
Fotó: Ferencz Alpár
A mezőgazdaság digitalizációjáról és az ágazat aktuális Kárpát-medencei helyzetéről tartottak pódiumbeszélgetést Tusványoson pénteken. Az előadáson Nagy István agrárminiszter, Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem rektora és Kerezsi Miklós mezőgazdasági vállalkozó, a Hodler Capital igazgatója szólaltak fel. A beszélgetést Csák László moderálta, aki az ágazat általános áttekintésével indította az eszmecserét.
2022. július 22., 14:052022. július 22., 14:05
2022. július 22., 17:012022. július 22., 17:01
A világgazdaság állapotának rohamos változása ellenére óriási lehetőség áll a Kárpát-medencei mezőgazdaság előtt – foglalható össze a moderátor témafelvetése, amely kijelentést Nagy István erősített meg. Az agrárminiszter a mezőgazdaság fejlesztésének lehetőségeit illetően a helyi adottságok jelentőségét hangsúlyozta.
„Volt, amikor nagyüzemi mezőgazdaság működött Magyarországon, de nem biztos, hogy a 21. században nekünk erre van szükségünk, mert ez a helyi gazdasággal ellentétes folyamat. Az adottságokat viszont ki kell használni: meg kell nézni, hogy hol van a családi gazdaság működtetésének lehetősége, és hol a nagyüzem működtetésének lehetősége.
A legnagyobb baj az, hogy generációk nőnek fel úgy, hogy a boltban úgyis olcsóbb. Ez a tétel rövidesen már nem lesz igaz, a világgazdasági folyamatok alapján megváltozik a hozzáférés lehetősége. Társadalmasítani kell ezt a kérdést” – fogalmazott.
Gyuricza Csaba úgy reagált: mindig felmerül a kérdés, hogy a kicsit, vagy a nagyot kell-e támogatni. „Ezt a kérdést le kell vetkőznünk. A magyar mezőgazdaság annál színesebb, minthogy erre lehessen leegyszerűsíteni” – jelentette ki. Kerezsi Miklós a mezőgazdasági menedzsment fontosságára külföldi példával hívta fel a figyelmet.
– vetette fel.
Az előadók a mezőgazdaság helyzetének áttekintésénél kitértek az ágazat nehézségeire is: a rendszerváltás után a reprivatizáció kérdése, a feldolgozóipar privatizációja, napjainkban a gazdák összefogásának hiánya veti vissza a termelés hatékonyságát. Az agrár ágazat emellett rohamosan fejlődik. Nagy István ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott,
Minden megváltozott, a piaci helyezettől, a talaj vegyi összetételéig. A tudás, a kutatási eredmények napi szintű felhasználása át kell menjen a hétköznapi gyakorlatba. A gazdáknak alkalmazkodni kell a változásokhoz” – jelentette ki.
A Hargita megyei tűzoltók összesen 18 sürgősségi esethez vonultak ki a hét első két napján, miközben 16 Ro-Alert figyelmeztetést is kiadtak a településeken megjelenő medvék miatt.
Két órára felfüggesztik tevékenységüket csütörtökön az ország igazságügyi orvosszakértői és a törvényszéki orvostani szolgálatok munkatársai. A tiltakozó akcióhoz a Hargita Megyei Törvényszéki Orvostani Szolgálat is csatlakozik.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
Az Európai Unióban 2025-ben 0,1 százalékponttal, 6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Idén áprilisban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének.
szóljon hozzá!