
Naponta több ezer vetési varjú károgását kell elviselniük a marosvásárhelyieknek
Fotó: Pataky István
Reggelente félóra és este szintén félóra a varjak érkezése az éjjeli szálláshelyeikre, illetve távozása onnan, ennyi zajt kell elviselniük a környéken lakóknak. Ám azoknak, akik a marosvásárhelyi Párkány negyedben, a Kárpátok sétányán és a Szabadság utcában laknak, már-már ez is elviselhetetlen, ugyanis több ezer madárról van szó, amelyek hangosak, piszkolnak és megkeserítik a városiak életét.
2019. augusztus 07., 22:002019. augusztus 07., 22:00
2019. augusztus 07., 22:052019. augusztus 07., 22:05
A szóban forgó vetési varjú a költési időszakban védett madárnak számít, de amúgy is tilos lőni rájuk lakott területen. Lapunkat több olvasónk is azzal a panasszal kereste meg, hogy
Nem tudják, mit tehetnének, hogyan lehetne elzavarni őket a lakott zónákból – fogalmazta meg kérdését Kanyó István, a Párkány negyed egyik lakója.
A Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület vezetőjét, Papp Tamást kérdeztük, mivel magyarázható, hogy ennyire megsokasodtak a varjak Marosvásárhelyen. A madarász szakember elmondta, a probléma összetett, ha valahonnan elűzik a madarakat, akkor azok másik helyen keresnek helyet maguknak.
A másik magyarázat, hogy a természetes környezetük is egyre szűkül, hiszen lugas-szerű erdők, útmenti fasorok, összefüggő lombkoronájú ligetek a normál lakóhelyük ezeknek a nagytestű madaraknak. De mivel az útmenti fák zömét kivágták, a kis erdők is eltűntek, ligetek sincsenek már, ezért beköltöztek a városba. Életterük a mezőkön, réteken van, hiszen kisállatokkal, rágcsálókkal táplálkoznak, tehát
Mielőtt elkezdenék a fészekrakást, és leraknák a tojásaikat, azelőtt kellene megszabadulni tőlük – magyarázta Papp Tamás. A fészkeiket kellene leverni, hogy mikor elérkezik a fészkelési időszak, akkor ne a régi fészekhelyeikre telepedjenek vissza. Bár a vetési varjú nagyon intelligens madár, könnyen alkalmazkodik. Ráadásul a városban néhány Celsius-fokkal enyhébb a hőmérséklet,
„A varjak okozta probléma megoldása lehetne például, ha a városon kívül, például a Maros partjára összefüggő fasort ültetnének. Természetvédelmi szempontból is hasznos lenne, de a madarak számára. Ugyanis, amikor a varjú elhagyja a fészkét, abban sok más, kisebb madár szokott megtelepedni. Például meg lehetne valósítani ezt az elképzelést, együttműködve a polgármesteri hivatallal, hogy közösen fákat ültessenek a Maros partján. Ám a Milvus többszöri kezdeményezésére sem reagált a hivatal” – mondta el Papp Tamás.
Kossuth Rádió - újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint júliusban 11 971 személynek folyósítottak különnyugdíjat, eggyel többnek, mint előző hónapban.
A pénzügyminisztérium vasárnap közzétett adatai szerint a külföldi államadósság a GDP 30,8 százalékának megfelelő 599,946 milliárd lejre nőtt májusban az előző havi 592,836 milliárd lejről (a GDP 30,5 százaléka).
Isten jelenléte és a gyülekezet imái a legfontosabbak, hiszen így lesz élettel teli a felújított agyagfalvi református templom, ahol vasárnap tartottak ünnepi istentiszteletet. Közösségi összefogás eredménye volt a felújítás.
A Solidaritatea Sanitară szakszervezeti szövetség országos közvélemény-kutatást indított az egészségügyi dolgozók között arra nézve, hogy az új közalkalmazotti bértörvényt el kellene-e fogadni, avagy sem.
Tarlótűz pusztított vasárnap délután a Segesvárhoz tartozó Róra faluban, ebben pedig öt jármű is kiégett egy kertben – közli a Maros megyei tűzoltóság.
Egy Kolozs megyei turista lezuhant szombaton egy szikláról a Csalhó-hegységben; SMURD-mentőhelikopterrel szállították a marosvásárhelyi sürgősségi kórházba.
Több mint 120 programmal várta a közönséget csütörtöktől vasárnapig a 19. Székelyföldi Lovas Ünnep. Négy napig ismét a lovak, a lovas sportágak, hagyományőrzés és életmód volt fókuszban a a gyergyószentmiklósi Krigel lovaspályán.
Hétfőn az ország nyolc megyéjében és Bukarestben lesz még kánikula, a hegyvidéken és a deli régiókban viharok várhatók.
A Duna vízhozama az országba való belépési pontnál (a baziási szakaszon) a jövő hét vége felé 1550 m³/s-ra emelkedik, ám továbbra is jóval az augusztusi sokéves átlag – 3900 m³/s – alatt marad az INHGA előrejelzése szerint.
1 hozzászólás