
Rendkívül sok fát vágtak ki engedély nélkül Maros megyében. Képünk illusztráció
Fotó: Beliczay László
Csaknem két hónapig tartott a környezetvédelmi minisztérium ellenőrző szervének helyszíni vizsgálódása a Maros Megyei Erdészeti Hivatalnál. A közzétett eredmények elkeserítőek: több mint 6 ezer köbméter fát vágtak ki törvénytelenül, az okozott kár értéke eléri a 2 millió lejt. A vizsgálatot bűnügyi feljelentések, lemondatások és visszavont engedélyek követik.
2020. október 16., 18:082020. október 16., 18:08
Costel Alexe környezetvédelmi miniszter személyesen látogatott el augusztus közepén Maros megyébe, hogy bejelentse: számos panasz érkezett, miszerint
A minisztérium ellenőrző szervének tíz csoportja volt Maros megyében, a vizsgálatok eredményeit most hozták nyilvánosságra. Ebből kiderül, hogy
Konkrétan az iratok megvizsgálása és a helyszíni terepszemle során 4706 olyan tuskót (csutakot) találtak, amelynek kivágására nem volt engedély. Az illegálisan kivágott fa értéke 1,5 millió lej. Ezenkívül elkoboztak 2,8 ezer köbméter fát, amelynek értéke 600 ezer lej. Ez utóbbiakról sem találtak semmilyen hivatalos iratot.
Az ellenőrzés nyomán készült jegyzőkönyv kimondja: a Maros Megyei Erdészeti Igazgatóság és a görgényszentimrei, szovátai és fancsali egységek vezetőinek munkája hiányos volt. A miniszter feljelentést tesz a jelentés alapján, kérve, hogy kezdjék meg a vizsgálatokat az illetékes hatóságok a
De felelősségre vonják azt a tíz céget is, amelyek részt vettek ez illegális fakitermelésben, visszavonva a működési engedélyüket.
A miniszter azt is bejelentette, hogy a felelősségre fogják vonni a Maros Megyei Erdészeti Igazgatóságnak és azoknak az erdészeti hivataloknak a vezetőit, ahol gondok voltak. Azonkívül elrendelte, hogy a Brassói Erdőfelügyelősség folytassa az ellenőrzéseket Maros megyében.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
szóljon hozzá!