Politikailag korrekt. Morálisan?

A Divers Egyesület képviselői – Koreck Mária és Monica Hărmănescu – a sajtó munkatársai előtt mutatták be legutóbbi projektjük előzetes eredményeit, amely A Holokauszt tanítása és az új generációk együttélése című – Bulgáriában és Romániában zajló – kampány tanulmányának része. Nem véletlen, hogy március 21-én hívták össze a sajtót, ugyanis az ENSZ ezt a napot jelölte ki az előítéletek és a diszkrimináció elleni, antirasszista világnapnak.

43 cikk – 13 lap

Az egyesület képviselőinek az volt a célja, hogy a január 1. – március 31. közötti időszakban elemezzék a kisebbségek sajtóban kialakított képét. Ám a hétfői találkozón csupán a január 15. – február 15. között megjelent cikkeket értékelték. A projekt részletesebb bemutatására májusban, a civil szervezetek vásárának alkalmával kerül sor – tudtuk meg Koreck Máriától, a Divers Egyesület vezetőjétől. Pénzforrás híján az egyesület tagjai saját maguk végzik a sajtófigyelést, így csupán azokat a cikkekhez férnek hozzá, amelyek az interneten elektronikus formában érhetőek el. Egy hónap alatt 43 írást sikerült átnézniük: két országos napilapból (Adevărul és Jurnalul Naţional), négy országos online napilapból (Curierul Naţional, Gândul, Evenimentul Zilei és România Liberă), egy online hírportálról (HotNews) és hat hazai napilapból (Ziarul de Iaşi, Monitorul de Sibiu, Curierul de Râmnic, Cuvântul Liber, Zi de zi és Viaţa Vâlcii).

De hol vannak a roma közösségek vezetői?

Kiderült: a 43 elemzett cikkből – két jegyzet kivételével – mindegyik objektíven közelítette meg a témát, és mindegyikben a roma kifejezés szerepel, a cigány elnevezést pedig minden esetben idézőjellel használták. A legtöbb cikk híradásként jelent meg – a Cuvântul Liber és a Viaţa Vâlcii jegyzetein kívül. A Divers Egyesület vezetője úgy véli: noha politikailag korrektül járnak el az újságírók, a cikkekből hiányzik a roma közösségek képviselőinek, vezetőinek, szociológusoknak vagy történészeknek a véleménye.

„Kevesebb, mint felében jelent meg a romák véleménye az adott kérdésről, és ott is, ahol megjelent, csupán az önmagát romakirálynak nevező Cioaba Florint kérdezték meg” – mondta Koreck Mária, aki szerint a cigány megnevezés pejoratív, ugyanis nem az etnikum megnevezésére vonatkozik, hanem a szociális státusukra, a rabszolgasággal azonosítható fogalom. Minden nemzetnek joga van eldönteni, hogyan nevezi meg magát. „Ha minden népnél betartják, a romáknál miért nem?\" – tette fel a kérdést Koreck Mária, aki úgy véli, a témában több elemző cikket kellene írni, amely a roma közösségek vezetőinek véleményét is tartalmazza, és hozzájárul a fogalmak tisztázásához.

Zavart okoz a roma kifejezés?

A Demokrata–Liberális Párt képviselője Silviu Prigoana az elmúlt év szeptemberében tervezetet nyújtott be azzal a céllal, hogy a roma elnevezést cseréljék cigányra a hivatalos dokumentumokban. A javaslatát azzal indokolta, hogy a roma szó zavart okoz, nemzetközi téren pedig könnyen összetévesztik a románokkal. A legtöbb roma szervezet tiltakozott a törvényjavaslat ellen, amelyet végül nem szavazott meg a szenátus.