Öt város tűnne el Maros megyében

Románia közigazgatási-területi felosztását célzó meglepő törvényjavaslat igencsak felbolygatná Maros megyében is a területfelosztásokat, ugyanis a tervezet szerint 50 001 lakosnál kisebb városok nem lehetnek municípiumok, a városi ranghoz 10 001, a községi státuszhoz pedig legalább 5001 lakos szükséges. Ez Maros megyében azt jelentené, hogy csupán Marosvásárhely maradna megyei jogú város, hiszen sem Segesvár, sem Szászrégen, sem Dicsőszentmárton nem éri el az 50 000 lakost.

Hétből kettő marad

A megye hét városából ötöt megfosztanának a városi rangtól is, hiszen a 2002-es népszámlálás szerint csak Marosludas – 17 497 lakossal – és Szováta – 11 614 lakossal – felelne meg a kritériumoknak. Radnót, Nyárádszereda, Nagysármás, Erdőszentgyörgy és Nyárádtő községgé válna.

A tervezet felbolygatta a közvéleményt, ki örülne, ki nem a javaslatnak, hiszen a község, város, municípium rangoknak előnyük és hátrányuk is van. Egy municípium esetében például több adót kell fizetni, azonban több ügyet is el lehet intézni az adott településen. A város minősítés is több adót jelent, mint egy község, de az utóbbi esetben például az utak javítását nem a település polgármesteri hivatala, hanem a megyei tanács finanszírozza.

A politika várost csinál majd visszavonja

Nyárádszereda például csupán hét éve lett város, de a tervezet megszavazása esetében visszaminősítenék ismét községgé. „Hét évvel ezelőtt sem mi akartunk város lenni, hanem európai uniós nyomásra lettünk azok. A politika csinált belőlünk várost, s az is venné el a rangot” – vélekedik Nyárádszereda polgármestere, Dászkel László, aki szerint mindkét státusnak vannak előnyei és hátrányai is. „Városként elvesztettünk néhány Sapard programot, de megejtettünk néhány nagyobb beruházást, mint csatorna és vízhálózat bevezetése, ez pedig községként nehezebben ment volna. Az adót és a közalkalmazotti fizetéseket is befolyásolja, hogy város, vagy község vagyunk” – teszi hozzá a polgármester.

Sok helyen maradna csupán a falufelelős

Még keményebben érintenék a változások azokat a községeket, ahol a lakosság lélekszáma nem éri el az 5000-et. Nem lehetne saját polgármesteri hivataluk, más községekhez csatolnák őket, és saját helyi tanács helyett csak egy megbízott faluvezető képviselhetné az érdekeiket.

A javaslat a megye községeiből jó párat megszüntetne, ugyanis 91 községből jelenleg csak 14 éri el az 5000 feletti népességszámot: Ádámos, Fehéregyháza, Balavásár, Mezőbánd, Mezőcsávás, Maroskeresztúr, Nagyernye, Gyulakuta, Makfalva, Gernyeszeg, Görgényszentimre, Mezőpanit, Marosszentkirály és Marosszentgyörgy. A többi esetében összevonásokat alkalmaznának. A tervezet szerint a lakosság népszavazáson dönthetné el, hogy melyik környező településsel kíván „egyesülni”. Amennyiben nem tudnak dönteni, úgy magasabb szinten döntik el, hogy hová tartozzanak.

Öt település is nagy gond

Érintené például Csíkfalvát is, amelyhez összesen öt falu tartozik most is. Balogh István polgármestert meglepte a tervezet, véleménye szerint nem is jó ötlet. „Elég szerteágazó a település így is, öt óvoda, öt kultúrotthon, öt nagyon különböző közösség, mindenkinek más az elvárása. Akkor mi történne, ha még több település tartozna egy helyre” – mondja a kétezernyi lakossal rendelkező község elöljárója, aki nem ért egyet Dobra Nicolae szenátor véleményével, miszerint, így jobban tudnának fejlődni a települések.

A fentiek csak egy terv következményei lennének, ez még nem tény, de a közeljövőben azzá válhat. A törvény – ha megszavazzák – 2012 januárjától lépne életbe.