Óriási lehetőség előtt áll a Kárpát-medencei mezőgazdaság

Fotó: Ferencz Alpár

A mezőgazdaság digitalizációjáról és az ágazat aktuális Kárpát-medencei helyzetéről tartottak pódiumbeszélgetést Tusványoson pénteken. Az előadáson Nagy István agrárminiszter, Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem rektora és Kerezsi Miklós mezőgazdasági vállalkozó, a Hodler Capital igazgatója szólaltak fel. A beszélgetést Csák László moderálta, aki az ágazat általános áttekintésével indította az eszmecserét.

Ferencz Alpár

2022. július 22., 14:052022. július 22., 14:05

2022. július 22., 17:012022. július 22., 17:01

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A világgazdaság állapotának rohamos változása ellenére óriási lehetőség áll a Kárpát-medencei mezőgazdaság előtt – foglalható össze a moderátor témafelvetése, amely kijelentést Nagy István erősített meg. Az agrárminiszter a mezőgazdaság fejlesztésének lehetőségeit illetően a helyi adottságok jelentőségét hangsúlyozta.

„Volt, amikor nagyüzemi mezőgazdaság működött Magyarországon, de nem biztos, hogy a 21. században nekünk erre van szükségünk, mert ez a helyi gazdasággal ellentétes folyamat. Az adottságokat viszont ki kell használni: meg kell nézni, hogy hol van a családi gazdaság működtetésének lehetősége, és hol a nagyüzem működtetésének lehetősége.

Nem fogjuk megúszni, hogy a falvak klasszikus szerepüket elővegyék, betöltsék, nem engedhetjük meg, hogy a falusi ember tujabokrot kerülgessen, vagy hogy a nagyáruházba menjen tojásért.

A legnagyobb baj az, hogy generációk nőnek fel úgy, hogy a boltban úgyis olcsóbb. Ez a tétel rövidesen már nem lesz igaz, a világgazdasági folyamatok alapján megváltozik a hozzáférés lehetősége. Társadalmasítani kell ezt a kérdést” – fogalmazott.

Gyuricza Csaba úgy reagált: mindig felmerül a kérdés, hogy a kicsit, vagy a nagyot kell-e támogatni. „Ezt a kérdést le kell vetkőznünk. A magyar mezőgazdaság annál színesebb, minthogy erre lehessen leegyszerűsíteni” – jelentette ki. Kerezsi Miklós a mezőgazdasági menedzsment fontosságára külföldi példával hívta fel a figyelmet.

Megdöbbentő, hogy a szlovén vásárlók 40 százalékkal többet hajlandók fizetni hazai hústermékekre, a gyümölcsért pedig 50 százalékkal többet. Ennek hatása az egész gazdasági láncon végigvonul

– vetette fel.

Az előadók a mezőgazdaság helyzetének áttekintésénél kitértek az ágazat nehézségeire is: a rendszerváltás után a reprivatizáció kérdése, a feldolgozóipar privatizációja, napjainkban a gazdák összefogásának hiánya veti vissza a termelés hatékonyságát. Az agrár ágazat emellett rohamosan fejlődik. Nagy István ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott,

ma már úgy gazdálkodni, mint apáink és nagyapáink, nem lehet.

Minden megváltozott, a piaci helyezettől, a talaj vegyi összetételéig. A tudás, a kutatási eredmények napi szintű felhasználása át kell menjen a hétköznapi gyakorlatba. A gazdáknak alkalmazkodni kell a változásokhoz” – jelentette ki.