Rendezőkkel találkozhatott a közönség a Filmszeredán

Ferencz Angéla és Buvári Tamás. Közelebb hozták a filmet a közönséghez •  Fotó: Kelemen Kinga/Filmszereda

Ferencz Angéla és Buvári Tamás. Közelebb hozták a filmet a közönséghez

Fotó: Kelemen Kinga/Filmszereda

A Szeretföld és az Out című filmeket vetítették elsőként a Filmszereda – Székelyföldi Mozgókép Fesztiválon, kedden, a rendezvény mínusz egyedik napján, ahol maguk a rendezők is jelen voltak. Előbbi alkotójával Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője beszélgetett, míg az Out alkotóját Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere faggatta.

Tamás Attila

2018. szeptember 12., 20:082018. szeptember 12., 20:08

Buvári Tamás, Magyar Filmszemle-díjas rendező, filmje forgatókönyvét Iancu Laura Szeretföld című kisregényéből írta. Mint ismert, az eredeti mű az első világháború idején játszódik Csángóföldön.

„Ez a film először jött ide hozzánk közel, először láthatta egy olyan közönség, amely talán a filmbéli motívumokhoz, hangulatokhoz, kulturális elemekhez ilyen közel van. Milyen gondolatokkal hozta ebbe a kulturális közegbe a filmjét a rendező?” – tette fel a kérdést a beszélgetés elején Ferencz Angéla.

„Amikor az ember egy ilyen szerzői filmet készít, akkor mindig aggódik, hogy mennyire megy át az üzenet, vagy értelmezhető lehet-e az alkotás.

Idézet
Tulajdonképpen azt éreztem most, mintha ez nem is egy magyar film lenne, amit nem is Magyarországon forgattunk volna

– mondta el a rendező. Hozzátette: megérintette őt az, hogy a film alapjául szolgáló kisregényben Iancu Laura a moldvai Szeret folyó völgyében helyezte el a történetet, és most ez valahogy átjött a filmen is. „A menekültszállós kerettörténetet leszámítva úgy éreztem, hogy ez a történet, nagyon máshol van, mint otthon, nálunk (Magyarországon, szerk. megj.)” – részletezte az alkotó.

A rendező egy első világháborús témájú irodalmi művet keresett megfilmesítés céljából, és így találta meg a Szeretföldet, amit gyorsan elolvasott és

úgy érezte, hogy meg szeretné filmesíteni, hiszen a fő motívuma a család a kisgyerekkel, illetve a férjét váró asszonnyal, valamint a templomépítéssel.

„Ezeket mind nagyon közelinek éreztem magamhoz, és úgy gondoltam, hogy ebből egy remek filmet lehetne készíteni. Sokszor elolvastam a regényt és megírtam a forgatókönyvet, illetve beszéltem Iancu Laurával, aki leszögezte, hogy nem igazán szeretne részt venni a forgatókönyvírásban. Nem volt olyan elvárása, hogy a film a regény leképezése legyen, mivel érezte az első pillanattól, hogy itt azért egy másik történet fog kialakulni, mivel az első világháborúból egy mai, időtlen világba helyezve a történetet tényleg nagy változtatásnak számít. Végül nekem elismerően nyilatkozott, illetve

Idézet
eleve örült, hogy a szöveget valaki más szempontból értelmezte és más olvasatból közelítette meg

– fejtette ki Buvári.

•  Fotó: Kelemen Kinga/Filmszereda Galéria

Fotó: Kelemen Kinga/Filmszereda

Szerinte ez a különleges keretezés, vagyis a film a filmben levés nagyon izgalmas. Az, hogy hol történik, talán nem is annyira fontos, miközben van egy erős lokalitása is, hogy Szeretföldön játszódik a cselekmény. 

A kérdező szerint sokan megtalálhatták benne a néphagyományban gyökerező rítuscselekedeteket, a hagyományos világképből adódó figurákat, amelyek a moldvai magyar világképben léteznek. Mint elhangzott, Iancu Laura találkozott ezekkel az emberekkel és azért is hitelesek az ő alkotásai, amit átsző egyfajta mágikus-népi-hagyományos és költői vonal. Ferencz Angéla szerint

nagyon izgalmasan emelte be a rendező az ő archaizáló szövegét a filmbe, de ugyanakkor érdekes volt ebben a vízióban látni ezeket a figurákat, amelyek a moldvai magyar kultúrkörben gyökereznek.

Buvári Tamás elmondta, hogy a regény cselekményének kilencven százaléka szerepel a filmben, amihez hozzáadódott néhány általa megálmodott dolog, ami szervesen beépült a történetbe. A szöveget részben át kellett írni, de mivel ő is szokott időnként prózákat írni, ezért élvezett ezzel dolgozni. „Fontos volt, hogy Laura legerősebb szövegei megmaradjanak, de a narrációhoz felhasznált részeket párbeszédből kellett átstrukturálni” – mondta.

