Hirdetés
Hirdetés

Pisztrángokat a helyi vizekbe! – a fogyó halállomány telepítésén fáradoznak Udvarhelyszéken

•  Fotó: Erdély Bálint Előd

Fotó: Erdély Bálint Előd

A helyi horgászokkal összefogva alakított ki saját halneveldét Korondon a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület, amely a vidéken őshonos sebespisztráng-populáció gyarapítását tűzte ki célul. Ennek megvalósítása érdekében ötvenezer ivadékot vásároltak a Görgény folyó forrásánál lévő, laposnyatelepi halneveldében, ahol mi is sokat tanulhattunk a pisztrángok szaporításáról.

Fülöp-Székely Botond

2021. április 22., 13:112021. április 22., 13:11

2021. április 22., 13:342021. április 22., 13:34

Több hétvégén is dolgoztak a korondi horgászok és a Nagy-Küküllő Vadász és Sporthorgász Egyesület tagjai, hogy két medencéből álló halneveldét hozhassanak létre a helyi Észak-patak partján. Mărmureanu-Bíró Leonárd, a társulat vezetője lapunknak elmondta, sokat segített nekik a helyi polgármesteri hivatal is, amely egyebek mellett markológépet biztosított a négy méteres átmérőjű gödrök kiásásához.

Hirdetés

Azok kikövezését és a patakból folyamatosan csordogáló oxigéndús víz odavezetését viszont a helyiek oldották meg önkéntes munkával.

Idézet
Hatalmas büszkeséggel tölt el, hogy ennyien csatlakoztak az akcióhoz, amelynek célja, hogy a vizeinkben őshonos sebes pisztrángok egyre fogyó állományát növeljük

– hangsúlyozta. Hozzátette, azért nem szivárványos pisztrángokat telepítenek, mert azok nem őshonosak vidékünkön.

•  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Fotó: Erdély Bálint Előd

A keltetéstől az eladásig

Első ízben ötvenezer kis sebes pisztrángot fognak felkészíteni a vadonban történő életben maradásra az újonnan kialakított medencékben, az ivadékok beszerzése érdekében pedig a Maros megyei laposnyatelepi halneveldéhez utaztak a társulat tagjai. Elkísérve a szakembereket egy mesébe illő, sziklás tájon át haladva értük el a hatalmas létesítményt. Annak ügykezelőjétől, Sebastian Todorantól megtudtuk, hogy

az 1930-as évek óta nevelnek pisztrángokat a helyszínen, a jelenleg is látható betonmedencéket pedig 1973-ban építették.

•  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Fotó: Erdély Bálint Előd

Jelenleg nagyjából évi húsz tonna szivárványos pisztrángot „termelnek”, amelyet fogyasztási céllal adnak el – ebből fedezik a költségeiket. Ezenkívül telepítésre alkalmas sebespisztráng-ivadék legalább 300 ezer születik évente. Speciális edényben mesterségesen termékenyítik meg az ikrákat, amelyek a víz hőmérsékletétől függően eltérő idő alatt kelnek ki. Példaként elmondta, hogy tíz Celsius-fokos vízben huszonnyolc nap alatt bújnak elő az ivadékok.

•  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Fotó: Erdély Bálint Előd

Ezeket csak azután adhatják el telepítés céljából, ha már megették az ikrájuk burka nyújtotta táplálékot és képessé válnak más táplálék elfogyasztására. A helyszínen maradó halak egyébként külön medencékbe kerülnek – a méretük alapján –, amelyeken folyamatosan átfolyik a patakvíz.

Beszélgetésünk után súlyuk alapján kimérték a társulat által igényelt 7500 lej értékű ivadékot. Ezek követően műanyag zsákokba kerültek a kis halak, amelyekben a vizet oxigénnel dúsították. Utóbbira feltétlenül szükség volt, hiszen csak úgy szállíthatók az ivadékok, amelyek egy napig is életben maradnak ebben a környezetben.

