
Fotó: Borbély Fanni
Meghatározók lehetnek az Amerikai Egyesült Államok választási eredményei mind az oroszú–ukrán háború, mind pedig az Európai Unió jövője tekintetében – hangzott el Semjén Zsoltnak, Magyarország miniszterelnök-helyetteseének és Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének egybehangzó véleménye Tusványoson. Kelemen ugyanakkor kiemelte, az előttünk álló nehéz időkön az változtathat, ha az elit helyett a polgárok elvárásaihoz igazítják a döntéseket.
2024. július 26., 20:412024. július 26., 20:41
2024. július 26., 23:472024. július 26., 23:47
Érdekfeszítő beszélgetésen vehettek részt Tusványos pénteki napján az érdeklődők a Lőrincz Csaba-sátorban, amelynek során Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, a KDNP elnöke és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a következő kérdésköröket járták körbe:
javulnak-e a magyar–román kapcsolatok,
hogyan értékelik összességében az európai parlamenti választásokat,
illetve hogyan néz ki véleményük szerint most az erőegyensúly Európában, mit várhatunk ettől, milyen változást tud elhozni egy amerikai fordulat például a brüsszeli politikában?
Emellett azt is felvázolták, hogy mi Magyarország és az RMDSZ álláspontja az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban.
Az esemény legelején a politikusok Orbán Viktor magyar miniszterelnök román hivatali kollégájával, Marcel Ciolacu kormányfővel való pénteki találkozójának kapcsán a magyar–román kapcsolatok javulásáról beszéltek, kiemelve, hogy annak az európai uniós érdekérvényesítésben is fontos szerepe van, akár már rövidtávon is, így mindkét nemzetnek érdeke a szoros együttműködés a két ország és a két nemzet között.
Fotó: Tuchiluș Alex
Az orosz–ukrán fegyveres konfliktusról is hasonló mind Semjén, mind Kelemen álláspontja. Semjén Zsolt kiemelte,
amely akár az emberiség végét is jelenthetné. „Tehát mit mond a józan ész és a normális erkölcsi érzék? El kell kerülni a legfőbb rosszat. El kell kerülni a háborúnak az eszkalációját, el kell kerülni azt, hogy egy orosz–NATO-háború legyen, mert annak a vége könnyen egy harmadik világháború lehet, aminek a vége pedig egy atomháború, ami az emberiség végét jelentheti. Ezért vagyunk békepártiak” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes.
Fotó: Borbély Fanni
Hozzá csatlakozva Kelemen Hunor is kijelentette, úgy gondolja, hogy Románia és az erdélyi magyarok szempontjából is ebben a kérdésben
hiszen mivel közel van a front, pillanatok alatt elszabadulhat a pokol, az pedig emberéletekbe kerül. „Aki a béke pártján van, az az élet pártján van, racionális ember az élet pártján van” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.
Semjén arra is kitért, hogy Amerikának hatalmas szerepe lehet az orosz–ukrán háború további alakulásában. Kijelentette, a tűzszünethez az kell, hogy Donald Trump legyen az Egyesült Államok elnöke.
Fotó: Borbély Fanni
Magyarázatként elmondta, úgy véli, az Európai Uniónak jelenleg az egyik legnagyobb problémája az, hogy az Amerikai Egyesült Államok demokrata párti ideológiájának a kézi vezérlése alatt működik az unió. Viszont
„Kulcsfontosságú, hogy Donald Trump nyerje meg a választást, mert ez a békének a reális lehetősége. Neki valóban megvan az ereje arra, hogy rákényszerítse a feleket a békére.”
Ehhez csatlakozva Kelemen Hunor elmondta, valóban a béke lenne jó, ő viszont egy elhúzódó konfliktust lát maga előtt inkább. Hozzátette, úgy látja ő is, hogy nehéz idők előtt áll Európa, amely bátor és határozott vezetőket kíván, ilyenekből pedig ma még nincs elég az Európai Unióban, de bízik benne, hogy ez meg fog változni.
Fotó: Borbély Fanni
„A polgárok ezt ki fogják kényszeríteni a nagy államokból is, a kisebb államokból is, mert a polgárok sokszor sokkal reálisabban és gyakorlatiasabban érzik a veszélyt, a problémákat, és a megoldásaik is sokkal gyakorlatiasabbak, mint az elitnek, amely időnként úgy gondolja, hogy ő mindent jobban tud, neki ne mondja meg a nép, hogy mit kell tenni. Én pedig azt gondolom, hogy éles helyzetben éppen fordítva áll a dolog, meg kell hallgatni, hogy mi az elvárás, a döntéseket ehhez kell igazítani és nem fordítva” – jelentette ki.
