
Fotó: Ferencz Alpár
A mezőgazdaság digitalizációjáról és az ágazat aktuális Kárpát-medencei helyzetéről tartottak pódiumbeszélgetést Tusványoson pénteken. Az előadáson Nagy István agrárminiszter, Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem rektora és Kerezsi Miklós mezőgazdasági vállalkozó, a Hodler Capital igazgatója szólaltak fel. A beszélgetést Csák László moderálta, aki az ágazat általános áttekintésével indította az eszmecserét.
2022. július 22., 14:052022. július 22., 14:05
2022. július 22., 17:012022. július 22., 17:01
A világgazdaság állapotának rohamos változása ellenére óriási lehetőség áll a Kárpát-medencei mezőgazdaság előtt – foglalható össze a moderátor témafelvetése, amely kijelentést Nagy István erősített meg. Az agrárminiszter a mezőgazdaság fejlesztésének lehetőségeit illetően a helyi adottságok jelentőségét hangsúlyozta.
„Volt, amikor nagyüzemi mezőgazdaság működött Magyarországon, de nem biztos, hogy a 21. században nekünk erre van szükségünk, mert ez a helyi gazdasággal ellentétes folyamat. Az adottságokat viszont ki kell használni: meg kell nézni, hogy hol van a családi gazdaság működtetésének lehetősége, és hol a nagyüzem működtetésének lehetősége.
A legnagyobb baj az, hogy generációk nőnek fel úgy, hogy a boltban úgyis olcsóbb. Ez a tétel rövidesen már nem lesz igaz, a világgazdasági folyamatok alapján megváltozik a hozzáférés lehetősége. Társadalmasítani kell ezt a kérdést” – fogalmazott.
Gyuricza Csaba úgy reagált: mindig felmerül a kérdés, hogy a kicsit, vagy a nagyot kell-e támogatni. „Ezt a kérdést le kell vetkőznünk. A magyar mezőgazdaság annál színesebb, minthogy erre lehessen leegyszerűsíteni” – jelentette ki. Kerezsi Miklós a mezőgazdasági menedzsment fontosságára külföldi példával hívta fel a figyelmet.
– vetette fel.
Az előadók a mezőgazdaság helyzetének áttekintésénél kitértek az ágazat nehézségeire is: a rendszerváltás után a reprivatizáció kérdése, a feldolgozóipar privatizációja, napjainkban a gazdák összefogásának hiánya veti vissza a termelés hatékonyságát. Az agrár ágazat emellett rohamosan fejlődik. Nagy István ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott,
Minden megváltozott, a piaci helyezettől, a talaj vegyi összetételéig. A tudás, a kutatási eredmények napi szintű felhasználása át kell menjen a hétköznapi gyakorlatba. A gazdáknak alkalmazkodni kell a változásokhoz” – jelentette ki.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
Nyilvánosságra hozták azt a megdöbbentő felvételt, amelyen jól látható, hogy teljesen zavartan közlekedik egy kamion az E60-ason. Mint a vizsgálatok során kiderült, a teherautó Kovászna megyei sofőrje ittas volt, őrizetbe is vették.
Július 1-jétől, szerdától a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő az országos bruttó minimálbér. Erről a március 12-én elfogadott 146-os számú határozatával döntött a kormány.
Már nem csak a véglegesítés előtt álló bértörvény-tervezet miatt nő az elégedetlenség az egészségügyben és a szociális ellátórendszerben, hanem a személyzethiány miatt fokozódó leterheltség miatt is. Általános sztrájkra készül az érdekvédelem.
Húsz megye hatvan településén és Bukarestben okozott károkat a kedd esti vihar – közölte szerdán reggel a katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU).
Közzétette kedden este a vagyonnyilatkozatát Nicușor Dan államfő.
A szaknak megfelelő kötelező tantárgy (matematika vagy történelem) írásbeli vizsgájával folytatódik szerdán az érettségi.
Az időjárás a következő négy hétben is többnyire a kánikula jegyeit fogja megtartani, miközben az ország nagy részén jelentős csapadékhiány várható az Országos Meteorológiai Szolgálat négyhetes előrejelzése szerint.
A minimálbér emelkedése miatt július elsejétől 202,5 lejről 216,25 lejre nő a bírságpont értéke – tájékoztatott kedden a közlekedésrendészet.
Rekord született: még nem fordult elő eddig az, hogy Kovászna megyében négy egymást követő napon vörös kódú, azaz a legmagasabb fokozatú riasztást adjanak ki a hőség miatt.
szóljon hozzá!