Ferencz Angéla és Buvári Tamás. Közelebb hozták a filmet a közönséghez
Fotó: Kelemen Kinga/Filmszereda
A Szeretföld és az Out című filmeket vetítették elsőként a Filmszereda – Székelyföldi Mozgókép Fesztiválon, kedden, a rendezvény mínusz egyedik napján, ahol maguk a rendezők is jelen voltak. Előbbi alkotójával Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője beszélgetett, míg az Out alkotóját Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere faggatta.
2018. szeptember 12., 20:082018. szeptember 12., 20:08
Buvári Tamás, Magyar Filmszemle-díjas rendező, filmje forgatókönyvét Iancu Laura Szeretföld című kisregényéből írta. Mint ismert, az eredeti mű az első világháború idején játszódik Csángóföldön.
„Ez a film először jött ide hozzánk közel, először láthatta egy olyan közönség, amely talán a filmbéli motívumokhoz, hangulatokhoz, kulturális elemekhez ilyen közel van. Milyen gondolatokkal hozta ebbe a kulturális közegbe a filmjét a rendező?” – tette fel a kérdést a beszélgetés elején Ferencz Angéla.
„Amikor az ember egy ilyen szerzői filmet készít, akkor mindig aggódik, hogy mennyire megy át az üzenet, vagy értelmezhető lehet-e az alkotás.
– mondta el a rendező. Hozzátette: megérintette őt az, hogy a film alapjául szolgáló kisregényben Iancu Laura a moldvai Szeret folyó völgyében helyezte el a történetet, és most ez valahogy átjött a filmen is. „A menekültszállós kerettörténetet leszámítva úgy éreztem, hogy ez a történet, nagyon máshol van, mint otthon, nálunk (Magyarországon, szerk. megj.)” – részletezte az alkotó.
A rendező egy első világháborús témájú irodalmi művet keresett megfilmesítés céljából, és így találta meg a Szeretföldet, amit gyorsan elolvasott és
„Ezeket mind nagyon közelinek éreztem magamhoz, és úgy gondoltam, hogy ebből egy remek filmet lehetne készíteni. Sokszor elolvastam a regényt és megírtam a forgatókönyvet, illetve beszéltem Iancu Laurával, aki leszögezte, hogy nem igazán szeretne részt venni a forgatókönyvírásban. Nem volt olyan elvárása, hogy a film a regény leképezése legyen, mivel érezte az első pillanattól, hogy itt azért egy másik történet fog kialakulni, mivel az első világháborúból egy mai, időtlen világba helyezve a történetet tényleg nagy változtatásnak számít. Végül nekem elismerően nyilatkozott, illetve
– fejtette ki Buvári.
Fotó: Kelemen Kinga/Filmszereda
Szerinte ez a különleges keretezés, vagyis a film a filmben levés nagyon izgalmas. Az, hogy hol történik, talán nem is annyira fontos, miközben van egy erős lokalitása is, hogy Szeretföldön játszódik a cselekmény.
A kérdező szerint sokan megtalálhatták benne a néphagyományban gyökerező rítuscselekedeteket, a hagyományos világképből adódó figurákat, amelyek a moldvai magyar világképben léteznek. Mint elhangzott, Iancu Laura találkozott ezekkel az emberekkel és azért is hitelesek az ő alkotásai, amit átsző egyfajta mágikus-népi-hagyományos és költői vonal. Ferencz Angéla szerint
Buvári Tamás elmondta, hogy a regény cselekményének kilencven százaléka szerepel a filmben, amihez hozzáadódott néhány általa megálmodott dolog, ami szervesen beépült a történetbe. A szöveget részben át kellett írni, de mivel ő is szokott időnként prózákat írni, ezért élvezett ezzel dolgozni. „Fontos volt, hogy Laura legerősebb szövegei megmaradjanak, de a narrációhoz felhasznált részeket párbeszédből kellett átstrukturálni” – mondta.
Mint kiderült, a rendező eredetileg a Médiahatóságnál szeretett volna pályázni, de időközben úgy döntött a kis csapatával, hogy független módon készítik el ezt a filmet. „A veszprémi színházból is jöttek színészek, valamint zeneszerzők, hangmérnök, operatőr, helyenként budapesti kiegészítéssel, valamint szponzorok és vállalkozók támogatásával úgy tűnt, hogy ezt meg tudjuk csinálni, és belevágtunk.
A film utómunkája baráti áron, a legprofibb helyeken készülhetett el Budapesten. Ez egyfajta csodának is számít, hiszen manapság 2-300 millió forint alatt nem készül játékfilm – avatta be a közönséget a Szeretföld rendezője.