Semjén Zsolt az amerikai irányítás mellett az Európai Unió másik nagy problémájának azt tartja, hogy
Mint mondta, Ursula von der Leyen nem az Európai Unió „főnöknője”, hanem szolgáló leánya. Neki azt kell végrehajtani, amit a szuverén tagállamok által képviselt Európai Tanács dönt. Ehhez képest a Bizottság önálló politikát folytat, önálló ideológiát folytat, és tudatosan próbálja kiszorítani a döntési pozícióból a tanácsot.
A következő nagy probléma az Európai Parlamenttel van, amelynek véleménye szerint semmi köze a nemzetállamok parlamentjéhez. „Az Európai Parlament pont olyan felesleges, mint kandisznón a csecs. Abszurd, hogy ez az intézmény akarja megmondani a szuverén tagállamoknak, hogy mi legyen” – tett éles kijelentést a miniszterelnök-helyettes, hozzátéve, veszélyes dolog az, amikor a szuverén tagállamok kezéből, a polgárok döntéséből kikerül Európa sorsa és a saját országuknak a sorsa is azáltal, hogy a kaotikus parlamenthez és a senki által nem választott és senki által el nem számoltatott bürokráciához, a Bizottsághoz kerül a döntési kompetencia.
Ebből kifolyólag meggyőződése, hogy az Európai Unió előtt két nagy feladat van: az egyik az, hogy megszabaduljon Amerika kézi vezérlésétől, a másik pedig az, hogy az európai intézményrendszeren belül visszaszorítsa a bürokráciát és visszaadja a tagállamok kezébe a döntési kompetenciát.
Október 1-jétől megváltozott a személyautókra érvényes romániai úthasználati díj is. Az útadó megmaradt ugyan, viszont az ára mostantól az autó környezetvédelmi, vagyis Euro-besorolásától is függ.
A szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta augusztusban 6,4 százalék volt, nem változott júliushoz képest – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Héjjasfalvához tartozó Erkeden egy 53 éves sofőr forgalomba be nem jegyzett gépkocsival vontatott szerda este egy szintén be nem jegyzett szekeret, ebbe szaladt bele egy másik 37 éves autós.
Elküldte az Európai Bizottságnak a PNRR utolsó kifizetési kérelmét Románia. A 6,04 milliárd eurós csomagból a korábbi előfinanszírozás levonása után 4,348 milliárd euró tényleges kifizetését igényli az ország – közölte Dragoș Pîslaru ügyvivő miniszter.
Élesben elindult október 1-jén a TollRo, Románia új elektronikus útdíjfizetési rendszere. A 3,5 tonnánál nehezebb teherjárművek útdíját már a megtett távolság, a jármű tömege, EURO kibocsátási osztálya és az úttípus alapján számítják.
Bármilyen összetételű kormány alakul is, indexálnia kellene majd a nyugdíjakat és a közalkalmazotti béreket, mert az idei és a tavalyi infláció csökkentette a lakosság vásárlóerejét.
Mintegy 14 millió euróval finanszírozza a tordai sóbánya turisztikai irányú bővítését és fejlesztését a Transilvania Bank, a projekt teljes beruházási értékét pedig mintegy 25 millió euróra becsülik a bank közleménye szerint.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kormányzati szerepvállalása ártana Románia kapcsolatainak mind a biztonsági partnereivel, mind az Európai Unióval – jelentette ki Nicușor Dan államfő szerda este, csehországi hivatalos látogatása végén.
Fiatal zenészek, táncművészek pályázatait várja a Talentum Hungaricum új évada. A program ösztöndíjjal, személyes mentorálással és intenzív szakmai programokkal támogatja résztvevőket.
Romániában az átlagnyugdíj 2942 lej. Hargita megyében 2609, Kovászna megyében 2664, Marosban 2676 lej. Van, aki 1663 lejből él, és csak a gyermekei segítségével tudja megvenni a gyógyszereit. Közben 882 ezer idős ember mindössze 1281 lejes nyugdíjból él.
1 hozzászólás