
Fotó: Erdély Bálint Előd
A helyi horgászokkal összefogva alakított ki saját halneveldét Korondon a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület, amely a vidéken őshonos sebespisztráng-populáció gyarapítását tűzte ki célul. Ennek megvalósítása érdekében ötvenezer ivadékot vásároltak a Görgény folyó forrásánál lévő, laposnyatelepi halneveldében, ahol mi is sokat tanulhattunk a pisztrángok szaporításáról.
2021. április 22., 13:112021. április 22., 13:11
2021. április 22., 13:342021. április 22., 13:34
Több hétvégén is dolgoztak a korondi horgászok és a Nagy-Küküllő Vadász és Sporthorgász Egyesület tagjai, hogy két medencéből álló halneveldét hozhassanak létre a helyi Észak-patak partján. Mărmureanu-Bíró Leonárd, a társulat vezetője lapunknak elmondta, sokat segített nekik a helyi polgármesteri hivatal is, amely egyebek mellett markológépet biztosított a négy méteres átmérőjű gödrök kiásásához.
Azok kikövezését és a patakból folyamatosan csordogáló oxigéndús víz odavezetését viszont a helyiek oldották meg önkéntes munkával.
– hangsúlyozta. Hozzátette, azért nem szivárványos pisztrángokat telepítenek, mert azok nem őshonosak vidékünkön.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Első ízben ötvenezer kis sebes pisztrángot fognak felkészíteni a vadonban történő életben maradásra az újonnan kialakított medencékben, az ivadékok beszerzése érdekében pedig a Maros megyei laposnyatelepi halneveldéhez utaztak a társulat tagjai. Elkísérve a szakembereket egy mesébe illő, sziklás tájon át haladva értük el a hatalmas létesítményt. Annak ügykezelőjétől, Sebastian Todorantól megtudtuk, hogy
Fotó: Erdély Bálint Előd
Jelenleg nagyjából évi húsz tonna szivárványos pisztrángot „termelnek”, amelyet fogyasztási céllal adnak el – ebből fedezik a költségeiket. Ezenkívül telepítésre alkalmas sebespisztráng-ivadék legalább 300 ezer születik évente. Speciális edényben mesterségesen termékenyítik meg az ikrákat, amelyek a víz hőmérsékletétől függően eltérő idő alatt kelnek ki. Példaként elmondta, hogy tíz Celsius-fokos vízben huszonnyolc nap alatt bújnak elő az ivadékok.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Ezeket csak azután adhatják el telepítés céljából, ha már megették az ikrájuk burka nyújtotta táplálékot és képessé válnak más táplálék elfogyasztására. A helyszínen maradó halak egyébként külön medencékbe kerülnek – a méretük alapján –, amelyeken folyamatosan átfolyik a patakvíz.
Beszélgetésünk után súlyuk alapján kimérték a társulat által igényelt 7500 lej értékű ivadékot. Ezek követően műanyag zsákokba kerültek a kis halak, amelyekben a vizet oxigénnel dúsították. Utóbbira feltétlenül szükség volt, hiszen csak úgy szállíthatók az ivadékok, amelyek egy napig is életben maradnak ebben a környezetben.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A korondi Észak-patak partjára érve rögtön szabadon engedték a sebes pisztrángokat az ottani medencékbe. Közben Mărmureanu-Bíró Leonárd kifejtette, hogy nagyjából 5 százalékuk maradna meg, ha rögtön a patakokba engednék. Ez az arány viszont 50-55 százalékra nő az előneveldében, ahol nincsenek ragadozóhalak, illetve speciális, szárított húsokból és gabonából álló táppal etetik őket. Persze az is lényeges, hogy az átfolyó patakvíznek köszönhetően természetes táplálékhoz is jutnak, aminek hála könnyebb lesz megtanuljanak vadászni szabadon engedésük után.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Éppen ezért időnként külön kell választani őket méretük szerint. Eleinte napi háromszor fognak élelmet kapni a kis halak, ám amint fejlődnek, már csak egyszeri alkalommal adnak tápot, minden huszonnégy órában. A társulat tagjai és a horgászok azt tervezik, hogy ősszel vagy jövő tavasszal engedik szabadon a pisztrángokat az ügykezelésükben lévő patakokban, hiszen ekkorra már 7-10 centiméteresek lesznek. Mărmureanu-Bíró hangsúlyozta, a telepítéssel egyrészt a helyi, illetve a máshonnan érkező horgászoknak kedveznek, ugyanakkor az ökoszisztéma helyreállításához is hozzájárulnak.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A vadász- és sporthorgász társulat vezetője arra is kitért, hogy szigorú szabályozáshoz kötik vidékünkön a sebes pisztráng horgászatát. Ezeket a szerencsés esetben 3-4 kilogrammosra is megnövő halakat ugyanis csak április elsejétől szeptember 30-ig, hétvégente és ünnepnapokon lehet kifogni szigorúan műcsalit használva.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Egy alkalommal ugyanakkor csak legtöbb tíz, megfelelő méretű egyedet lehet elvinni a patakból. A sebes pisztráng állományának csökkenéséhez egyébként jelentősen hozzájárul, hogy egyes horgászok a tíz centis példányokat is hazaviszik, mert „jó lesz a macskának” – közölte keserű szájízzel Mărmureanu-Bíró. Ez már csak abból is látszik, hogy az elmúlt években mintegy hatszázezer sebespisztráng-ivadékot engedtek szabadon a patakokban, ám ennek vajmi kevés látszata van.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Keresztalják, lovas zarándokok, autóval, zarándokvonattal vagy éppen busszal érkező erdélyi és anyaországi magyarok találkoznak idén is Csíksomlyón, a pünkösdszombati búcsún. Kövesse élőben a búcsú történéseit a Székelyhonon!
szóljon hozzá!