illetve rengetegen szenvednek súlyos sérüléseket. Az összeállítás szerint tavaly a 28 uniós tagállamban összesen 25 100 ember vesztette életét közúton, ami egymillió lakosra vetítve átlagosan 49 közúti halálesetet jelent. Ez egyszázalékos csökkenést jelent a korábbi évhez képest, 2010-hez viszonyítva azonban 21 százalékost, ami bár igen kedvező, a közúti halálesetek száma továbbra is nagyon magas.

A legjobb eredményt egyébként az Egyesült Királyság érte el, ahol mindössze 28 közúti halálesetet jegyeztek egymillió lakosra vetítve, ezt követi Dánia (30 haláleset/millió lakos) és Írország (31 haláleset/millió lakos). A közlekedésbiztonság Magyarországon is hagy kívánnivalót maga után, hiszen az ott jegyzett érték szintén elmarad az uniós átlagtól: tavaly egymillió lakosra vetítve 64-en vesztették életüket a magyar utakon; a szakemberek szerint ez a magas arány egyebek közt azzal magyarázható, hogy tranzitországként nagyon sokan haladnak át rajta.

A közúti halálesetek mellett a súlyos sérülésekkel járó balesetek számát is vizsgálta a bizottság. Mint kiderült, tavaly minden halálestre öt súlyos sérülés jutott, tehát mintegy 135 ezer ember szenvedett súlyos, maradandó sérülést az európai utakon.

Emellett a szabálytalan előzések és a menetiránnyal ellentétes sávban való közlekedés is rengeteg balesetért felelős, illetve kisebb számban, de szintén gyakori ok az elsőbbség megadásának elmulasztása is, mind a járművek, mind a gyalogosok esetében. A szóvivő kiemelte, országszerte folyamatosan számos eszközzel küzd a rendőrség a baleseteket kiváltó okok, főként a gyorshajtás ellen, de tisztában vannak azzal, hogy teljesen sohasem lehet visszaszorítani ezeket. Hozzátette, az is lehetséges, hogy a romániai gépjárművezetők magatartása is hozzájárul a közúti balesetek magas számához.

Tapasztalatai szerint ugyanis

Az országban azonban jellemző a türelmetlenség az utakon, amihez valószínűleg a gyenge infrastruktúra, illetve az autópályák, gyorsforgalmi utak hiánya is hozzájárul a mai rohanó világban.