Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:17

Ugyanarról a Jézus Krisztusról és ugyanúgy beszélnek a történelmi egyházak?

20:16

Nem lesz címvédés a női kosarasoknál, nem jutott a döntőbe a Sepsi-SIC

20:01

Elengedte az első felvonásban ellenfelét a VSK Székelyudvarhely, nem is érte utol őket

19:36

Megszakadt a Sepsi OSK II. remek sorozata, vereséggel rajtolt a felsőházban

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön

Megtalálták a két eltűnt kislányt

Jövő héten érkezik a nyugdíj, a kiegészítő támogatás viszont csak jövő hónapban

Kézdivásárhelyről a nagyvilágba egyetlen hátizsákkal – tippek és trükkök két rutinos utazótól

Látványos fordulat az üzemanyagpiacon: a dízel ára „benézett” tíz lej alá

Románia kitart Ukrajna támogatása mellett

Antal Lóránt: vannak energiahordozóink, de nem mi döntünk az árakról

Brüsszeli bíróság: 600 millió eurót kell fizetnie Romániának az át nem vett vakcinákért

Kelemen Hunor: a szavazati jog nem dísz – használni kell

650 millió dolláros hitelt hagyott jóvá a Világbank a román kormány fejlesztési projektjeinek támogatására

Rendkívül zavarják a lakókat a városban fészkelő varjak

Naponta több ezer vetési varjú károgását kell elviselniük a marosvásárhelyieknek

Fotó: Pataky István

Reggelente félóra és este szintén félóra a varjak érkezése az éjjeli szálláshelyeikre, illetve távozása onnan, ennyi zajt kell elviselniük a környéken lakóknak. Ám azoknak, akik a marosvásárhelyi Párkány negyedben, a Kárpátok sétányán és a Szabadság utcában laknak, már-már ez is elviselhetetlen, ugyanis több ezer madárról van szó, amelyek hangosak, piszkolnak és megkeserítik a városiak életét.

Antal Erika

2019. augusztus 07., 22:002019. augusztus 07., 22:00

2019. augusztus 07., 22:052019. augusztus 07., 22:05

A szóban forgó vetési varjú a költési időszakban védett madárnak számít, de amúgy is tilos lőni rájuk lakott területen. Lapunkat több olvasónk is azzal a panasszal kereste meg, hogy

a hangoskodás mellett a rengeteg ürülék is zavaró, hiszen nem csak káros, kiégeti azt, amire ráhull, de még iszonyatosan büdös is.

Nem tudják, mit tehetnének, hogyan lehetne elzavarni őket a lakott zónákból – fogalmazta meg kérdését Kanyó István, a Párkány negyed egyik lakója.

A Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület vezetőjét, Papp Tamást kérdeztük, mivel magyarázható, hogy ennyire megsokasodtak a varjak Marosvásárhelyen. A madarász szakember elmondta, a probléma összetett, ha valahonnan elűzik a madarakat, akkor azok másik helyen keresnek helyet maguknak.

A Maroson levő szigetről – ahol rendszeresen esküvőket és más mulatságokat szerveznek – puskával kergették el a varjakat, így azok kénytelenek voltak a városi zöldövezetekben meghúzódni.

A másik magyarázat, hogy a természetes környezetük is egyre szűkül, hiszen lugas-szerű erdők, útmenti fasorok, összefüggő lombkoronájú ligetek a normál lakóhelyük ezeknek a nagytestű madaraknak. De mivel az útmenti fák zömét kivágták, a kis erdők is eltűntek, ligetek sincsenek már, ezért beköltöztek a városba. Életterük a mezőkön, réteken van, hiszen kisállatokkal, rágcsálókkal táplálkoznak, tehát

csak éjszakára jönnek be a városba, illetve tavasszal a fészkelő időszakban töltenek huzamosabb időt, amikor valóban zajosak, egész nap el kell viselni őket.

Mielőtt elkezdenék a fészekrakást, és leraknák a tojásaikat, azelőtt kellene megszabadulni tőlük – magyarázta Papp Tamás. A fészkeiket kellene leverni, hogy mikor elérkezik a fészkelési időszak, akkor ne a régi fészekhelyeikre telepedjenek vissza. Bár a vetési varjú nagyon intelligens madár, könnyen alkalmazkodik. Ráadásul a városban néhány Celsius-fokkal enyhébb a hőmérséklet,

élelem szempontjából is könnyebb a megélhetés, hiszen a szemeteskukák környékén, amelyeket nem szállítanak el rendszeresen, vagy nem tartanak tisztán, rengeteg táplálékot találnak.

„A varjak okozta probléma megoldása lehetne például, ha a városon kívül, például a Maros partjára összefüggő fasort ültetnének. Természetvédelmi szempontból is hasznos lenne, de a madarak számára. Ugyanis, amikor a varjú elhagyja a fészkét, abban sok más, kisebb madár szokott megtelepedni. Például meg lehetne valósítani ezt az elképzelést, együttműködve a polgármesteri hivatallal, hogy közösen fákat ültessenek a Maros partján. Ám a Milvus többszöri kezdeményezésére sem reagált a hivatal” – mondta el Papp Tamás.