
A törvény nem volt egyértelmű, csak most sikerült tisztázni, hogy pontosan kik kaphatnak üdülési jegyet az egészségügyi rendszerben
Fotó: Gecse Noémi
Már tavaly kiharcolták az egészségügyben dolgozók azt, hogy ne a kórházak költségvetésétől függjön, hogy az ott dolgozók kapnak-e üdülési jegyet vagy sem, hanem központi finanszírozást biztosítson erre az állam, de az csak a minap derült ki, hogy pontosan kiknek jár ez a kedvezmény.
2024. augusztus 22., 11:052024. augusztus 22., 11:05
Korábban az egészségügyi minisztérium finanszírozta az ágazatban dolgozók üdülési jegyeit, ám nem minden évben utalt pénzt e célból a kórházaknak. Utóbbiak a saját költségvetésükből kellett finanszírozzák az alkalmazottaiknak nyújtandó üdülési jegyeket, így csak azokban az egészségügyi intézményekben költöttek erre, ahol ki tudták gazdálkodni a szükséges összegeket.
Az igazságtalanság miatt számos pert indított az érintett kórházak ellen a Sanitas szakszervezet, bírósági eljárás során harcolva ki az elmaradt üdülési jegyek pótlását. A hasonló helyzetek kialakulásának a megelőzése érdekében a tavaly nyári tiltakozások során
Az erre vonatkozó szabályozás tavaly augusztusban meg is jelent a hivatalos közlönyben.
„2023 augusztusában a Sanitas szakszervezetnek sikerült elérnie az egész rendszerre kiterjedően, hogy teljes egészében az állami költségvetésből finanszírozzák (az üdülési jegyeket, szerk. megj.).
– írta a minap megjelentetett közleményében az országos szakszervezet vezetősége. Ebben ugyanakkor arról is beszámolnak, igaz ugyan, hogy csak nyár végére, de augusztusra sikert értek el.
A kormány ugyanis határozatot hozott arról, hogy a tartalékalapból átutalja a szükséges pénzeket az Országos Egészségbiztosítási Alapba, ahonnan a kórházak igénylései alapján, a megyei egészségbiztosítási pénztárakon keresztül kiutalják a megfelelő összegeket az üdülési jegyekre. A vonatkozó határozat augusztus 8-án jelent meg a Hivatalos Közlönyben.
Ezt követően azonban tisztázni kellett azt is, hogy pontosan kik kaphatnak üdülési jegyet az egészségügyi rendszerben. A törvény értelmében ugyanis azok, akiknek 8000 lejnél nagyobb a bére, nem jogosultak a csekkre, ám
– tudtuk meg Nyulas Emmától, a Sanitas Hargita megyei szervezetének vezetőjétől.
„Nem volt pontosítás arról, hogy miként kell számolni, tehát melyik értéket vegyék figyelembe, és akkor a szakszervezet központjából a kollégák utánajárták, és megkaptuk a megfelelő pontosítást” – mondta.
Ez jó hír, ugyanis így az alkalmazottak jó része kaphat üdülési jegyet – vélekedett Nyulas Emma.
A szakszervezet megyei vezetője kérdésünkre elmondta, a vonatkozó szabályozások pontatlansága miatt
Idén viszont valószínűleg már nem lesznek, és Nyulas Emma abban reménykedik, hogy akár már jövő héten megkaphatják az üdülési jegyeket az arra jogosult alkalmazottak, azaz feltöltik az e célra készült kártyákat, ugyanis országos szinten az összegeket jóváhagyták.
Nyulas Emma érdeklődésünkre arról is beszámolt, hogy a 8000 lejes értékhatárra vonatkozó szabályozás a szociális ellátórendszerben dolgozókra is érvényes.
– véli a szakszervezet megyei vezetője.
Amint arról Nyulas Emma tájékoztatott, Hargita megyében a két ágazatban közel négyezer alkalmazott kell üdülési jegyet kapjon idén, az egészségügyi rendszerben nagyjából 3000 dolgozó, a szociális ellátórendszerben pedig mintegy 800 alkalmazott.
Nicușor Dan államfő ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt szerdán Kijevben.
Gyököt kell vonni a Parajddal kapcsolatos eurómilliós politikusi bejelentésekből: a bányakatasztrófa által sújtott sóvidéki település az Európai Unió Szolidaritási Alapjából nemrég megítélt 14,3 millió euró töredékét kaphatja meg.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a kézdivásárhelyi bíróság azt a 30 éves férfit, aki a gyanú szerint féltékenységből brutálisan bántalmazott egy 20 éves nőt. Az ügyészség tájékoztatása szerint az áldozat súlyos sérüléseket szenvedett.
Megrongálta az aszfaltutat és fákat döntött ki a szerda délutáni vihar Székelyvarságon.
Az Európai Unióban a 16–24 évesek csaknem háromnegyede rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, Románia azonban továbbra is az utolsók között szerepel: csak Bulgáriát előzi meg az Eurostat friss felmérése szerint.
Július 20-ától jelentkezhetnek a magánszemélyek a 2026-os roncsautóprogramra, amelynek keretében állami támogatással vásárolhatnak új gépkocsit. A program idei költségvetése 300 millió lej.
Két jogosítvány nélküli sofőrt is kiszűrtek a közúti forgalomból kedden a Hargita megyei rendőrök, egyikük ráadásul jelentős mennyiségű alkoholt is fogyasztott vezetés előtt.
Az elmúlt hat napban összesen 55 sürgősségi beavatkozást hajtottak végre a Hargita megyei hivatásos tűzoltók. Tűzesetekhez, közlekedési balesetekhez és árvízi károk elhárításához is vonultak az egységek.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerdán kijelentette, hogy a helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó törvények elfogadása létfontosságú Románia számára.
2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában, az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint.
szóljon hozzá!