Hirdetés
Hirdetés

Semjén Zsolt: az Európai Parlament olyan felesleges, mint kan disznón a csecs

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

Meghatározók lehetnek az Amerikai Egyesült Államok választási eredményei mind az oroszú–ukrán háború, mind pedig az Európai Unió jövője tekintetében – hangzott el Semjén Zsoltnak, Magyarország miniszterelnök-helyetteseének és Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének egybehangzó véleménye Tusványoson. Kelemen ugyanakkor kiemelte, az előttünk álló nehéz időkön az változtathat, ha az elit helyett a polgárok elvárásaihoz igazítják a döntéseket.

Bencze Emese

2024. július 26., 20:412024. július 26., 20:41

2024. július 26., 23:472024. július 26., 23:47

Érdekfeszítő beszélgetésen vehettek részt Tusványos pénteki napján az érdeklődők a Lőrincz Csaba-sátorban, amelynek során Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, a KDNP elnöke és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a következő kérdésköröket járták körbe:

  • javulnak-e a magyar–román kapcsolatok,

  • hogyan értékelik összességében az európai parlamenti választásokat,

  • illetve hogyan néz ki véleményük szerint most az erőegyensúly Európában, mit várhatunk ettől, milyen változást tud elhozni egy amerikai fordulat például a brüsszeli politikában?

  • Emellett azt is felvázolták, hogy mi Magyarország és az RMDSZ álláspontja az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban.

Mit mond a józan ész és a normális erkölcsi érzék?

Az esemény legelején a politikusok Orbán Viktor magyar miniszterelnök román hivatali kollégájával, Marcel Ciolacu kormányfővel való pénteki találkozójának kapcsán a magyar–román kapcsolatok javulásáról beszéltek, kiemelve, hogy annak az európai uniós érdekérvényesítésben is fontos szerepe van, akár már rövidtávon is, így mindkét nemzetnek érdeke a szoros együttműködés a két ország és a két nemzet között.

•  Fotó: Tuchiluș Alex Galéria

Fotó: Tuchiluș Alex

Az orosz–ukrán fegyveres konfliktusról is hasonló mind Semjén, mind Kelemen álláspontja. Semjén Zsolt kiemelte,

Magyarország nem támogatja Ukrajna NATO-csatlakozását, mert el kell kerülni a legfőbb rosszat: a háború eszkalálódását,

amely akár az emberiség végét is jelenthetné. „Tehát mit mond a józan ész és a normális erkölcsi érzék? El kell kerülni a legfőbb rosszat. El kell kerülni a háborúnak az eszkalációját, el kell kerülni azt, hogy egy orosz–NATO-háború legyen, mert annak a vége könnyen egy harmadik világháború lehet, aminek a vége pedig egy atomháború, ami az emberiség végét jelentheti. Ezért vagyunk békepártiak” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Hozzá csatlakozva Kelemen Hunor is kijelentette, úgy gondolja, hogy Románia és az erdélyi magyarok szempontjából is ebben a kérdésben

az egyetlen racionális megoldás a tűzszünet és a béke lehetőségeinek megtalálása lenne,

hiszen mivel közel van a front, pillanatok alatt elszabadulhat a pokol, az pedig emberéletekbe kerül. „Aki a béke pártján van, az az élet pártján van, racionális ember az élet pártján van” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.

Kulcsfontosságú, hogy Donald Trump nyerje meg a választást

Semjén arra is kitért, hogy Amerikának hatalmas szerepe lehet az orosz–ukrán háború további alakulásában. Kijelentette, a tűzszünethez az kell, hogy Donald Trump legyen az Egyesült Államok elnöke.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Magyarázatként elmondta, úgy véli, az Európai Uniónak jelenleg az egyik legnagyobb problémája az, hogy az Amerikai Egyesült Államok demokrata párti ideológiájának a kézi vezérlése alatt működik az unió. Viszont

ha Donald Trump megnyeri a választást, akkor könnyen lehet egy olyan helyzet, hogy ha a háborúpárti erők tovább akarják folytatni a háborút, akkor Európára fog hárulni annak teljes finanszírozása, amire Európának nincs pénze.

