén március másodikára idézik be a marosvásárhelyi gimnázium volt diákjait a bukaresti alkotmánybíróságra, ám a megjelenés nem kötelező – olvasható a február másodikai keltezéssel kiállított idézésen, amelyet több egykori tanuló is megkapott az elmúlt héten.
Szinte öt évvel ezelőtt Ștefan Someșan társvádlott – egykori Maros megyei főtanfelügyelő – ügyvédjei az iskolaalapítással kapcsolatos büntetőügyben alkotmányjogi kifogást hoztak fel a büntetőeljárási törvénykönyv bizonyos részeivel szemben (egy technikai kifogást), és ebben Tamási Zsolt ügyvédje, Gogolák Csongor is támogatta őket akkor. A marosvásárhelyi bíróságok jóváhagyták formailag, hogy kapcsolat van a kifogás és az ügy között, és átküldték az alkotmánybíróságnak – fejtette ki megkeresésünkre Gogolák Csongor ügyvéd.
– tette hozzá a marosvásárhelyi ügyvéd.
Az alkotmánybíróság a szó jogi értelmében nem bíróság, mert nem dönt konkrét kérdésekről, csak vitás jogi kérdésekről. Éspedig arról, hogy egy érvényben lévő jogszabály, jelen esetben a büntetőeljárás kifogásolt részei ütköznek-e az alkotmány rendelkezéseivel – tehát csakis erről dönt. Nem arról, hogy valakinek igaza van-e vagy sem egy konkrét ügyben, hibás vagy sem, elmarasztalható-e vagy sem, hanem, hogy abban az ügyben egy bizonyos jogi probléma az alkotmányjogi rendelkezések szempontjából milyen.
– hangsúlyozta Gogolák az idézéssel kapcsolatban. Az alkotmánybíróság dönthet úgy, hogy jóváhagyja a kifogást, akkor jobb, alkotmányosabb lesz a büntetőeljárás, vagy ha visszautasítja, akkor minden marad úgy, ahogy volt. A régi ügyre azonban abszolút semmilyen hatással nincs, mert az már első körben lejárt, és visszakerült a nyomozati szakaszba, ahol még folyik a nyomozás – magyarázta el Gogolák Csongor.
Előzmények
A marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium 2018-ban megszűnt önálló intézményként működni. A korrupcióellenes ügyészség (DNA) 2016 októberében indított vizsgálatot Tamási Zsolt iskolaigazgató és Ștefan Someșan volt főtanfelügyelő ellen az iskola 2014-es létrehozásakor elkövetett állítólagos törvénytelenségek miatt. A per vádiratát a bíróság az év márciusában visszaküldte kiegészítésre a vádhatóságnak, de az iskola ellen indított perek az intézmény megszűnéséhez vezettek. A magyar kormány 2017 szeptemberében bejelentette: a tanintézet jogi státusának megszűnte miatt vétót emel Románia OECD-csatlakozása ellen, majd később, amikor Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke biztosította Orbán Viktor miniszterelnököt az iskola újraalapításáról, Magyarország visszavonta ezt a vétót. Az iskola újraalapításáról 2018 februárjában törvényt fogadott el a román parlament, ezt azonban az alkotmánybíróság egy hónappal később alkotmányellenesnek minősítette. Az iskola végül az oktatási tárca 2018. augusztus 9-én elfogadott rendelete alapján nyithatta meg ismét kapuját immár II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium néven.
A téli ünnepi időszakra időzített pirotechnikai ellenőrzőakció részeként a rendőrség eddig közel 53 tonna pirotechnikai cikket foglalt le, 540 büntetőeljárást kezdeményezett és 606 személy ellen indított nyomozást.
2025 meghatározó év Románia és az erdélyi magyar közösség számára: új politikai helyzet alakult ki, miközben Európát háború és gazdasági bizonytalanság terheli. Magyarországon választások közelegnek – a belpolitikai viták Erdélyben is érzékelhetők.
Erdély szívében, a Torockói-hegység peremén húzódik egy sziklakanyon, amelyet a természet évmilliók alatt faragott a saját arcára. Ez a Tordai-hasadék.
A földön 300 millió keresztény szenved állami elnyomásban vagy terrorszervezetek támadásaitól. Az erdélyi örmény gyökerekkel büszkélkedő Azbej Tristánnal, a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárral Kézdivásárhelyen beszélgettünk.
A parajdi sóbánya katasztrófájáról, a távolsági buszjáratok működtetésének újragondolásáról, a megyei hulladékgazdálkodásról esett szó többek között a Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnökével való év végi beszélgetésen.
Még karácsony előtt átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Országszerte több mint 7 millió lej értékben rótt ki bírságot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a december 15. és 19. között végzett ellenőrzések nyomán.
Idén csaknem 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok, miközben a bírói álláshelyek közel 20 százaléka nincs betöltve – közölte pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).
Pénzügyi bizonytalanságok és kormányzati megszorítások jellemezték Csíkszereda 2025-ös esztendejét, amelyet Korodi Attila polgármester az év utolsó rendes havi tanácsülésén értékelt pénteken.
Ünnepélyes díjátadón ismerte el Hargita megye tanácsa a megye három tűzoltóját és két kiváló sportolóját. Az ülés alatt költségvetésről, európai uniós projektekről és útépítésről is tárgyaltak a megye önkormányzati képviselői.
szóljon hozzá!