
A törvény nem volt egyértelmű, csak most sikerült tisztázni, hogy pontosan kik kaphatnak üdülési jegyet az egészségügyi rendszerben
Fotó: Gecse Noémi
Már tavaly kiharcolták az egészségügyben dolgozók azt, hogy ne a kórházak költségvetésétől függjön, hogy az ott dolgozók kapnak-e üdülési jegyet vagy sem, hanem központi finanszírozást biztosítson erre az állam, de az csak a minap derült ki, hogy pontosan kiknek jár ez a kedvezmény.
2024. augusztus 22., 11:052024. augusztus 22., 11:05
Korábban az egészségügyi minisztérium finanszírozta az ágazatban dolgozók üdülési jegyeit, ám nem minden évben utalt pénzt e célból a kórházaknak. Utóbbiak a saját költségvetésükből kellett finanszírozzák az alkalmazottaiknak nyújtandó üdülési jegyeket, így csak azokban az egészségügyi intézményekben költöttek erre, ahol ki tudták gazdálkodni a szükséges összegeket.
Az igazságtalanság miatt számos pert indított az érintett kórházak ellen a Sanitas szakszervezet, bírósági eljárás során harcolva ki az elmaradt üdülési jegyek pótlását. A hasonló helyzetek kialakulásának a megelőzése érdekében a tavaly nyári tiltakozások során
Az erre vonatkozó szabályozás tavaly augusztusban meg is jelent a hivatalos közlönyben.
„2023 augusztusában a Sanitas szakszervezetnek sikerült elérnie az egész rendszerre kiterjedően, hogy teljes egészében az állami költségvetésből finanszírozzák (az üdülési jegyeket, szerk. megj.).
– írta a minap megjelentetett közleményében az országos szakszervezet vezetősége. Ebben ugyanakkor arról is beszámolnak, igaz ugyan, hogy csak nyár végére, de augusztusra sikert értek el.
A kormány ugyanis határozatot hozott arról, hogy a tartalékalapból átutalja a szükséges pénzeket az Országos Egészségbiztosítási Alapba, ahonnan a kórházak igénylései alapján, a megyei egészségbiztosítási pénztárakon keresztül kiutalják a megfelelő összegeket az üdülési jegyekre. A vonatkozó határozat augusztus 8-án jelent meg a Hivatalos Közlönyben.
Ezt követően azonban tisztázni kellett azt is, hogy pontosan kik kaphatnak üdülési jegyet az egészségügyi rendszerben. A törvény értelmében ugyanis azok, akiknek 8000 lejnél nagyobb a bére, nem jogosultak a csekkre, ám
– tudtuk meg Nyulas Emmától, a Sanitas Hargita megyei szervezetének vezetőjétől.
„Nem volt pontosítás arról, hogy miként kell számolni, tehát melyik értéket vegyék figyelembe, és akkor a szakszervezet központjából a kollégák utánajárták, és megkaptuk a megfelelő pontosítást” – mondta.
Ez jó hír, ugyanis így az alkalmazottak jó része kaphat üdülési jegyet – vélekedett Nyulas Emma.
A szakszervezet megyei vezetője kérdésünkre elmondta, a vonatkozó szabályozások pontatlansága miatt
Idén viszont valószínűleg már nem lesznek, és Nyulas Emma abban reménykedik, hogy akár már jövő héten megkaphatják az üdülési jegyeket az arra jogosult alkalmazottak, azaz feltöltik az e célra készült kártyákat, ugyanis országos szinten az összegeket jóváhagyták.
Nyulas Emma érdeklődésünkre arról is beszámolt, hogy a 8000 lejes értékhatárra vonatkozó szabályozás a szociális ellátórendszerben dolgozókra is érvényes.
– véli a szakszervezet megyei vezetője.
Amint arról Nyulas Emma tájékoztatott, Hargita megyében a két ágazatban közel négyezer alkalmazott kell üdülési jegyet kapjon idén, az egészségügyi rendszerben nagyjából 3000 dolgozó, a szociális ellátórendszerben pedig mintegy 800 alkalmazott.
Háromnapos rendezvénysorozattal készül a magyar kormány az augusztus 20-i nemzet ünnepre, amelyen rövidebb lesz a tűzijáték a szokásosnál – mondta Magyar Éva kormányszóvivő a programokat ismertető szerdai budapesti rendezvényen.
Rendkívüli ülésen szavazta meg a képviselőház az RMDSZ törvénytervezetét, amely heti 8 tanórára csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
Közel ezer emberrel foglalkoztatnak kevesebbet a háromszéki cégek, mint egy évvel korábban – elemezte a háromszéki gazdaság fő számait a Kovászna megyei Kereskedelmi Kamara elnöke, Edler András.
A sofőr epilepsziás rohama miatt következhetett be a hatóságok elsődleges vizsgálatai alapján a kedd esti, két halálos áldozatot követelő baleset Brassó központjában.
Az FSLI, a Spiru Haret és az Alma Mater tanügyi szakszervezeti szövetség határozottan elutasítja az oktatási alkalmazottak bérezésére vonatkozó legújabb javaslatot.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – nyilatkozta szerdán Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
Szerdai rendkívüli ülésen a képviselőház azt a törvénymódosító tervezetet, amely heti 8-ra csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
Szerdán újraindult az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) korábban kibertámadás miatt leállt e-Terra informatikai rendszere – közölte szerdán a kormány.
Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter szerdán kijelentette, hogy a Duna vízszintje Csernavodánál 182 centiméterre csökkent, emiatt csütörtök reggel megkezdik az eljárást az atomerőmű 2-es reaktorának ellenőrzött körülmények közötti leállítására.
A lakbérek, a gázolaj és benzin drágult a legnagyobb mértékben Romániában júliusban az egy évvel korábbihoz képest, míg a burgonya, a friss gyümölcsök és a kukoricaliszt ára csökkent a leginkább – derül ki az INS szerdán közzétett elemzéséből.
szóljon hozzá!