Rendhagyó alkotások a gyergyói Réz lámpásban
Fotó: Balázs Katalin
A férj tűzzománcalkotásait hozta, a feleség saját készítésű ikonjait. Mindketten neves képzőművészszülőktől származnak, egyaránt fontos számukra a múlt jelenben tartása, és ezek a közös vonások annyira szilárd alapot biztosítanak, hogy eltörpül a nemzetiségi különbség, nem számít, hogy egyikük orosz, másikuk pedig magyar. Vdovkina Anastasia és Egri András, feleség és férj Korok találkozása című kiállítása még két hétig megtekinthető a gyergyószentmiklósi Réz lámpás kávéházban.
Balázs Katalin
2018. május 25., 14:252018. május 25., 14:25
A keddi tűzzománc-kiállításmegnyitón Márton László méltató szavaiból kiderült, Vdovkina Anastasia, 1972-ben Moszkvában született képzőművész, 1993 óta foglalkozik elkötelezetten zománcművészettel.
„Mestere édesapja Vdovkin Nikolai, a zománcozás nagymestere. Kortárs alkotásaiban különböző anyagok használatával (fémek, zománc, fa, pamut) jól érzékelhető, térhatású harmóniára törekszik. A megszülető viszonylatokon, kapcsolatokon keresztül próbának veti alá, és egyben bizonyítja meggyőződését a múlt és a jelen közti erős kapcsolat létezéséről. Az ikonok világával is foglalkozik. A régi ikonok hagyományainak megtartására törekszik, de egyben megpróbál olyan térhatású és zománcos technikát találni, mellyel kifejezhetővé válik az ikonok legmélyebb jelentése.”
Fotó: Balázs Katalin
Egri András kolozsvári festőművész 1971-ben született, festészet szakon szerzett oklevelet. Édesanyja, Nagy Enikő festőművész irányításával kezdett tűzzománccal foglalkozni 1995-ben, de alkot festőművészként, foglalkozik ólomüvegablak-tervezéssel és restaurálással is. „Munkái a valós és absztrakt határán egy sajátos, múltban gyökerező szimbólumrendszerrel próbálják kifejezni a mai modern és gyorsan változó világunk összefüggéseit, a mai ember vívódásait, küzdelmét, magányát és esetleges győzelmét. Egri András szerint a teendő a múltunk megismerése, megismertetése és átmentése a következő generáció számára, ars poeticája pedig így szól: meg kell próbálni a lehetetlent, és kiderül, hogy arra van megoldás.”
A házaspár elmondta, egy magyarországi képzőművészeti alkotótáborban ismerkedtek meg, majd terveztek közös jövőt. Érdeklődésük azonos, és ez a legfontosabb: „mindketten saját múltunkból merítünk, ő az orosz népművészetből, én a magyarból, és mindenki a maga módján próbálja ezt átültetni modern megfogalmazásba. Egy műhelyben dolgozunk, de mindenki halad a saját útján. Sok éve állítunk ki együtt, munkáink kiegészítik egymást” – nyilatkozta lapunknak Egri András, aki nejével együtt úgy tartja, nem egyes elemek vannak a múltban, amelyek fontosak lehetnek a jelenben, hanem a múlt minden eleme fontos, mert kapcsolódik a létünkhöz. Ebbe beleértendő a népművészet, a népzene, de a család fogalma is. Ezt szeretnék a maguk módján átmenteni, másként megfogalmazva, mert a modern világnak így válik közérthetővé.
ez volt kivehető az alkotóházaspár szavaiból. Az eddigi műveikből Gyergyószentmiklósra hozott válogatás egyes darabjai szimbolikus áron megvásárolhatóak, és még legalább két hétig megtekinthetőek a Réz lámpás kávéházban.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
Székelyhon
Eltűnt csíkcsicsói fiatalt keres a rendőrség
Székelyhon
Eltűnt csíkcsicsói fiatalt keres a rendőrség
A rovat további cikkei
Világrekorder zongoraművész koncertezik Gyergyószentmiklóson
Himnusz a magasban című koncertjét mutatja be Thurzó Zoltán világrekorder zongoraművész április 25-én Gyergyószentmiklóson. A fellépést fényjáték és vetítés teszi emlékezetesebbé.
