
Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
Szigorításokat vezetnek be a sertéspestis megjelenése miatt Csíkborzsovában keddtől, így többek között tilos a disznóvágás, valamint a háziállatok eladása a faluban.
2022. január 04., 15:542022. január 04., 15:54
2022. január 04., 16:232022. január 04., 16:23
„Egyelőre egy csíkborzsovai gazdaságban ütötte fel a fejét a sertéspestis, ezt állapította meg az állatorvos, így az állategészségügyi hatóság munkatársai végigellenőrzik a falu gazdaságait, ahol disznókat tartanak” – ismertette a helyzetet érdeklődésünkre Ferencz Tibor szépvízi polgármester, remélve, hogy a község többi településére nem terjed át a fertőzés.
A sertéspestis megjelenése miatt több korlátozás lép érvénybe Csíkborzsovában január 4-től, amelyekről a falu közösségi oldalán tájékoztatták helybélieket. Tilos a disznóvágás hét napig (csak kiváltságos engedéllyel lehetséges, állatorvos jelenlétében), továbbá tilos mindennemű háziállat adás-vétele, illetve bármilyen megbetegedést azonnal jelenteni kell az állatorvosnak. „Ebben a periódusban,
– fogalmaznak a felhívásban.
Egyébként az afrikai sertéspestis nem veszélyes az emberre, ennek ellenére tilos fertőzött állatból származó hús fogyasztani. Tünete a sertéseknél a hányás, köhögés, étvágytalanság, a nehéz lélegzés, magas láz, hasmenés, kékes-piros foltok megjelenése a füleken és/vagy a végtagokon. A kórra nincs gyógyszer, a megfertőződéstől számított tíz napon belül az állat menthetetlenül elpusztul. Hargita megyében tavaly Udvarhelyszéken pusztult el több sertés a kórokozó miatt.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!