
Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
Közös alkotásra hívják a faragó népművészeket, akik saját életfájukat, istenfájukat mutathatják be a kiállítással egybekötött tanácskozáson a Székelyföld Napok keretében.
2024. április 04., 09:092024. április 04., 09:09
A székelyek értékörökítéséről árulkodnak a faragott és festett kapuk, melyek egyszerre építészeti, népművészeti és vallási üzenethordozók. Legsajátosabb eleme az emberi sorsot, megújulást, a világmindenséget jelképező életfa vagy más néven az istenfa.
Huszka József rajztanár, néprajzkutató, a magyar és a székely mintakincs eltökélt kutatója, az 1880-as és 1890-es években rögzített kapuink istenfáival kapcsolatban úgy fogalmaz: „a székelyeknél kellett lenni vallási jelentőségnek is, ami úgy látszik a családi tűzhely szentségével függött össze; azt a szent fának máig tartó szívós élete igazolni látszik. Úgy átment a nép vérébe, hogy még ma sem tud portát elképzelni az istenfa nélkül, melynek régi, a családi tűzhelyvédő jelentősége nagyideje kiveszett már a köztudatból.”
Hargita Megye Tanácsa közös alkotásra hívja a faragó népművészeket: elkészíthetik saját életfájukat, melyet egy tanácskozás alkalmával bemutathatnak egymásnak és az érdeklődőknek. A kiállítással egybekötött tapasztalatcsere időpontja október 12–13., a Székelyföld Napok keretében, ahol kiállítják az életfákat. Az alkotók megoszthatják műveiket a közönséggel a www.szekelykapuk.ro honlapon.
Az életfákról készült fotókat szeptember 23-ig a hme@hargitamegye.ro címre küldhetik be a nevezők.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
Nicușor Dan román államfő is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.
szóljon hozzá!