Világrekorder zongoraművész koncertezik Gyergyószentmiklóson
Máris megvan az RMDSZ-en belül, hogy mivel folytathatja Borboly az elnökség után
„Nehéz döntésen vagyunk túl, de egyhangú döntést hoztunk” – kommentálta Facebook-videójában Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor a szövetség Hargita Megyei Egyeztető Tanácsának szombati határozatát.
Máris megvan az RMDSZ-en belül, hogy mivel folytathatja Borboly az elnökség után
Erdély címere, a székelyek, és amit nagyon kevesen tudtak
A ma ismert Erdély címer közismert három alkotóeleme az Erdélyi Fejedelemség idején, 1580-ban jelent meg először együtt, így a nap, a hold és a sas; fontos azonban, hogy ekkor a nap és a hold szimbóluma nem a székelyekkel volt összeköthető.
Erdély címere, a székelyek, és amit nagyon kevesen tudtak
Lángol egy gazdasági melléképület Hármasfaluban
Hármasfaluba riasztották a tűzoltókat vasárnap délután, ahol egy melléképület gyúlt ki. A tűz mintegy 200 négyzetméteres területen ég.
Lángol egy gazdasági melléképület Hármasfaluban
Nagy füsttel ég egy tömbház földszintje Marosvásárhelyen
Tűz ütött ki egy marosvásárhelyi cég raktárhelyiségében, amely egy tízemeletes tömbház földszintjén működik. A tűz mintegy 150 négyzetméteres felületen ég, az épületből hatalmas füst száll fel.
Nagy füsttel ég egy tömbház földszintje Marosvásárhelyen
Így reagált Borboly Csaba az ötödik tanácselnöki jelöltségének meghiúsítására
Vetélytársának adott gratuláció helyett az erdélyi magyarság európai képviseletére helyezi a hangsúlyt Borboly Csaba az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsának szombati döntését követő Facebook-posztjában.
Így reagált Borboly Csaba az ötödik tanácselnöki jelöltségének meghiúsítására
Bíró Barna Botond lesz az RMDSZ jelöltje a Hargita megyei tanács elnöki tisztségére
Egyöntetű döntéssel Bíró Barna Botond jelenlegi alelnököt választotta az RMDSZ jelöltjének a Hargita megyei önkormányzat elnöki tisztségére a szövetség Hargita Megyei Egyeztető Tanácsa (HET).
Bíró Barna Botond lesz az RMDSZ jelöltje a Hargita megyei tanács elnöki tisztségére
Vége a pernek, telekkönyvezhetik a Margaréta utcai műemléképületeket
A prefektúra által indított, a telekelést ellehetetlenítő per miatt eddig nem történt előrelépés Marosvásárhelyen, a Margaréta utcában levő műemléképületek ügyében. A leromlott házsort magas kerítés védi.
Vége a pernek, telekkönyvezhetik a Margaréta utcai műemléképületeket
Új vezetőség a Hargita megyei szarvasmarha-tenyésztőknél
Megtartotta közgyűlését a Hargita Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete, a tagság nagy többsége megjelent a szervezet gyergyószentmiklósi székhelyén, a megye minden részét képviselve.
Új vezetőség a Hargita megyei szarvasmarha-tenyésztőknél
Mi legyen a romos állapotú Katalin-kápolna sorsa?
Nehéz szakmai kérdésnek bizonyul, hogy mi legyen a kászonfeltízi, romos állapotú Katalin-kápolna sorsa. A helyiek kezdeményezésére első lépésként az egykori oltárasztalt mentették meg, nemrég pedig a 17. századi oltártöredékekből építettek új oltárt.
Mi legyen a romos állapotú Katalin-kápolna sorsa?
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!