„Kulcsfontosságú, hogy Donald Trump nyerje meg a választást, mert ez a békének a reális lehetősége. Neki valóban megvan az ereje arra, hogy rákényszerítse a feleket a békére.”

Ehhez csatlakozva Kelemen Hunor elmondta, valóban a béke lenne jó, ő viszont egy elhúzódó konfliktust lát maga előtt inkább. Hozzátette, úgy látja ő is, hogy nehéz idők előtt áll Európa, amely bátor és határozott vezetőket kíván, ilyenekből pedig ma még nincs elég az Európai Unióban, de bízik benne, hogy ez meg fog változni.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

„A polgárok ezt ki fogják kényszeríteni a nagy államokból is, a kisebb államokból is, mert a polgárok sokszor sokkal reálisabban és gyakorlatiasabban érzik a veszélyt, a problémákat, és a megoldásaik is sokkal gyakorlatiasabbak, mint az elitnek, amely időnként úgy gondolja, hogy ő mindent jobban tud, neki ne mondja meg a nép, hogy mit kell tenni. Én pedig azt gondolom, hogy éles helyzetben éppen fordítva áll a dolog, meg kell hallgatni, hogy mi az elvárás, a döntéseket ehhez kell igazítani és nem fordítva” – jelentette ki.

Szóba került az Európai Unió több problémája is

Semjén Zsolt az amerikai irányítás mellett az Európai Unió másik nagy problémájának azt tartja, hogy

az európai intézmények átvették a hatalmat a szuverén tagállamok fölött.

Mint mondta, Ursula von der Leyen nem az Európai Unió „főnöknője”, hanem szolgáló leánya. Neki azt kell végrehajtani, amit a szuverén tagállamok által képviselt Európai Tanács dönt. Ehhez képest a Bizottság önálló politikát folytat, önálló ideológiát folytat, és tudatosan próbálja kiszorítani a döntési pozícióból a tanácsot.

Hirdetés

A következő nagy probléma az Európai Parlamenttel van, amelynek véleménye szerint semmi köze a nemzetállamok parlamentjéhez. „Az Európai Parlament pont olyan felesleges, mint kandisznón a csecs. Abszurd, hogy ez az intézmény akarja megmondani a szuverén tagállamoknak, hogy mi legyen” – tett éles kijelentést a miniszterelnök-helyettes, hozzátéve, veszélyes dolog az, amikor a szuverén tagállamok kezéből, a polgárok döntéséből kikerül Európa sorsa és a saját országuknak a sorsa is azáltal, hogy a kaotikus parlamenthez és a senki által nem választott és senki által el nem számoltatott bürokráciához, a Bizottsághoz kerül a döntési kompetencia.

Ebből kifolyólag meggyőződése, hogy az Európai Unió előtt két nagy feladat van: az egyik az, hogy megszabaduljon Amerika kézi vezérlésétől, a másik pedig az, hogy az európai intézményrendszeren belül visszaszorítsa a bürokráciát és visszaadja a tagállamok kezébe a döntési kompetenciát.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 12., szerda

Éves átlagkereset: Magyarországot megelőzte, de továbbra is az utolsó közt van Románia

Tavaly 39 800 euró volt a teljes munkaidős foglalkoztatottak éves átlagkeresete az Európai Unióban, ami 5,2 százalékos növekedést jelent a 2023-ban jegyzett 37 800 euróhoz képest – derül ki az EU statisztikai hivatalának szerdán közzétett adataiból.

