
A törvény nem volt egyértelmű, csak most sikerült tisztázni, hogy pontosan kik kaphatnak üdülési jegyet az egészségügyi rendszerben
Fotó: Gecse Noémi
Már tavaly kiharcolták az egészségügyben dolgozók azt, hogy ne a kórházak költségvetésétől függjön, hogy az ott dolgozók kapnak-e üdülési jegyet vagy sem, hanem központi finanszírozást biztosítson erre az állam, de az csak a minap derült ki, hogy pontosan kiknek jár ez a kedvezmény.
2024. augusztus 22., 11:052024. augusztus 22., 11:05
Korábban az egészségügyi minisztérium finanszírozta az ágazatban dolgozók üdülési jegyeit, ám nem minden évben utalt pénzt e célból a kórházaknak. Utóbbiak a saját költségvetésükből kellett finanszírozzák az alkalmazottaiknak nyújtandó üdülési jegyeket, így csak azokban az egészségügyi intézményekben költöttek erre, ahol ki tudták gazdálkodni a szükséges összegeket.
Az igazságtalanság miatt számos pert indított az érintett kórházak ellen a Sanitas szakszervezet, bírósági eljárás során harcolva ki az elmaradt üdülési jegyek pótlását. A hasonló helyzetek kialakulásának a megelőzése érdekében a tavaly nyári tiltakozások során
Az erre vonatkozó szabályozás tavaly augusztusban meg is jelent a hivatalos közlönyben.
„2023 augusztusában a Sanitas szakszervezetnek sikerült elérnie az egész rendszerre kiterjedően, hogy teljes egészében az állami költségvetésből finanszírozzák (az üdülési jegyeket, szerk. megj.).
– írta a minap megjelentetett közleményében az országos szakszervezet vezetősége. Ebben ugyanakkor arról is beszámolnak, igaz ugyan, hogy csak nyár végére, de augusztusra sikert értek el.
A kormány ugyanis határozatot hozott arról, hogy a tartalékalapból átutalja a szükséges pénzeket az Országos Egészségbiztosítási Alapba, ahonnan a kórházak igénylései alapján, a megyei egészségbiztosítási pénztárakon keresztül kiutalják a megfelelő összegeket az üdülési jegyekre. A vonatkozó határozat augusztus 8-án jelent meg a Hivatalos Közlönyben.
Ezt követően azonban tisztázni kellett azt is, hogy pontosan kik kaphatnak üdülési jegyet az egészségügyi rendszerben. A törvény értelmében ugyanis azok, akiknek 8000 lejnél nagyobb a bére, nem jogosultak a csekkre, ám
– tudtuk meg Nyulas Emmától, a Sanitas Hargita megyei szervezetének vezetőjétől.
„Nem volt pontosítás arról, hogy miként kell számolni, tehát melyik értéket vegyék figyelembe, és akkor a szakszervezet központjából a kollégák utánajárták, és megkaptuk a megfelelő pontosítást” – mondta.
Ez jó hír, ugyanis így az alkalmazottak jó része kaphat üdülési jegyet – vélekedett Nyulas Emma.
A szakszervezet megyei vezetője kérdésünkre elmondta, a vonatkozó szabályozások pontatlansága miatt
Idén viszont valószínűleg már nem lesznek, és Nyulas Emma abban reménykedik, hogy akár már jövő héten megkaphatják az üdülési jegyeket az arra jogosult alkalmazottak, azaz feltöltik az e célra készült kártyákat, ugyanis országos szinten az összegeket jóváhagyták.
Nyulas Emma érdeklődésünkre arról is beszámolt, hogy a 8000 lejes értékhatárra vonatkozó szabályozás a szociális ellátórendszerben dolgozókra is érvényes.
– véli a szakszervezet megyei vezetője.
Amint arról Nyulas Emma tájékoztatott, Hargita megyében a két ágazatban közel négyezer alkalmazott kell üdülési jegyet kapjon idén, az egészségügyi rendszerben nagyjából 3000 dolgozó, a szociális ellátórendszerben pedig mintegy 800 alkalmazott.
Beszűkültek a készpénzes számlafizetési lehetőségek az utóbbi hónapokban, miután több üzletben megszűnt a PayPointon keresztüli befizetés. A változás leginkább azokat érinti hátrányosan, akik nem használnak bankkártyát, internetes szolgáltatásokat.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
Románia határozottan elítéli az Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata által irányított csoportok által végrehajtott ellenséges kibertevékenységeket – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államelnök.
szóljon hozzá!