
A törvény nem volt egyértelmű, csak most sikerült tisztázni, hogy pontosan kik kaphatnak üdülési jegyet az egészségügyi rendszerben
Fotó: Gecse Noémi
Már tavaly kiharcolták az egészségügyben dolgozók azt, hogy ne a kórházak költségvetésétől függjön, hogy az ott dolgozók kapnak-e üdülési jegyet vagy sem, hanem központi finanszírozást biztosítson erre az állam, de az csak a minap derült ki, hogy pontosan kiknek jár ez a kedvezmény.
2024. augusztus 22., 11:052024. augusztus 22., 11:05
Korábban az egészségügyi minisztérium finanszírozta az ágazatban dolgozók üdülési jegyeit, ám nem minden évben utalt pénzt e célból a kórházaknak. Utóbbiak a saját költségvetésükből kellett finanszírozzák az alkalmazottaiknak nyújtandó üdülési jegyeket, így csak azokban az egészségügyi intézményekben költöttek erre, ahol ki tudták gazdálkodni a szükséges összegeket.
Az igazságtalanság miatt számos pert indított az érintett kórházak ellen a Sanitas szakszervezet, bírósági eljárás során harcolva ki az elmaradt üdülési jegyek pótlását. A hasonló helyzetek kialakulásának a megelőzése érdekében a tavaly nyári tiltakozások során
Az erre vonatkozó szabályozás tavaly augusztusban meg is jelent a hivatalos közlönyben.
„2023 augusztusában a Sanitas szakszervezetnek sikerült elérnie az egész rendszerre kiterjedően, hogy teljes egészében az állami költségvetésből finanszírozzák (az üdülési jegyeket, szerk. megj.).
– írta a minap megjelentetett közleményében az országos szakszervezet vezetősége. Ebben ugyanakkor arról is beszámolnak, igaz ugyan, hogy csak nyár végére, de augusztusra sikert értek el.
A kormány ugyanis határozatot hozott arról, hogy a tartalékalapból átutalja a szükséges pénzeket az Országos Egészségbiztosítási Alapba, ahonnan a kórházak igénylései alapján, a megyei egészségbiztosítási pénztárakon keresztül kiutalják a megfelelő összegeket az üdülési jegyekre. A vonatkozó határozat augusztus 8-án jelent meg a Hivatalos Közlönyben.
Ezt követően azonban tisztázni kellett azt is, hogy pontosan kik kaphatnak üdülési jegyet az egészségügyi rendszerben. A törvény értelmében ugyanis azok, akiknek 8000 lejnél nagyobb a bére, nem jogosultak a csekkre, ám
– tudtuk meg Nyulas Emmától, a Sanitas Hargita megyei szervezetének vezetőjétől.
„Nem volt pontosítás arról, hogy miként kell számolni, tehát melyik értéket vegyék figyelembe, és akkor a szakszervezet központjából a kollégák utánajárták, és megkaptuk a megfelelő pontosítást” – mondta.
Ez jó hír, ugyanis így az alkalmazottak jó része kaphat üdülési jegyet – vélekedett Nyulas Emma.
A szakszervezet megyei vezetője kérdésünkre elmondta, a vonatkozó szabályozások pontatlansága miatt
Idén viszont valószínűleg már nem lesznek, és Nyulas Emma abban reménykedik, hogy akár már jövő héten megkaphatják az üdülési jegyeket az arra jogosult alkalmazottak, azaz feltöltik az e célra készült kártyákat, ugyanis országos szinten az összegeket jóváhagyták.
Nyulas Emma érdeklődésünkre arról is beszámolt, hogy a 8000 lejes értékhatárra vonatkozó szabályozás a szociális ellátórendszerben dolgozókra is érvényes.
– véli a szakszervezet megyei vezetője.
Amint arról Nyulas Emma tájékoztatott, Hargita megyében a két ágazatban közel négyezer alkalmazott kell üdülési jegyet kapjon idén, az egészségügyi rendszerben nagyjából 3000 dolgozó, a szociális ellátórendszerben pedig mintegy 800 alkalmazott.
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte szerdán a Prahova megyei törvényszék azt a férfit, aki fejszével végzett várandós élettársával.
Kovászna megyében tavaly 518 pénzbírságot róttak ki azokra, akik ok nélkül tárcsázták az 112-es sürgősségi hívószámot.
Egy napra beszüntették a munkát az észt hátterű vállalat fuvarozói Románia számos városában, közöttük Sepsiszentgyörgyön is. A Bolt egyik fuvarozója szerint a megemelt jutalék, a megszorítások és a kommunikációhiány okozza a felháborodást.
Újabb, ideiglenes célállomást jelentettek be szerdán, ahová a marosvásárhelyi reptérről utazhatunk majd.
Raluca Turcan nemzeti PNL-s képviselő szerdán bejelentette, módosító indítványt nyújt be egy általa kezdeményezett törvénytervezethez, amely lehetővé tenné az alkotmánybírák egyénenkénti anyagi felelősségre vonását az államnak okozott kár esetén.
Járdára írt verssorok jelentek meg a napokban a sepsiszentgyörgyi Olt-utcában: a tettes ismeretlen, de az ott dolgozók egy érzelmes, szerelmes ismeretlennek tulajdonítják az akciót.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett K. Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
szóljon hozzá!