
Fotó: Antal Árpád Facebook-oldala
A sepsiszentgyörgyi város- és a háromszéki megyezászló miatt pereli a kormányt a Kovászna, Hargita és Maros megyei románok civil fóruma. A zászlókat jóváhagyó kormányhatározatokat a Brassói Táblabíróságon támadták meg.
2021. december 27., 14:462021. december 27., 14:46
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta, a perbe belépett a „hivatásos feljelentőként és megélhetési provokátorként” ismert Dan Tanasă civil szervezete is. Azt kérik, hogy a bíróság semmisítse meg a zászlókat hivatalosító kormányhatározatokat.
A polgármester úgy tudja, a románok civil fóruma többek között a címert kifogásolja, mert hiányoznak róla „a románok jelenlétére utaló” szimbólumok, és azt is nehezményezik, hogy a városzászló a székely zászló színeit tartalmazza. Kovászna megye hivatalos zászlóját is hasonló indokkal támadják.
Fotó: rmdsz.ro
– értékelte Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. Felidézte, több mint hat évvel ezelőtt, 2015. június 11-én jelent meg az a törvény, amely szabályozza a közigazgatási egységek saját zászlajának használatát, már abban az évben benyújtották a dokumentációt. A Kovászna, Hargita és Maros megyei románok civil fóruma a szabályos eljárás során nem emelt kifogásokat, ezt utólag tette meg, és ennek következményeként a minisztérium a „fiók mélyére süllyesztette a dokumentációt”. Hat év alatt több mint száz közigazgatási egységnek fogadták el a címerét és a zászlóját, csak a székelyföldieket mellőzték.
A tervezetek elfogadását Cseke Attila fejlesztési miniszter prioritásként kezelte, így
Csak Kovászna megyében az elmúlt hónapokban Dobolló, Málnás, Kommandó és Barátos községek címerét fogadta el a kormány, Kovászna, Kökös, Kézdiszentlélek, Sepsiszentgyörgy, Kovászna megye és Uzon esetében pedig a zászlót hivatalosították. Sepsiszentgyörgy zászlóját idén július elején tűzték ki a városháza homlokzatára, a megyezászlót elfogadó határozat szeptember 15-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben, azt követően Kovászna megyében több helyen is kitűzték.
Fotó: Bíró Blanka
A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat és Antal Árpád az Írisz Háznak ajánlja fel az idei március 15-ei zászlóbírságra közadakozásból összegyűlt pénzt. Az esettel kapcsolatosan Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője elmondta, a gyűjtésnek elsősorban a figyelemfelkeltés volt a célja, arra szerették volna ráirányítani a figyelmet, hogy mennyire visszás az a gyakorlat, hogy a román állam minden évben tetemes bírságot szab ki azokra a polgármesterekre, akik március 15-én kitűzik a magyar zászlót. A pénzt a sepsiszentgyörgyi Írisz Háznak adományozzák, ahol fogyatékkal élő gyermekek és felnőttek segítésére használják majd fel.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
1 hozzászólás