Mint kiderült, a rendező eredetileg a Médiahatóságnál szeretett volna pályázni, de időközben úgy döntött a kis csapatával, hogy független módon készítik el ezt a filmet. „A veszprémi színházból is jöttek színészek, valamint zeneszerzők, hangmérnök, operatőr, helyenként budapesti kiegészítéssel, valamint szponzorok és vállalkozók támogatásával úgy tűnt, hogy ezt meg tudjuk csinálni, és belevágtunk.

A film nagyon alacsony költségvetésből készült, rengetegen társadalmi munkából dolgoztak, sok statiszta nagy lelkesedéssel vett részt benne.

A film utómunkája baráti áron, a legprofibb helyeken készülhetett el Budapesten. Ez egyfajta csodának is számít, hiszen manapság 2-300 millió forint alatt nem készül játékfilm – avatta be a közönséget a Szeretföld rendezője.

A rendező arról is beszélt, hogy ő nagyon háborúellenes és békepárti,

filmjében pedig a háború szebb és érzelmesebb oldalát szerette volna megmutatni, valamint elárulta, hogy most is egy olyan alkotáson dolgozik, amelynek az egyik fele kevésbé, a másik viszont nagyon szép lesz.

Kristóf György és Ráduly Róbert Kálmán. Alkotási folyamatokról beszélgettek •  Fotó: Kelemen Kinga/Filmszereda Galéria

Kristóf György és Ráduly Róbert Kálmán. Alkotási folyamatokról beszélgettek

Fotó: Kelemen Kinga/Filmszereda

Out: nemzetközi produkció összerakott helyszínekkel és különleges szereplőkkel

A felvidéki Kristóf György első nagyjátékfilmjének a világ egyik legrangosabb filmfesztiválján, a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon volt a világpremierje. A kedd esti csíkszeredai filmvetítést követően a Filmszereda – Székelyföldi Mozgókép Fesztiválon Kristóf György rendezővel Ráduly Róbert Kálmán beszélgetett. A film vetítési jogát Dubaiból sikerült megszereznünk. Hogyan kerül oda egy film terjesztési joga? – tette fel a kérdést elöljáróban Ráduly. A rendező elmondta: egy dolog a fesztivál és más a moziforgalmazás joga, így utóbbinál van egy világforgalmazó, aki helyi forgalmazóknak árulja a jogokat.

Hogy jön létre egy ilyen produkció, hiszen itt nem csak magyar, szlovák, orosz párbeszédeket hallhattunk, és

nem szokványos az a tény sem, hogy valaki Kelet-Európából – legyen az Erdély, Felvidék, Magyarország – a balti államok egyikében köt ki.

Honnan jön ez a nem szokványos forgatókönyv? – intézte az újabb kérdést a rendezőhöz Ráduly.

Mint a válaszból kiderült, ennek volt egy személyes oka, hiszen a rendező élt Lettországban és ismerte a közeget, másrészt pedig benne volt az igen, hogy ne nyugatra, hanem keletre menjen a történetben, hogy érdekesebb legyen.

Idézet
Nagyon akartam, hogy a főszereplő lehetőleg egy ugyanolyan, de mégis más közegbe érkezzen, mint amit ismer

– mondta el Kristóf György.

Arra a kérdésre, hogy kik, hogyan, mi módon választják ki a sokszínű, rendkívül szerteágazó elvárásokhoz a karaktereket a rendező elmondta, hogy ez egy többéves casting-folyamat, amelyben a főszereplőt is több országban keresték, valamint a mellékszereplőket is az ezzel foglalkozó ügynökségeken keresztül sikerült kiválasztani.

„Nem csak nemzetiségben szerteágazó a színészi felhozatal, hanem vannak köztük egyaránt profi és amatőr színészek, összesen hat országból” – mondta a rendező, hozzátéve, hogy eleve úgy írták a forgatókönyvet, hogy előre felmérték a helyszíneket, és mivel

nem annyira történet-centrikus a film, ezért fontos volt, hogy ezt erős képekkel ellenpontozzák emellett próbáltak odafigyelni, hogy a helyszínek ne legyenek nagyon felismerhetőek, így sok kis városból rakták össze ezeket.

Kristóf György •  Fotó: Kelemen Kinga/Filmszereda Galéria

Kristóf György

Fotó: Kelemen Kinga/Filmszereda

Az Out rendezője arról is beszélt, hogy az első ötlettől a tavalyi Cannes-i bemutatóig öt év telt el, ebből pedig 25 nap volt a forgatásra, az utómunka pedig mintegy fél évet ölelt fel, ami hosszabb is lehetett volna, ha nem válogatták volna be a filmet a fesztivál versenyprogramjába, és emiatt nem kellett volna hamarabb elkészülni vele.

