
Naponta több ezer vetési varjú károgását kell elviselniük a marosvásárhelyieknek
Fotó: Pataky István
Reggelente félóra és este szintén félóra a varjak érkezése az éjjeli szálláshelyeikre, illetve távozása onnan, ennyi zajt kell elviselniük a környéken lakóknak. Ám azoknak, akik a marosvásárhelyi Párkány negyedben, a Kárpátok sétányán és a Szabadság utcában laknak, már-már ez is elviselhetetlen, ugyanis több ezer madárról van szó, amelyek hangosak, piszkolnak és megkeserítik a városiak életét.
2019. augusztus 07., 22:002019. augusztus 07., 22:00
2019. augusztus 07., 22:052019. augusztus 07., 22:05
A szóban forgó vetési varjú a költési időszakban védett madárnak számít, de amúgy is tilos lőni rájuk lakott területen. Lapunkat több olvasónk is azzal a panasszal kereste meg, hogy
Nem tudják, mit tehetnének, hogyan lehetne elzavarni őket a lakott zónákból – fogalmazta meg kérdését Kanyó István, a Párkány negyed egyik lakója.
A Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület vezetőjét, Papp Tamást kérdeztük, mivel magyarázható, hogy ennyire megsokasodtak a varjak Marosvásárhelyen. A madarász szakember elmondta, a probléma összetett, ha valahonnan elűzik a madarakat, akkor azok másik helyen keresnek helyet maguknak.
A másik magyarázat, hogy a természetes környezetük is egyre szűkül, hiszen lugas-szerű erdők, útmenti fasorok, összefüggő lombkoronájú ligetek a normál lakóhelyük ezeknek a nagytestű madaraknak. De mivel az útmenti fák zömét kivágták, a kis erdők is eltűntek, ligetek sincsenek már, ezért beköltöztek a városba. Életterük a mezőkön, réteken van, hiszen kisállatokkal, rágcsálókkal táplálkoznak, tehát
Mielőtt elkezdenék a fészekrakást, és leraknák a tojásaikat, azelőtt kellene megszabadulni tőlük – magyarázta Papp Tamás. A fészkeiket kellene leverni, hogy mikor elérkezik a fészkelési időszak, akkor ne a régi fészekhelyeikre telepedjenek vissza. Bár a vetési varjú nagyon intelligens madár, könnyen alkalmazkodik. Ráadásul a városban néhány Celsius-fokkal enyhébb a hőmérséklet,
„A varjak okozta probléma megoldása lehetne például, ha a városon kívül, például a Maros partjára összefüggő fasort ültetnének. Természetvédelmi szempontból is hasznos lenne, de a madarak számára. Ugyanis, amikor a varjú elhagyja a fészkét, abban sok más, kisebb madár szokott megtelepedni. Például meg lehetne valósítani ezt az elképzelést, együttműködve a polgármesteri hivatallal, hogy közösen fákat ültessenek a Maros partján. Ám a Milvus többszöri kezdeményezésére sem reagált a hivatal” – mondta el Papp Tamás.
Május 1. és 18. között 60 lakossági bejelentés érkezett a Hargita megyei csendőr-felügyelőséghez lakott területek közelében megjelent medvékről, ami jelentős növekedést jelent az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest.
Kiengedték hétfőn a kórházból azt az ötéves Szeben megyei gyermeket, aki csaknem két napot töltött egyedül az erdőben, mielőtt megtalálták a keresésére indult hatóságok.
Az Arad megyei közegészségügyi igazgatóság (DSP) szakemberei a hantavírus-fertőzés hétfői bukaresti megerősítése után közölték, hogy a szerológiai vizsgálatok szerint régebbi, krónikussá vált fertőzésről van szó.
A sokéves átlagnak megfelelő, ugyanakkor változékony időjárás várható május második felében, csapadékra szinten naponta számíthatunk – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat május 18–31. közötti időszakra érvényes előrejelzéséből.
Az idei év első négy hónapjában 737 682 online iratot bocsátott ki ingyenesen az ingatlan- és telektulajdonosoknak az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Elindult a regisztráció a 34. Bolyai Nyári Akadémia pedagógus-továbbképzéseire, amelyek több helyszínen kínálnak szakmai fejlődési lehetőséget pedagógusok számára június 29. és július 24. között.
Az eredmények szerint a beteg az Európában terjedő vírustörzset kapta el, a megbetegedésnek tehát nincs köze az óceánjáró fedélzetén azonosított Andes-hantavírushoz, amely kizárólag Dél-Amerikában terjed.
Nicușor Dan államfő hétfőn konzultál a parlamenti pártokkal az új kormány megalakításáról.
Hosszú restaurálási folyamat után felavatják május 22-én a gyimesbükki Rákóczi-várat. A nép körében Rákóczi-várként ismert erődítmény 2026-tól hivatalosan a Bethlen–Rákóczi-vár nevet viseli.
Jelenleg nincs olyan jogi ok vagy alkotmányos indok, amely megalapozhatná a lemondásomat – írja az MTI az Index hírportálon hétfőn megjelent, Sulyok Tamás köztársasági elnökkel készített interjút szemlézve.
1 hozzászólás