A rendező arról is beszélt, hogy ő nagyon háborúellenes és békepárti,
Kristóf György és Ráduly Róbert Kálmán. Alkotási folyamatokról beszélgettek
Fotó: Kelemen Kinga/Filmszereda
A felvidéki Kristóf György első nagyjátékfilmjének a világ egyik legrangosabb filmfesztiválján, a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon volt a világpremierje. A kedd esti csíkszeredai filmvetítést követően a Filmszereda – Székelyföldi Mozgókép Fesztiválon Kristóf György rendezővel Ráduly Róbert Kálmán beszélgetett. A film vetítési jogát Dubaiból sikerült megszereznünk. Hogyan kerül oda egy film terjesztési joga? – tette fel a kérdést elöljáróban Ráduly. A rendező elmondta: egy dolog a fesztivál és más a moziforgalmazás joga, így utóbbinál van egy világforgalmazó, aki helyi forgalmazóknak árulja a jogokat.
Hogy jön létre egy ilyen produkció, hiszen itt nem csak magyar, szlovák, orosz párbeszédeket hallhattunk, és
Honnan jön ez a nem szokványos forgatókönyv? – intézte az újabb kérdést a rendezőhöz Ráduly.
Mint a válaszból kiderült, ennek volt egy személyes oka, hiszen a rendező élt Lettországban és ismerte a közeget, másrészt pedig benne volt az igen, hogy ne nyugatra, hanem keletre menjen a történetben, hogy érdekesebb legyen.
– mondta el Kristóf György.
Arra a kérdésre, hogy kik, hogyan, mi módon választják ki a sokszínű, rendkívül szerteágazó elvárásokhoz a karaktereket a rendező elmondta, hogy ez egy többéves casting-folyamat, amelyben a főszereplőt is több országban keresték, valamint a mellékszereplőket is az ezzel foglalkozó ügynökségeken keresztül sikerült kiválasztani.
„Nem csak nemzetiségben szerteágazó a színészi felhozatal, hanem vannak köztük egyaránt profi és amatőr színészek, összesen hat országból” – mondta a rendező, hozzátéve, hogy eleve úgy írták a forgatókönyvet, hogy előre felmérték a helyszíneket, és mivel
Kristóf György
Fotó: Kelemen Kinga/Filmszereda
Az Out rendezője arról is beszélt, hogy az első ötlettől a tavalyi Cannes-i bemutatóig öt év telt el, ebből pedig 25 nap volt a forgatásra, az utómunka pedig mintegy fél évet ölelt fel, ami hosszabb is lehetett volna, ha nem válogatták volna be a filmet a fesztivál versenyprogramjába, és emiatt nem kellett volna hamarabb elkészülni vele.
A rendező azt is elárulta, hogy már
Azt viszont, hogy mikor láthatjuk a soron következő alkotást, még nem lehet tudni.
Kulturális programokból nem lesz hiány Kovászna városában a következő napokban – jótékonysági koncert, kórustalálkozó, kézműves foglalkozás is várja az érdeklődőket.
Hivatalosan szinte 400-an, a valóságban még többen váltak munkanélkülivé nagyszámú elbocsátások során idén Hargita megyében. Azóta lecsökkent a tömeges leépítések száma, a munkanélküliség viszont nőtt – legutóbb hét éve volt nagyobb, mint októberben.
Négy méterrel is kevesebb a Szépvízi víztározó vízszintje a teljes töltöttségi szinthez képest. Ha a hosszantartó szárazság továbbra is fennállna, akkor akár korlátozhatják a nyers víz kitermelését a regionális vízszolgáltató Harvíz Rt.-nek.
Személyes iratokat és 1550 eurót tartalmazott a pénztárca, amelynek eltűnéséről november 10-én értesítette a rendőrséget egy sepsiszentgyörgyi férfi. A lopott pénztárca kilenc nap után hiánytalanul került vissza a gazdájához.
Elkezdődtek az előkészületek a gyergyószentmiklósi Szent Miklós Napokra, de a városünnep csak egy lesz a decemberi közösségi események sorában. Idén is sok rászoruló karácsonyát szeretnék szebbé tenni.
Várhatóan januárban lezárulhat Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács alelnöke és tizenkét másik személy ellen 2013-ban indult büntetőper. A bíróságnak azután kell előkészítenie az ítéletet és kihirdetnie azt.
Bűnvádi eljárás indult két háromszéki fakitermelő cég ellen, amelyek székhelyén és munkapontjain tegnap átfogó házkutatásokat is végeztek a hatóságok.
Ebben a szezonban is a Kovászna megyei Út és Híd Rt. biztosítja a megyei utak téli karbantartását – tájékoztat a megyei önkormányzat sajtóirodája. A téli hónapokban tilos a Vadas-tetőn való közlekedés.
Népzenére és néptáncra lettek figyelmesek szerda délután azok a marosvásárhelyiek, akik épp a Nemzeti Színház előtti téren jártak. Az Ifjú Zenebarátok Napja alkalmából szervezett rövid flashmobot a Maros Művészegyüttes.
Kulturális és művészeti eszközökkel oldják azt a bemerevedett, feszült helyzetet, amit Erdélyben az autonómia szó kivált. Erről szól az Őshonosok a hazában című projekt.
szóljon hozzá!