A rendező azt is elárulta, hogy már

elkezdődtek a következő filmjének az előkészítési folyamatai, ennek helyszínei pedig az erdélyi sóbányák lesznek.

Azt viszont, hogy mikor láthatjuk a soron következő alkotást, még nem lehet tudni.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 10., csütörtök

Legyen zöldebb a város? – a vásárhelyiek válaszait várják

Nemzetközi tervpályázatot akar kiírni a marosvásárhelyi városháza Maros-parti parkok témával, amelynek végső célja közösségi és szabadidős parkok létrehozása. Első lépésként a városlakók véleményét várják, akik egy online kérdőívet tölthetnek ki.

Legyen zöldebb a város? – a vásárhelyiek válaszait várják
2025. július 10., csütörtök

Megvannak a végleges eredmények – még 122 diáknak sikerült képességvizsgája az óvásokat követően

Az óvások elbírálása után 0,1 százalékponttal 83,2 százalékra nőtt a sikeresen képességvizsgázó nyolcadikosok aránya – derül ki a csütörtökön közzétett végleges eredményekből.

Megvannak a végleges eredmények – még 122 diáknak sikerült képességvizsgája az óvásokat követően
2025. július 10., csütörtök

Ezeket rója fel a kormánynak és az elődjeinek az AUR a bizalmatlansági indítványban

A képviselőház és a szenátus csütörtökön 10 órakor kezdődő együttes ülésén ismerteti a kormány elleni bizalmatlansági indítványát a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR).

Ezeket rója fel a kormánynak és az elődjeinek az AUR a bizalmatlansági indítványban
2025. július 10., csütörtök

Sztrájkőrséget tartanak a szakszervezetek a pénzügyiminisztérium székhelye előtt

A pénzügyiminisztérium székhelye előtt tüntetnek csütörtökön a Szolidaritás Pénzügyi Szakszervezeti Szövetség tagjai a deficitcsökkentő csomag ellen – közölte az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).

Sztrájkőrséget tartanak a szakszervezetek a pénzügyiminisztérium székhelye előtt
2025. július 10., csütörtök

Ellenőrizték a legtöbb betegszabadságot felíró orvosokat

Az ellenőrzéseket azt követően rendelték el országszerte, így Hargita megyében is, hogy az egészségügyi miniszter szerint több mint egymillió gyanús betegszabadságot azonosítottak a rendszerben.

Ellenőrizték a legtöbb betegszabadságot felíró orvosokat
2025. július 09., szerda

Ránk számíthatsz! – erős nemzetközi részvételt ígér a 34. Tusványos

Ránk számíthatsz! az idei tusványosi nyári szabadegyetem és diáktábor mottója – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, a szabadegyetem egyik alapítója szerdai budapesti sajtótájékoztatón.

Ránk számíthatsz! – erős nemzetközi részvételt ígér a 34. Tusványos
2025. július 09., szerda

Autókat zúztak össze a viharban kidőlő fák a Peleș-kastélynál – videóval

Pusztító vihar csapott le szerdán a Prahova völgyére, Szinaján több autót totálkárossá tettek a viharos szél miatt gyökerestől kidőlt, vagy derékba tört fák.

Autókat zúztak össze a viharban kidőlő fák a Peleș-kastélynál – videóval
2025. július 09., szerda

Szigorúbban fogják büntetni az élelemért kolduló medvék etetését

Az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságok szigorítását ígérte szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter, miután részt vett a Transzfogarasi út környékén élő medvék kezeléséről szóló tanácskozáson.

Szigorúbban fogják büntetni az élelemért kolduló medvék etetését
2025. július 09., szerda

Tizenhatmillió forintos mentőöv: segítenek talpra állni a háromszéki árvízkárosultaknak

A négymillió forintos gyorssegély után most tizenhatmillió forinttal segítik a kökösbácsteleki és nagyborosnyói családokat az anyaországiak. A Katolikus Karitász adománygyűjtéséből származó összeget az árvízkárok alapján költik el.

Tizenhatmillió forintos mentőöv: segítenek talpra állni a háromszéki árvízkárosultaknak
2025. július 09., szerda

Jelentős károkat hagyott maga után a vihar Kézdivásárhelyen

Fákat döntött ki, tetőszerkezeteket rongált meg és egyéb anyagi károkat is okozott a szerdai vihar Kézdivásárhelyen – olvasható Szilveszter Szabolcs alpolgármester bejegyzésében.

Jelentős károkat hagyott maga után a vihar Kézdivásárhelyen