„Sokkal nagyobb hangsúlyt fektettek arra, hogy hogyan beszélünk románul, és hogy tudjuk használni a szavakat”
Fotó: Haáz Vince
Ha egy magyar diák idén azt mondja, hogy jól sikerült a román érettségije, az azt jelenti, hogy elég jól beszéli a többség nyelvét. Az idei tételek pont erről szóltak: mennyire értik és tudják használni a román nyelvet a magyar diákok.
2025. június 13., 21:352025. június 13., 21:35
2025. június 13., 21:372025. június 13., 21:37
Nem tűnt túl nehéznek a román nyelv és irodalom érettségi a megkérdezett érettségizők szerint, bár jóval nehezebben boldogulhatott idén az a diák, aki „nem uralja” a nyelvet legalább hétköznapi beszéd szintjén, hiszen a nyelvhasználaton volt a hangsúly, nem pedig a bemagolt ismereteken.
Az idei év nagy újdonsága az volt a magyar végzősök számára, hogy
ugyanis idén végzett az első olyan évfolyam, amely differenciáltan, azaz a kisebbségeknek szóló tanterv szerint tanulhatta a románt és ennek megfelelően vizsgázhatott.
A második tételben az érvelős szövegben szerepelt egy olyan kifejezés, amely megdolgoztatta a magyar diákokat: itt arról kellett írniuk, fontos-e, hogy egy fiatal elérje a kitűzött szakmai célokat. Bence szerint sokakat összezavart a megfogalmazás, hiszen úgy fogalmazták meg a kérdést, hogy szerepelt benne a „țeluri” kifejezés.
– mesélte Bence, aki a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum katolikus osztályában végzett. Rögtön hozzá is tette, szerinte nem volt egyetlen olyan feladat sem, ami konkrétan nehéz lett volna, vagy olyan, amire nem számítottak volna, hiszen az iskolában is előtte többnyire mind hasonló feladatokat végeztek. Meg is jegyezte nekünk a friss végzős, hogy
„Sokkal nagyobb hangsúlyt fektettek arra, hogy hogyan beszélünk románul, és hogyan tudjuk használni a szavakat. Az első tétel szövegértelmezés volt és egy kevés nyelvtan. Igazából az egyetlen dolog, amit meg tudtunk előre tanulni, az a harmadik tételnek körülbelül a fele, ami ilyen sablonos ismeret volt. A tételek 80 százalékát azonban nem volt, ahogy megtanuljuk, mert azzal kellett dolgozzunk, amit ott kaptunk” – foglalta össze tapasztalatait Bence.
Szidóniának is hasonlók a tapasztalatai, ő szintén az egyik marosvásárhelyi iskolában érettségizett. A diáklány úgy véli, sokkal könnyebb ez a fajta tétel, mint amit eddig kaptak a román érettségin.
„Sokkal kevesebb az anyag is, amit meg kellett tanulni, ez nekem nagy segítség volt, és nem volt nehéz a tételsor sem. A hármas tétellel nem volt probléma, nekem tetszik ez az összehasonlítós módszer, ahol nemcsak magolni kell, hanem kicsit arra is fektetik a hangsúlyt, hogy mennyire tud az ember fogalmazni vagy beszélni románul.
– magyarázta az érettségiző, aki Camil Petrescu Ultima noapte de dragoste, întâia noapte de război (A szerelem utolsó, a háború első éjszakája) című művét választotta az összehasonlítás alapjául, amelyet a második tételben adott idegen szöveggel kellett összevetniük.
Fotó: Haáz Vince
„Jó volt, hogy nem kellett az egész művet megtanulni, hanem csak egy fontos jelenetet, a szereplőket, egy fontos eseményt. A többit meg a szövegből ki lehetett szedni” – fogalmazott Szidónia.
Azt azért hozzátette, hogyha tanult rá az ember, akkor meg lehetett írni a nagyobb jegyet, de
ellentétben a korábbi évek tételeivel, amelyek komoly gondot okoztak annak a diáknak, aki nem tanult az érettségire.
Petra, a székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Szakközépiskola diákja viszont úgy érzi, hogy bár a „legenda” szerint a próbaérettségi általában egy fokkal nehezebb, mint a rendes vizsga, a mostani érettségi ezt megcáfolja.
„Úgy érzem, az első két tétellel nem volt különösebben gond, inkább a harmadik fogott ki rajtam, hiszen olyan műveket soroltunk oda az iskolában, ami nem a szívem csücske, így nem is nagyon tanultam meg őket. Összességében viszont úgy gondolom, hogy az átmenőt elértem, már csak arra törekszem, hogy az átlagom is átmenő legyen” – fejtette ki a székelyudvarhelyi középiskola végzőse.
A román érettségi után levizsgáztak már a szakuknak megfelelő kötelező tantárgyból és a választott tantárgyból is, hétfőn pedig anyanyelvből adnak számot a tudásukról, ahol már nem elég jól uralni a magyar nyelvet, irodalmi és nyelvtani ismeretekre is szükségük lesz a diákoknak.
Olyan jégpálya épült Gyergyóremetén, amelynél nincs modernebb az országban. Augusztus végén rangos nemzetközi tornával avatják a Remete Ice Arénát, a GYHK új otthonát.
Sokkal jobb a Romániába érkező beruházások lehetőségére összpontosítani, mintsem „néhány helyi dologra”, amelyek javítanak ugyan az adott településeken élők életkörülményein, de az emberek úgyis külföldre vándorolnak – véli az elnök.
Homok, kavics, faanyag és munkaerő – ezekre van most szükség Nagyborosnyón és Kökösbácsteleken. Miközben a károsultakat határokon innen és túl is támogatják, az árvízvédelem tekintetében még nem sikerült jelentős haladást elérni.
Sepsiszentgyörgy közigazgatási területén ebben a hónapban is folytatódott az elhagyott autók elszállítása, ezúttal a megyeközponthoz tartozó egyik falu került célkeresztbe. Kézdivásárhelyen egyelőre nincs szükség ilyen drasztikus intézkedésekre.
Románia a rendelkezésére álló uniós források 16,3 százalékát hívta le eddig, és ezzel meghaladja a 11,4 százalékos uniós abszorpciós átlagot – jelentette ki szerdán az európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter.
Őrizetbe vették szerdán a katonai ügyészek a négy halálos áldozatot követelő duna-deltai balesetben érintett sétahajó vezetőjét.
Megbízatást kaphat az elnöki hivatalnál Ludovic Orban – nyilatkozták szerdán politikai források.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerdán közölte, hogy nem fogja véleményezni a különnyugdíjakkal kapcsolatos módosításokat tartalmazó törvénytervezet munkapéldányát.
Nicușor Dan államfő szerdán azt nyilatkozta, hogy „a következő hetekben” kinevezi a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), illetve a Külső Hírszerző Szolgálat (SIE) vezetőit.
Nicușor Dan államfő szerint „fejetlenség” van a bírák és ügyészek nyugdíjazási eljárása körül, és magyarázatot vár ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácstól (CSM).
szóljon hozzá!