
A törvény nem volt egyértelmű, csak most sikerült tisztázni, hogy pontosan kik kaphatnak üdülési jegyet az egészségügyi rendszerben
Fotó: Gecse Noémi
Már tavaly kiharcolták az egészségügyben dolgozók azt, hogy ne a kórházak költségvetésétől függjön, hogy az ott dolgozók kapnak-e üdülési jegyet vagy sem, hanem központi finanszírozást biztosítson erre az állam, de az csak a minap derült ki, hogy pontosan kiknek jár ez a kedvezmény.
2024. augusztus 22., 11:052024. augusztus 22., 11:05
Korábban az egészségügyi minisztérium finanszírozta az ágazatban dolgozók üdülési jegyeit, ám nem minden évben utalt pénzt e célból a kórházaknak. Utóbbiak a saját költségvetésükből kellett finanszírozzák az alkalmazottaiknak nyújtandó üdülési jegyeket, így csak azokban az egészségügyi intézményekben költöttek erre, ahol ki tudták gazdálkodni a szükséges összegeket.
Az igazságtalanság miatt számos pert indított az érintett kórházak ellen a Sanitas szakszervezet, bírósági eljárás során harcolva ki az elmaradt üdülési jegyek pótlását. A hasonló helyzetek kialakulásának a megelőzése érdekében a tavaly nyári tiltakozások során
Az erre vonatkozó szabályozás tavaly augusztusban meg is jelent a hivatalos közlönyben.
„2023 augusztusában a Sanitas szakszervezetnek sikerült elérnie az egész rendszerre kiterjedően, hogy teljes egészében az állami költségvetésből finanszírozzák (az üdülési jegyeket, szerk. megj.).
– írta a minap megjelentetett közleményében az országos szakszervezet vezetősége. Ebben ugyanakkor arról is beszámolnak, igaz ugyan, hogy csak nyár végére, de augusztusra sikert értek el.
A kormány ugyanis határozatot hozott arról, hogy a tartalékalapból átutalja a szükséges pénzeket az Országos Egészségbiztosítási Alapba, ahonnan a kórházak igénylései alapján, a megyei egészségbiztosítási pénztárakon keresztül kiutalják a megfelelő összegeket az üdülési jegyekre. A vonatkozó határozat augusztus 8-án jelent meg a Hivatalos Közlönyben.
Ezt követően azonban tisztázni kellett azt is, hogy pontosan kik kaphatnak üdülési jegyet az egészségügyi rendszerben. A törvény értelmében ugyanis azok, akiknek 8000 lejnél nagyobb a bére, nem jogosultak a csekkre, ám
– tudtuk meg Nyulas Emmától, a Sanitas Hargita megyei szervezetének vezetőjétől.
„Nem volt pontosítás arról, hogy miként kell számolni, tehát melyik értéket vegyék figyelembe, és akkor a szakszervezet központjából a kollégák utánajárták, és megkaptuk a megfelelő pontosítást” – mondta.
Ez jó hír, ugyanis így az alkalmazottak jó része kaphat üdülési jegyet – vélekedett Nyulas Emma.
A szakszervezet megyei vezetője kérdésünkre elmondta, a vonatkozó szabályozások pontatlansága miatt
Idén viszont valószínűleg már nem lesznek, és Nyulas Emma abban reménykedik, hogy akár már jövő héten megkaphatják az üdülési jegyeket az arra jogosult alkalmazottak, azaz feltöltik az e célra készült kártyákat, ugyanis országos szinten az összegeket jóváhagyták.
Nyulas Emma érdeklődésünkre arról is beszámolt, hogy a 8000 lejes értékhatárra vonatkozó szabályozás a szociális ellátórendszerben dolgozókra is érvényes.
– véli a szakszervezet megyei vezetője.
Amint arról Nyulas Emma tájékoztatott, Hargita megyében a két ágazatban közel négyezer alkalmazott kell üdülési jegyet kapjon idén, az egészségügyi rendszerben nagyjából 3000 dolgozó, a szociális ellátórendszerben pedig mintegy 800 alkalmazott.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Hosszas előkészítés után hamarosan benyújtják a pályázatot a csíkszeredai vasút felett átívelő gyalogos és kerékpáros híd felépítésére. Ehhez naprakésszé tették a költségvetését 10 millió lejjel emelve a projekt korábban becsült értékét.
Novemberben 9,8 százalékon stagnált az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Olyan áramszolgáltatót keresel, akivel nemcsak a számlákról, hanem a hatékonyságról és a kényelmet növelő szolgáltatásokról is anyanyelveden tudsz konzultálni?
A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt pénteken 3 óra 54 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Bár a helyi adók és illetékek emeléséről szóló új törvény még nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben, az biztos, hogy épületadó-növekedésre kell számítani. Hátrányosan érinti a régi tömbházakban élőket, és káoszt okozhat az autóadók kiszámításában.
szóljon hozzá!