
Profi szakembereket képeznek majd a gernyeszegi központban, hogy még hatékonyabban menthessenek vészhelyzet esetén. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Két év múlva tervezik megnyitni Gernyeszegen azt a kiválósági központot, ahol a katasztrófák esetén bevethető operatív személyzetet – orvosokat, tűzoltókat – képezik ki, hogy minél hatékonyabban tudjanak beavatkozni vészhelyzet esetén.
2021. szeptember 02., 13:482021. szeptember 02., 13:48
A Gernyeszegre, az egykori katonai alakulatnak helyet adó kaszárnya területére tervezett kiképző központnak jelenleg a környezetvédelmi hatástanulmánya készül, és amennyiben minden a tervek szerint halad, 2023. december 31-ig befejezik az építkezést, hogy megkezdhessék a szakemberek képzését. Ahogy Dan Petru Daniel, a Maros megyei tűzoltóság szóvivője a Székelyhon érdeklődésére elmondta,
Azt követően, hogy a hatástanulmánnyal elkészültek, illetve az engedélyeket is beszerezték, meghirdetik a közbeszerzési eljárást a kivitelezésre. A létesítményben tervezett képzésről azt kell tudni, hogy a sürgősségi beavatkozásra összpontosít, az orvosokat és a tűzoltókat arra képezik, hogy
Fotó: Haáz Vince
Lapunk érdeklődésére a szóvivő azt is elmondta, hasonló kiképzőközpontok már léteznek Romániában, ám ez ez egy komplex, országos jelentőségű, európai szinten is az egyik legkorszerűbb központ lesz.
Az évtizedekkel ezelőtt a védelmi minisztérium ügykezelésében lévő kaszárnya még 2006-ban került át egy kormányrendelettel Maros megye közvagyonába, majd miután a Sürgősségi Esetek Országos Főfelügyelősége a Maros megyei Horea Vészhelyzeti Felügyelőséget javasolta, hogy a 2014–2020 közötti időszakban az Európai Uniótól lehívható pénzalapokra pályázzon a kiválósági központ létrehozására, az ingatlant kormányrendelettel átruházták a pályázó tulajdonába.
A 473 400 négyzetméternyi alapterületen több mint nyolcezer négyzetméter a beépített telek, amelyen 66 pavilon található utakkal, sétányokkal.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!