
Vissza a normalitásba: ismét személyes jelenléttel lehetett tudományos diákköri konferenciát tartani a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karán is
Fotó: Veres Nándor
Ötvenhét diák jelentkezett a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának szakmai fórumára: a XIX. Tudományos Diákköri Konferencián (TDK) május 10-én, két év után újra személyes jelenléttel mutatták be munkáikat a humán-, társadalom-, gazdaság- és mérnöki tudományok szakok tanulói.
2022. május 11., 10:592022. május 11., 10:59
Idén a XXV. Agrártudományi Erdélyi Tudományos Diákköri Konferenciát (ETDK) is a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karán szervezték, amelyre szintén többen jelentkeztek, mint az eddigi évek csíkszeredai eseményein bármikor: 25 hallgató 22 dolgozatot védett meg.
A szakmai fórum kedden reggel 9 órakor két plenáris előadással indult: Kovács Kázmér, a Sapientia Marosvásárhelyi Karának oktatója a kolozsvári Keleti Park rendezésére kiírt tervpályázatot és a győztes pályázati anyag részleteit ismertette, amit meg is fognak valósítani. Őt követően Farkas György, a Sapientia kolozsvári karának oktatója „Műanyagok a környezetünkben: előnyök és veszélyek” címmel tartott előadást.
A megnyitó után a diákok szakmai zsűri előtt védték meg munkáikat. A 82 hallgató munkáját 59 témavezető oktató segítette. A dolgozatok előzetes elbírálásában illetve a zsűrizésben 79 egyetemi oktató és más szakember vett részt, 25 szervező és hallgató segítségével.
Az esemény eredményhirdetéssel és állófogadással zárult – a legjobb munkákat pedig díjazták a szervezők.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!