•  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Fotó: Erdély Bálint Előd

Növelni a túlélési esélyt

A korondi Észak-patak partjára érve rögtön szabadon engedték a sebes pisztrángokat az ottani medencékbe. Közben Mărmureanu-Bíró Leonárd kifejtette, hogy nagyjából 5 százalékuk maradna meg, ha rögtön a patakokba engednék. Ez az arány viszont 50-55 százalékra nő az előneveldében, ahol nincsenek ragadozóhalak, illetve speciális, szárított húsokból és gabonából álló táppal etetik őket. Persze az is lényeges, hogy az átfolyó patakvíznek köszönhetően természetes táplálékhoz is jutnak, aminek hála könnyebb lesz megtanuljanak vadászni szabadon engedésük után.

Nevelésük során folyamatosan figyelni kell a pisztrángokat, hiszen gyakran előfordul, hogy némelyek több táplálékhoz jutnak, így hamarabb nőnek meg és a társakra támadnak, hogy elfogyaszthassák azokat.

•  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Fotó: Erdély Bálint Előd

Éppen ezért időnként külön kell választani őket méretük szerint. Eleinte napi háromszor fognak élelmet kapni a kis halak, ám amint fejlődnek, már csak egyszeri alkalommal adnak tápot, minden huszonnégy órában. A társulat tagjai és a horgászok azt tervezik, hogy ősszel vagy jövő tavasszal engedik szabadon a pisztrángokat az ügykezelésükben lévő patakokban, hiszen ekkorra már 7-10 centiméteresek lesznek. Mărmureanu-Bíró hangsúlyozta, a telepítéssel egyrészt a helyi, illetve a máshonnan érkező horgászoknak kedveznek, ugyanakkor az ökoszisztéma helyreállításához is hozzájárulnak.

•  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Fotó: Erdély Bálint Előd

Méreten aluli horgászat

A vadász- és sporthorgász társulat vezetője arra is kitért, hogy szigorú szabályozáshoz kötik vidékünkön a sebes pisztráng horgászatát. Ezeket a szerencsés esetben 3-4 kilogrammosra is megnövő halakat ugyanis csak április elsejétől szeptember 30-ig, hétvégente és ünnepnapokon lehet kifogni szigorúan műcsalit használva.

A húsz centiméter alatti példányokat pedig kötelezően vissza kell engedni.

•  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Fotó: Erdély Bálint Előd

Egy alkalommal ugyanakkor csak legtöbb tíz, megfelelő méretű egyedet lehet elvinni a patakból. A sebes pisztráng állományának csökkenéséhez egyébként jelentősen hozzájárul, hogy egyes horgászok a tíz centis példányokat is hazaviszik, mert „jó lesz a macskának” – közölte keserű szájízzel Mărmureanu-Bíró. Ez már csak abból is látszik, hogy az elmúlt években mintegy hatszázezer sebespisztráng-ivadékot engedtek szabadon a patakokban, ám ennek vajmi kevés látszata van.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 24., vasárnap

Támogatja a díjnyertes Fjord című film finanszírozását az Oscar-jelölésekre a kulturális minisztérium

A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.

Támogatja a díjnyertes Fjord című film finanszírozását az Oscar-jelölésekre a kulturális minisztérium
Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

Szuperhatalmak helyett szeretetet kért a világnak XIV. Leó pápa pünkösdvasárnap

A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.

Szuperhatalmak helyett szeretetet kért a világnak XIV. Leó pápa pünkösdvasárnap
2026. május 24., vasárnap

Száz métert zuhant két turista a Bucsecs-hegységben

Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.

Száz métert zuhant két turista a Bucsecs-hegységben
2026. május 24., vasárnap

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban

A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban
Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban
2026. május 24., vasárnap

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban

Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond üzent Dan Tanasănak

Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását

„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond  üzent Dan Tanasănak
2026. május 24., vasárnap

Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját

A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.

Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját
2026. május 24., vasárnap

„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó

Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.

„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó
Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről

Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.

Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről
2026. május 23., szombat

Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban

A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.

Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban
2026. május 23., szombat

Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket

Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.

Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket
Hirdetés