
Fotó: Erdély Bálint Előd
A helyi horgászokkal összefogva alakított ki saját halneveldét Korondon a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület, amely a vidéken őshonos sebespisztráng-populáció gyarapítását tűzte ki célul. Ennek megvalósítása érdekében ötvenezer ivadékot vásároltak a Görgény folyó forrásánál lévő, laposnyatelepi halneveldében, ahol mi is sokat tanulhattunk a pisztrángok szaporításáról.
2021. április 22., 13:112021. április 22., 13:11
2021. április 22., 13:342021. április 22., 13:34
Több hétvégén is dolgoztak a korondi horgászok és a Nagy-Küküllő Vadász és Sporthorgász Egyesület tagjai, hogy két medencéből álló halneveldét hozhassanak létre a helyi Észak-patak partján. Mărmureanu-Bíró Leonárd, a társulat vezetője lapunknak elmondta, sokat segített nekik a helyi polgármesteri hivatal is, amely egyebek mellett markológépet biztosított a négy méteres átmérőjű gödrök kiásásához.
Azok kikövezését és a patakból folyamatosan csordogáló oxigéndús víz odavezetését viszont a helyiek oldották meg önkéntes munkával.
– hangsúlyozta. Hozzátette, azért nem szivárványos pisztrángokat telepítenek, mert azok nem őshonosak vidékünkön.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Első ízben ötvenezer kis sebes pisztrángot fognak felkészíteni a vadonban történő életben maradásra az újonnan kialakított medencékben, az ivadékok beszerzése érdekében pedig a Maros megyei laposnyatelepi halneveldéhez utaztak a társulat tagjai. Elkísérve a szakembereket egy mesébe illő, sziklás tájon át haladva értük el a hatalmas létesítményt. Annak ügykezelőjétől, Sebastian Todorantól megtudtuk, hogy
Fotó: Erdély Bálint Előd
Jelenleg nagyjából évi húsz tonna szivárványos pisztrángot „termelnek”, amelyet fogyasztási céllal adnak el – ebből fedezik a költségeiket. Ezenkívül telepítésre alkalmas sebespisztráng-ivadék legalább 300 ezer születik évente. Speciális edényben mesterségesen termékenyítik meg az ikrákat, amelyek a víz hőmérsékletétől függően eltérő idő alatt kelnek ki. Példaként elmondta, hogy tíz Celsius-fokos vízben huszonnyolc nap alatt bújnak elő az ivadékok.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Ezeket csak azután adhatják el telepítés céljából, ha már megették az ikrájuk burka nyújtotta táplálékot és képessé válnak más táplálék elfogyasztására. A helyszínen maradó halak egyébként külön medencékbe kerülnek – a méretük alapján –, amelyeken folyamatosan átfolyik a patakvíz.
Beszélgetésünk után súlyuk alapján kimérték a társulat által igényelt 7500 lej értékű ivadékot. Ezek követően műanyag zsákokba kerültek a kis halak, amelyekben a vizet oxigénnel dúsították. Utóbbira feltétlenül szükség volt, hiszen csak úgy szállíthatók az ivadékok, amelyek egy napig is életben maradnak ebben a környezetben.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A korondi Észak-patak partjára érve rögtön szabadon engedték a sebes pisztrángokat az ottani medencékbe. Közben Mărmureanu-Bíró Leonárd kifejtette, hogy nagyjából 5 százalékuk maradna meg, ha rögtön a patakokba engednék. Ez az arány viszont 50-55 százalékra nő az előneveldében, ahol nincsenek ragadozóhalak, illetve speciális, szárított húsokból és gabonából álló táppal etetik őket. Persze az is lényeges, hogy az átfolyó patakvíznek köszönhetően természetes táplálékhoz is jutnak, aminek hála könnyebb lesz megtanuljanak vadászni szabadon engedésük után.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Éppen ezért időnként külön kell választani őket méretük szerint. Eleinte napi háromszor fognak élelmet kapni a kis halak, ám amint fejlődnek, már csak egyszeri alkalommal adnak tápot, minden huszonnégy órában. A társulat tagjai és a horgászok azt tervezik, hogy ősszel vagy jövő tavasszal engedik szabadon a pisztrángokat az ügykezelésükben lévő patakokban, hiszen ekkorra már 7-10 centiméteresek lesznek. Mărmureanu-Bíró hangsúlyozta, a telepítéssel egyrészt a helyi, illetve a máshonnan érkező horgászoknak kedveznek, ugyanakkor az ökoszisztéma helyreállításához is hozzájárulnak.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A vadász- és sporthorgász társulat vezetője arra is kitért, hogy szigorú szabályozáshoz kötik vidékünkön a sebes pisztráng horgászatát. Ezeket a szerencsés esetben 3-4 kilogrammosra is megnövő halakat ugyanis csak április elsejétől szeptember 30-ig, hétvégente és ünnepnapokon lehet kifogni szigorúan műcsalit használva.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Egy alkalommal ugyanakkor csak legtöbb tíz, megfelelő méretű egyedet lehet elvinni a patakból. A sebes pisztráng állományának csökkenéséhez egyébként jelentősen hozzájárul, hogy egyes horgászok a tíz centis példányokat is hazaviszik, mert „jó lesz a macskának” – közölte keserű szájízzel Mărmureanu-Bíró. Ez már csak abból is látszik, hogy az elmúlt években mintegy hatszázezer sebespisztráng-ivadékot engedtek szabadon a patakokban, ám ennek vajmi kevés látszata van.
Luca Niculescu miniszterelnök kedd este közölte, hogy várhatóan 2027. január elsejétől indexálják a nyugdíjakat, a döntés azonban az ország költségvetési helyzetétől függ.
Ismét Ro-Alert riasztást kaptak a fitódiak kedden, kevéssel hét óra előtt ugyanis hétfőhöz hasonlóan medve járt a településen.
Megválasztották Fejes Pétert legfőbb ügyésznek a parlamenti képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
Hat romániai üzlet hűtőberendezéseinél észleltek rendellenes hőmérséklet-emelkedést az európai országok hűtőrendszereit érintő kibertámadás-sorozat idején – közölte kedden az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Meghosszabbították az 1500 lejes szakmai támogatásra jogosító kártyák aktiválásának és feltöltésének határidejét. Azok a pedagógusok is megkaphatják az összeget év végéig, akik eddig adminisztratív hibák miatt maradtak ki a juttatásból.
Befejeződött a gyergyóditrói községháza felújítása, hivatal munkatársai visszaköltöztek az épületbe. A lakosság ismét a megszokott helyen intézheti ügyeit, a korszerűsített épület homlokzatára pedig a magyar nyelvű Községháza felirat is visszakerült.
A bruttó minimálbér jelenlegi szinten tartását kéri a kormánytól 2027-re a kis és középvállalkozásokat tömörítő IMM Románia.
Biztosítási kötvények hamisításával próbált bankhitelt szerezni egy cég tulajdonosa Hargita megyében. A rendőrség kedden több házkutatást is tartott a cég munkapontjánál, valamint a tulajdonosnál.
A korábbi gyermekgondozási díj teljes összegének megfelelő támogatást kaphatnának azok a szülők, akik a gyermeknevelési szabadság ideje alatt visszatérnek dolgozni. Az erről szóló törvénytervezetet kedvezően véleményezte a szenátus szakbizottsága.
Egymást hibáztatja a volt és a jelenlegi munkaügyi miniszter a fogyatékossággal élő személyekről jelentett vitatott adatok miatt. A botrány nyomán Románia a helyreállítási tervhez kapcsolódó uniós támogatások egy részét is elveszítheti.
szóljon hozzá!