Éves átlagkereset: Magyarországot megelőzte, de továbbra is az utolsó közt van Románia
Hirdetés
2025. november 12., szerda

Megemelt felső határa van az élelmiszer-utalványok értékének

Elfogadta a képviselőház szerdán azt a törvénytervezetet, amely szerint legtöbb 45 lej lehet az élelmiszerjegyek értéke a jelenlegi 40,18 lej helyett. A jogszabályjavaslatot a szenátus korábban már elfogadta, a képviselőház döntő házként szavazott róla.

Megemelt felső határa van az élelmiszer-utalványok értékének
2025. november 12., szerda

Felső határt szabtak a lakásvásárláskor fizetendő előlegnek

Döntő házként elfogadta szerdán a képviselőház az úgynevezett Nordis-törvényt, amely egyebek mellett felső határt szab a lakásvásárláskor fizetett előlegnek.

Felső határt szabtak a lakásvásárláskor fizetendő előlegnek
2025. november 12., szerda

A nyugdíjkorhatár után rendszerben maradó belügyi alkalmazottak a jelenlegi feltételek mellett mehetnek majd nyugdíjba

A különnyugdíjukat szabályozó törvény módosítása esetén a nyugdíjkorhatár elérése után a rendszerben maradó belügyi alkalmazottak és katonák később is a jelenlegi feltételek mellett vonulhatnak nyugdíjba – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.

A nyugdíjkorhatár után rendszerben maradó belügyi alkalmazottak a jelenlegi feltételek mellett mehetnek majd nyugdíjba
Hirdetés
2025. november 12., szerda

Kelemen Hunor szerint kompromisszumra van szükség a bírák és ügyészek nyugdíjazásának ügyében

Kelemen Hunor szerint akkor lehet majd kompromisszumról beszélni a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló tárgyalásokon, ha „mindegyik fél enged valamennyit”.

Kelemen Hunor szerint kompromisszumra van szükség a bírák és ügyészek nyugdíjazásának ügyében
2025. november 12., szerda

A bírósághoz fordul az államfő, mert az AEP nem térített vissza egymillió lejt a kampányköltségeiből

Nem térítette vissza maradéktalanul az Állandó Választási Hatóság (AEP) Nicușor Dan kampányköltségeit, ezért a jogi lépéseket tervez az államfő .

A bírósághoz fordul az államfő, mert az AEP nem térített vissza egymillió lejt a kampányköltségeiből
2025. november 12., szerda

A trafóállomás és más hibák miatt maradtak áram nélkül a csíki települések

Nemcsak Alcsíkon, kedd délután már több felcsíki községben is áramszünet volt, de a két eset nem függ össze egymással az illetékes szerint. Az alcsíki övezetet ellátó tusnádfürdői trafóállomás viszont cserére, vagy javításra szorul.

A trafóállomás és más hibák miatt maradtak áram nélkül a csíki települések
Hirdetés
2025. november 12., szerda

Munkacsoportot hoznak létre a parlamenti létszámcsökkentés kidolgozására

A koalíció keddi tanácskozásán abban állapodtak meg a kormánypártok, hogy megbíznak egy munkacsoportot a parlament létszámának csökkentéséről szóló törvénymódosító tervezet kidolgozására.

Munkacsoportot hoznak létre a parlamenti létszámcsökkentés kidolgozására
2025. november 12., szerda

Élő népművészet – kortárs népi kézműves alkotásokat várnak

Színvonalas kortárs népművészeti alkotások seregszemléjére várnak pályaműveket a Kárpát-medencéből. Jelentkezni a pályázatra december 1-ig lehet. Az alkotásokat pedig 2026. január 20-áig lehet leadni vagy elküldeni.

Élő népművészet – kortárs népi kézműves alkotásokat várnak
2025. november 12., szerda

Ennek is örülni kell: egy hónap alatt 9,88-ról 9,80 százalékra csökkent az infláció

A szeptemberi 9,88 százalékról októberben 9,80 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Ennek is örülni kell: egy hónap alatt 9,88-ról 9,80 százalékra csökkent az infláció
Hirdetés