
A város első Szent György-szobra nem nyerte el mindenki tetszését, a második annál inkább
Fotó: Tuchiluș Alex
Sepsiszentgyörgy védőszentjét ünnepli április 24-én. Sárkányölő Szent György alakját hivatott jelképezni a város központjában emelkedő, cseppet sem klasszikus „Süsü-szobor” is, amely huszonöt év elteltével is frappáns vicceknek ad ihletet.
2026. április 24., 21:172026. április 24., 21:17
Ő az egyik legnevezetesebb katonaszent, aki egyben Sepsiszentgyörgy városának védőszentje is. Április 24-e hagyományosan a városünnep közeledtét jelzi, ugyanakkor ez a nap a tavasz kezdete a népi hiedelemvilágban, ennélfogva számos szokás is kötődik hozzá.
Sárkányölő Szent Györgynek a háromszéki megyeszékhelyen két szobra is van: egy modern és egy klasszikus,
Az első szobrot, amit sokan Süsüről, a híres bábfilmfiguráról kereszteltek el, 2001. április 21-én avatták fel, és nem aratott osztatlan sikert.
A 2012-ben felavatott Szent György-szobor. Háttérben az egykori Bodok szálloda, amit 2025-ben lebontottak
Fotó: Pinti Attila
Sántha Imre Géza helybéli művészettörténész műlapján részletes tájékoztatást olvashatunk a térség legfontosabb alkotásairól, közöttük a 2001-es Szent György-szoborról. E forrás szerint a szobor létrejöttére pályázatot hirdetett az önkormányzat. A pályamunkákra szavazhattak a sepsiszentgyörgyiek is, ám ezzel a lehetőséggel csak kevesen éltek.
A felavatása után a város központi részén, szintén a védőszentről elnevezett kis téren magasodó szoborra nem volt túlzottan büszke a városlakók többsége, sőt a helyi képzőművészeknek sem igazán tetszett.
Sokan Szent Györgyöt pálcikaemberként, a sárkányt dinóként látják
Fotó: Tuchiluș Alex
A szobor mégis a megyeszékhely védjegyévé vált, beépült a városünnep, a Szent György Napok arculatába, később a helyi közszállítási vállalat logója is lett.
A Háromszék napilapban március 18-án jelent meg az első felhívás, mely szerint az összegyűlt vicceket, anekdotákat a városünnepen, „ország-világ füle hallatára sütik el”. Ezek közül az egyik poén, hogy
A viccek nem évültek el az idő múlásával, sőt, még napjainkban is frappáns hozzászólások születnek a Sepsiszentgyörgy egykor és napjainkban nevű Facebook-oldal évfordulóval kapcsolatos bejegyzései alatt. Volt, aki azt írta, hogy
A katonaszentet főképp pálcikaemberhez hasonlították.
Harmath István szobrászművész örül annak, hogy mai napig beszélnek a szoborról
Fotó: Tuchiluș Alex
Mindezek ellenére sokan úgy érzik, hogy éppen a szokatlansága miatt egyedi a szobor, és nem kellene szégyenkezni miatta. Hiszen ilyen máshol nincs, csak Sepsiszentgyörgyön. Végül elfogadták, sőt talán meg is szerették a lakók, főképp azután, hogy 2012-ben egy második Szent György-szobrot is avathattak. Ez már a Kolozsvári-testvérek klasszikus alkotása alapján született meg.
A szobormásolat a Magyar Képzőművészeti Egyetem Szobrász Tanszékén, a lakosság hozzájárulásával készült el.
Amint Harmath István művész 2023-ban publikált írásában úgy fogalmaz: „A szobor komponálásánál az időtlen mondanivaló volt a vezérfonal, ami mentén megszületett a sárkány és az ember viszonya. A két pólus a fehér és fekete, a jó és a rossz, a jing és a jang, ami eggyé válik, ergo kiegészítik egymást. A lovat szándékosan mellőztem a kompozícióból, fölösleges kelléknek ítéltem meg.
Ez egy sorsszerű együttlét, amely soha véget nem érő körforgásban éli mindennapjait. Humoros, de ugyanakkor szomorú. Egy tragikomédia, amit a mindennapi élet is bizonyít. Az egész kompozíció egy megrogyasztott, bizonytalan csövön állt volna, amit sajnos nem tudtunk kivitelezni a helyi adottságok hiánya miatt. Így egy merev csőre került az alkotás. Mindenképp örülök, hogy a mai napig beszélnek a szoborról, attól függetlenül, hogy a vélemények különböznek.”

Jó ideje egy dohánygyári raktárhelyiségben várnak jobb sorukra azok a sepsiszentgyörgyi önkormányzat által megrendelt köztéri szobrok, amelyek felállításához – az avatóünnepségek többszöri halasztása után – még mindig várni kell.
Az alkotó ezeket a gondolatokat a szintén Sepsiszentgyörgyre tervezett Petőfi-szobor vitája kapcsán írta. Mint ismert, az önkormányzat pályázati felhívására hat pályamunka érkezett, ezekből
Arra kérték tehát a művészt, hogy a megrendelőéhez közelítő koncepció szerint módosítsa az alkotást (legyen arányos testfelépítésű, kigombolt gallért viselő, egész alakos szobor), és ez meg is történt.
Ökumenikus közösségben ünnepelt a marosvásárhelyi magyarság október 23-án este. Előbb a Keresztelő Szent János Plébánián hajtottak fejet az 1956-os forradalom hősei és a szabadság eszméje előtt, majd fáklyákkal a kezükben vonultak a Várudvarba.
Hetven év távlatából is a szabadság, az igazság és a nemzeti megmaradás üzenetét hordozza 1956. hangzott el Székelyudvarhelyen, ahol a forradalom hősei, valamint Márton Áron püspök öröksége előtt is tisztelegtek október 23-án.
Csíkszereda városa posztumusz Pro Urbe díjjal ismeri el Basa János életművét – adta hírül péntek este Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.
Hetven évvel az 1956-os magyar forradalom után Csíkszeredában is közösen hajtottak fejet a forradalmárok emléke előtt. A megemlékezésen zene, történelmi felvételeket idéző hologramok, ünnepi beszédek és egyházi áldás hangzott el.
Felemelő ünnepségen emlékezett a mintegy kétszáz sepsiszentgyörgyi az 56-os hősök áldozatára a művészeti líceum melletti emlékparkban. A felszólalók beszédeiből ugyanaz a gondolat köszönt vissza: az eszmét, a lángot vinnünk kell tovább.
Az 1956-os forradalom egész világot megrengető voltáról, Magyarország szabadságának mostani megőrzéséről is beszéltek a felszólalók a Fidesz és a KDNP közös megemlékezésén a budapesti Bem téren, ahol Hankó Balázs levelét is felolvasták.
Fáklyás felvonulással és ünnepi műsorral emlékeztek meg Gyergyószentmiklóson az 1956-os magyar forradalom hőseiről. A Szent István térről a főtéri parkba tartó emlékezők a hetven évvel ezelőtti tüntetőkhöz hasonló transzparensekkel vonultak.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter pénteken bejelentette, határozott intézkedéseket rendelt el, hogy az év végéig legalább 500 új börtönférőhely létesüljön.
Harminckilenc vádlottat ítélt el a Ialomița megyei törvényszék a két halálos áldozatot követelő tavalyi urziceni-i fegyveres összecsapás ügyében.
Telefonon jelentették a hatóságoknak, hogy a Maros megyei Csatófalva külterületén megtámadott a medve egy juhait legeltető huszonéves férfit.
szóljon hozzá!