
Fotó: Boda L. Gergely
Mint már a Székelyhon.ro-n is szóltunk róla, a marosvásárhelyi Gyöngyvirág utcában 2008 januárjában bekövetkezett gázrobbanás ügyében eddig 18 tárgyalásra kerül sor. Az eltelt csaknem 3 év alatt érdembeni döntés nem született sem az erkölcsi és anyagi kártérítés, sem pedig a robbanásért felelős vétkesek ügyében. A zilahi ügyben egészen más a helyzet.
2010. december 08., 12:482010. december 08., 12:48
A gázszolgáltató vállalat sorozatosan próbál kibújni a felelősség alól, annak ellenére, hogy a 2008. január 30-án bekövetkezett, a család 21 éves lánya, Németh Beáta halálát okozó robbanás után mintegy elismerte vétkességét azzal, hogy a temetési költségekbe is besegített a Demeter családnak, majd a tönkrement házban maradt kevéske anyagi javait elszállította egy raktárba. Erre utalt az is, hogy az E.ON Gaz lakást bérelt a két károsult asszonynak a Cornişa-negyedben, mi több, írásban is ígéretet tett, hogy addig fizeti a lakás bérletét, amíg a házat újjáépíti, sőt, utána három hónapos türelmi időt is ad az átköltözéshez.
Változott az álláspont
Időközben meggondolta magát a gázszolgáltató, most már azt állítja, hogy semmilyen felelősséggel nem tartozik a robbanás miatt, az egészet szeretné áthárítani egy általa megbízott alvállalkozóra, a Carusel Kft.-re, sőt, az év folyamán még a lakásbérleti szerződést is fel akarta mondani. Csak nemrégiben közölte, hogy humanitárius okokból a szerződést jövő év január végéig fenntartja. A házon viszont semmilyen javítási munkálatot nem végeztek, következésképpen a két fedél nélkül maradt nőnek nem lenne hova költöznie januártól. A bíróság eddig 17 esetben halasztott, a 18. tárgyalásra január 4-én kerül sor.
Nagyváradon másként látják
Úgy tűnik, a zilahi robbanásban tönkrement tömbház károsultjai „szerencsésebbek”, ha egyáltalán lehet ilyesmiről beszélni egy robbanás kapcsán. Ott két halálos áldozat volt, az ügyet a nagyváradi bíróság tárgyalja. A zilahi károsultak egyszer tömegesen jöttek el tüntetni a marosvásárhelyi E.ON Gaz székhelye elé, ám akkor a vállalat vezetősége még annyira sem méltatta őket, hogy szóba álljon velük. A sajtó képviselőit fogadták a székházban, a károsultakat kinn rekesztették. És mégis. A nagyváradi bíróság olyan ítéletet hozott, amely precedens értékű lehetne a marosvásárhelyi Gyöngyvirág utcai gázrobbanást tárgyaló bírói testület számára is.
Súlyos ítéletek a zilahi gázrobbanás ügyében
Hat hónap és hat év közötti börtönbüntetésre ítélte a nagyváradi bíróság az E.ON Gaz földgázszolgáltató Szilágy megyei kirendeltségének hét alkalmazottját, miután vétkesnek találta őket a 2007 szeptemberében Zilahon bekövetkezett gázrobbanás miatt. Magát az E.ON Gazt pedig hétmillió euróig terjedő kártérítés kifizetésére is kötelezheti azon 19 család számára, akik a robbanás nyomán teljesen megsemmisült tömbházban laktak. A legsúlyosabb ítéletet, hat év börtönbüntetést Vâlcu Ionel-Petruţra, az E.ON Szilágy megyei részlegének egykori igazgatójára rótták ki, míg hat másik alkalmazottat hat hónaptól két évig terjedő börtönre ítéltek. Emellett mindannyiukat eltiltották attól, hogy a jövőben akár vezetőként, akár alkalmazottként földgáz kitermelésével, szállításával vagy szolgáltatásával, illetve földgázhálózatok karbantartásával foglalkozó cégnél dolgozzanak, vagy egyéni vállalkozóként ilyen jellegű tevékenységet fejtsenek ki.
Az E.ON Gaznak a megsemmisült tömbházban lévő lakások, illetve azok teljes berendezése ellenértékét ki kell fizetnie a károsultaknak, emellett 35 károsultnak napi száz, másik harmincnak pedig napi ötven eurós kártérítést kell fizetnie 2007. szeptember 9-étől kezdődően mindaddig, amíg teljes egészében ki nem fizeti a több mint hétmillió euróban megállapított kártérítési összeget. A bírósági ítélet ugyanakkor még nem jogerős.
A 2007-es robbanás emberéletet is követelt: a tragédiában két fiatal életét vesztette – írja a Krónika.
Bemutatták azt a magyar nyelven is elérhető online információs platformot, amely a Méltányos Átállási Program Maros megyei megvalósításáról nyújt áttekinthető tájékoztatást. A program célja a zöld energiára való átállás elősegítése pályázati úton.
A hatóságok szerint megközelítőleg kétmillió lejes kár érte az állami költségvetést egy összetett adócsalási ügyben, amely Maros megyéből indult.
Négynapos programsorozattal készülnek Nyárádszeredában a Bocskai Napok alkalmából február 17. és 22. között.
A Második esély program a korai iskolaelhagyó fiataloknak, felnőtteknek segít elvégezni az általános iskolát. Nem csak újrakezdési esély, de alapvégzettséget is ad. Februártól lehet iratkozni a programra, amelyben Maros megye öt iskolája vesz részt.
Vélhetően idén ősszel használatba vehető lesz a súlyos égési sérülteket kezelő marosvásárhelyi központ – közölte vasárnap este Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Bár a nagyszabású külföldi reklámkampány elindítása még várat magára, a belföldi piacon továbbra is aktív Maros megye. Jövő héten a Bukarestben megnyíló országos turisztikai vásáron keresik a választ arra, mire vágynak leginkább a bukaresti látogatók.
Egy országos kutatás szerint az óvodákban is gyakori a kiközösítés és a szóbeli bántás, de ha figyelünk a jelekre, akkor itt még könnyebben lehet kezelni ezeket a helyzeteket. A gyerekek érzelmeinek kifejezését pedig egy lila maci is segíti.
Január utolsó két hetében mintegy hatezer diák vette igénybe a marosvásárhelyi iskolabuszokat, melyek célja, hogy minél több diák önállóan jusson el a tanintézetbe, és a szülők ne autóval szállítsák őket.
Szállodát, lakóépületeket, kereskedelmi egységeket, műhelyeket hoznának létre az egykori marosvásárhelyi fotópapírgyárban és annak környékén. A csaknem hatvan méter magas épület jó állapotban van, átalakítása az egész lakónegyedre hatással lenne.
Átadták csütörtökön a Maros Megyei Katasztrófavédelemnek azt a 30 000 literes ivóvíz-szállító tartálykocsit, amit Marosvásárhely városa vásárolt meg helyi költségvetésből, és a tűzoltóság rendelkezésére bocsátotta.
szóljon hozzá!