
A Csíki-medence vizes élőhelyeinek hajdani jellegzetes állatfajait próbálja újra felfedezni a jelennek egy helybéli biológusokból álló csoport. Demeter László, Imets István, Péter Gabriella és Kelemen Alpár a csíkhalak, a folyami rákok és a kecskebékák mai élőhelye mellett azt is számbaveszi, mit tud ezekről az állatokról a lakosság.
2010. november 07., 19:562010. november 07., 19:56
2010. november 08., 11:322010. november 08., 11:32
Fotó: Daczó Katalin
Az Olt mente nagy mocsárvilág volt egészen a 70–80-as évek fordulóján történt folyószabályzásig, hangsúlyozza Demeter László biológus, aki szerint két generációval előttünk a Csíki-medencében még komoly halászat folyt, hálóval és varsával, és az itt élők nagy mennyiségben fogyasztottak csukát, paducot, domolykót, réti csíkot és folyami rákot. Csakhogy a felsorolt vízi állatok száma az utóbbi évtizedekben rohamosan csökkent, így ma már alig érzékelhető jelenlétük.
Ennek elsősorban a kommunista világban történt szennyezések és a folyószabályozás az oka, amikor kimélyítették a régi, kézi munkával ásott csatornát, vagy újat ástak és a régi folyókanyarokat szinte kivétel nélkül betömték. Árvízvédelmi gátat és rengeteg lecsapolóárkot készítettek, s ezzel nagy mértékben süllyedt a vízszint, és majdnem teljesen megszűnt az ártér és a folyó közötti természetes kapcsolat. Valóban ritkultak az árvizek, de a munkálat szinte teljesen megszüntette a mocsárvilágot a Csíki-medencében. „Nem is tudjuk ma, csak az idősebbek visszaemlékezéséből, hogy mennyire tiszta volt a víz, és milyen rengeteg hal volt a vizekben” – jegyezte meg a biológus. Egyik magyarázat szerint a medence neve épp attól nagy méretű, kígyószerű, mocsarakra jellemző csíkhaltól, a réti csíktól eredeztethető, amely mára majdnem teljesen eltűnt.
Fotó: Daczó Katalin
A biológuscsoport most szeretné pontosan felmérni a réti csík jelenlegi elterjedését. „Ez a faj Csík természetvédelmi szimbólumfaja lehetne, de jelenlegi elterjedése egyáltalán nem ismert. Módszeresen kinéztük a helyeket, ahol a legvalószínűbb a léte, és a tavaly viszonylag gyorsan megtaláltuk a Fiság patakában, és azontúl sehol. Ezután úgy döntöttünk, hogy a csíki vizes területeknek a jellemző és közismert fajait az emberek visszaemlékezései alapján próbáljuk feltérképezni: így azt is megállapíthatjuk, hogy mekkora volt a régi elterjedés, mert az emberek megfigyelései rendszerint nagyon pontosak, annak ellenére, hogy ezt az emlékezetet tudományos szempontból ritkán értékelik.”
Fotó: Daczó Katalin
Húsz-huszonöt személy megkérdezése után már nagyon sok értékes információ gyűlt össze, tudtuk meg Demeter Lászlótól. Új élőhelyekre derült fény, olyan helyen is állítólag van még csíkhal, ahol egy szakértő azt mondaná, hogy nincs, ugyanis tele van ikraevő, betelepített halakkal.
A folyami rákot is fogyasztották valamikor az emberek, de a gyepi béka (helyi nevén kecskebéka) fogyasztása csak városon volt divat. Ma már ennek a két fajnak a fogyasztása nem etikus, és törvényi szabályozás korlátozza, mivel nagyon megritkultak. A biológusok máris sok hasznos információt kaptak arról, hogy hol voltak a nagyobb populációk, de mára már nagyon sok rák- és békapopuláció lecsökkent vagy kipusztult részben a szennyezések, és a folyószabályozás, részben a túlzott mértékű fogyasztás miatt.
Fotó: Daczó Katalin
Munka közben a kutatás kibővült, és a kezdetben célba vett csíkhal, rák és kecskebéka mellett a csoport a mocsári teknősök jelenlétét is kutatják. Ugyanis mocsári teknős is élt – és az adatközlők szerint ma is él – a Csíki-medencében, csakhogy nagyon kevés az információ róla, pedig egy fontos, érdekes faj.
Az adatokat ötven-száz adatközlő megkérdezése után összegzik, ezzel párhuzamosan tüzetesen átvizsgálják a medencét, és leellenőrzik az adaközlőktől származó információkat. „Ilyen adatbázissal semmilyen állami hatóság nem rendelkezik. Reményeink szerint munkánk hozzájárul a hatékonyabb természetvédelemhez a Csíki-medencében” – mondta Demeter László.
A kutatás célja, hogy a régi Csíkra jellemző fajok nagyobb figyelmet és védelmet kapjanak. Az adatokat elsősorban a turizmusban és az oktatásban lehet majd hasznosítani. „Távlati cél természetesen az élőhelyeket annyira helyrehozni, hogy nagy és egészséges populációk legyenek nálunkfele ismét ezekből a fajokból” – fogalmazott a szakember.
Amennyiben információkat, érdekességeket tud bárki a csíki vizes élőhelyekre jellemző fajokról (elsősorban csíkhal, folyami rák, kecskebéka és mocsári teknős), kérik, hogy jelezze a 0741/010448-as telefonszámon vagy a domedve@gmail.com email címen (Demeter László).
Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) szerdán közölte, hogy 2023 és 2026 között összesen 15 hantavírus-fertőzéses esetet jegyeztek Romániában, ezek közül egyet idén.
Marosvásárhelyen, Szovátán és Székelyudvarhelyen új beruházásként épülhetnek fiataloknak szánt lakások, illetve előrelépés várható a sepsiszentgyörgyi, csíkszeredai, kézdivásárhelyi, kovásznai és malomfalvi ifjúsági lakások terén is – közölte az RMDSZ.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Megszűnik a TV2 Tények című hírműsora – erősítette meg a csatorna elnök-vezérigazgatója a 444-nek. Vaszily Miklós a portálon csütörtökön megjelent cikkben a csatorna struktúrájának átszervezéséről is beszélt – szemlézte az anyagot az MTI.
Az összes párt az embereinek elhelyezésére használta az állami vállalatok vezetői tisztségeit, ezen azonban a következő években változtatni kell – jelentette ki szerdán este Ilie Bolojan.
Az idénymunkák újraindulásával enyhén csökkent a munkanélküliség Hargita megyében. A sokévi átlagnál kisebb viszont az állásajánlatok száma is.
Székelyföld-szerte nyárias meleg volt tegnap délután, Csíkszeredában is 25,2 Celsius-fokig melegedett fel napközben a levegő hőmérséklete.
A csíkszeredai sétálóutca lehetőségeinek hangsúlyosabb kihasználásához közel négy évvel ezelőtt ötletversennyel igyekezett jó elképzeléseket gyűjteni a városháza. Korodi Attila polgármester szerint utána történt elmozdulás, de még van mit tenni.
A Romgaz és az Azomureș közötti elvi megállapodás fontos lépés a romániai műtrágyagyártás újraindítása felé, ami a mezőgazdaság és a gazdaság egésze szempontjából is kulcsfontosságú – közölte szerdán Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
szóljon hozzá!