
Ha levonják a közterületről, magánterületen mégnagyobb székely zászló tűznek ki Ozsdolán. Képünk illusztráció
Fotó: Gecse Noémi
A hivatásos feljelentő Dan Tanasă Ozsdolán is elérte, hogy le kell venni a községközpontban felhúzott székely zászlót. A Bukaresti Táblabíróság erre vonatkozó április 15-i jogerős ítéletéről Dan Tanasă számol be a blogján. A polgármester azt ígéri, hogy magánterületre még nagyobb zászlót tűznek ki.
2021. április 20., 17:342021. április 20., 17:34
Dan Tanasă, bejegyzésének címében azt írja, hogy „Ozsdola RMDSZ-es polgármesterét bíróság kötelezi arra, hogy eltávolítsa a közterületről a székely zászlót”. Ennek azonban ellentmond, hogy a legutóbbi helyhatósági választásokat a független Pénzes Ágoston nyerte, tehát már nem RMDSZ-es elöljáró vezeti a felső-háromszéki nagyközséget.
A polgármester lapunk megkeresésére elmondta, hogy a bírósági döntésről még nem kapták meg a végzést, így addig nem is lépnek semmit,
Pénzes Ágoston egyeztetett az RMDSZ helyi szervezetével, és elődjével, úgy döntöttek, hogy ha megkapják az értesítést, és a jogerős ítélet értelmében le kell venni a zászlót, akkor mint mondta
A hivatásos feljelentő, bejegyzésében felidézi, hogy az általa alapított és vezetett Méltóságért Európában Polgári Egyesület 2019-ben indított pert, miután az akkori polgármester Brânduș-Dendyuk Szilveszter nem tett eleget a levélben elküldött felszólításának, hogy távolítsa el a zászlót. Még az év októberében
Az elöljáró fellebbezett, ezt utasította el a napokban a táblabíróság, megerősítve az alapfokú döntést. A világháborús emlékmű mellett a nagy méretű székely zászlót 2015. nyarán, a falunapokon vonták fel és szentelték meg, az Ozsdolai Székely Tanács kezdeményezésére.
Két évvel korábban ugyanis a polgármesteri hivatal homlokzatáról kellett eltávolítani a székely zászlót, az akkor prefektus Dumitru Marinescu több háromszéki polgármester között az ozsdolait is beperelte a székely zászló miatt.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
2 hozzászólás