
Fotó: Ferencz Alpár
A mezőgazdaság digitalizációjáról és az ágazat aktuális Kárpát-medencei helyzetéről tartottak pódiumbeszélgetést Tusványoson pénteken. Az előadáson Nagy István agrárminiszter, Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem rektora és Kerezsi Miklós mezőgazdasági vállalkozó, a Hodler Capital igazgatója szólaltak fel. A beszélgetést Csák László moderálta, aki az ágazat általános áttekintésével indította az eszmecserét.
2022. július 22., 14:052022. július 22., 14:05
2022. július 22., 17:012022. július 22., 17:01
A világgazdaság állapotának rohamos változása ellenére óriási lehetőség áll a Kárpát-medencei mezőgazdaság előtt – foglalható össze a moderátor témafelvetése, amely kijelentést Nagy István erősített meg. Az agrárminiszter a mezőgazdaság fejlesztésének lehetőségeit illetően a helyi adottságok jelentőségét hangsúlyozta.
„Volt, amikor nagyüzemi mezőgazdaság működött Magyarországon, de nem biztos, hogy a 21. században nekünk erre van szükségünk, mert ez a helyi gazdasággal ellentétes folyamat. Az adottságokat viszont ki kell használni: meg kell nézni, hogy hol van a családi gazdaság működtetésének lehetősége, és hol a nagyüzem működtetésének lehetősége.
A legnagyobb baj az, hogy generációk nőnek fel úgy, hogy a boltban úgyis olcsóbb. Ez a tétel rövidesen már nem lesz igaz, a világgazdasági folyamatok alapján megváltozik a hozzáférés lehetősége. Társadalmasítani kell ezt a kérdést” – fogalmazott.
Gyuricza Csaba úgy reagált: mindig felmerül a kérdés, hogy a kicsit, vagy a nagyot kell-e támogatni. „Ezt a kérdést le kell vetkőznünk. A magyar mezőgazdaság annál színesebb, minthogy erre lehessen leegyszerűsíteni” – jelentette ki. Kerezsi Miklós a mezőgazdasági menedzsment fontosságára külföldi példával hívta fel a figyelmet.
– vetette fel.
Az előadók a mezőgazdaság helyzetének áttekintésénél kitértek az ágazat nehézségeire is: a rendszerváltás után a reprivatizáció kérdése, a feldolgozóipar privatizációja, napjainkban a gazdák összefogásának hiánya veti vissza a termelés hatékonyságát. Az agrár ágazat emellett rohamosan fejlődik. Nagy István ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott,
Minden megváltozott, a piaci helyezettől, a talaj vegyi összetételéig. A tudás, a kutatási eredmények napi szintű felhasználása át kell menjen a hétköznapi gyakorlatba. A gazdáknak alkalmazkodni kell a változásokhoz” – jelentette ki.
Az állatok bántalmazásától az elhanyagolásig számos ügyben intézkedtek a Hargita megyei állatvédelmi rendőrök az év első hét hónapjában. 24 büntetőeljárás indult, 217 kihágást állapítottak meg, és 12 veszélyben lévő állatot helyeztek menhelyre.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) közel 20 megyében.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A figyelmeztetések Hargita, Kovászna és Maros megyére is érvényesek.
Az Oroszország Ukrajna elleni háborújának nyomán az idén januártól július végéig a Tulcea megyei lakosságnak a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség által kiküldött RO-Alert riasztások száma megközelíti a 2023 és 2025 között kiküldött riasztások számát.
A szakszervezetek a korábbi bértörvény-tervezetet kifogásolva a bérszámfejtés alapjául szolgáló referenciaérték növelését kérték, de helyette egy még kisebbet kaptak. Az érdekvédelmi tömbök közösen utasítják el az új tervezetet. Az idő vészesen fogy.
Közepes erősségű, 4,4-es magnitúdójú földrengés történt kedd hajnalban a Vrancea–Buzău szeizmikus térségben. A földmozgás epicentruma mintegy 57 kilométerre volt Sepsiszentgyörgytől.
Újabb jelentkezési lehetőség nyílik keddtől a 2026-os roncsautóprogramban azoknak, akik korábban lemaradtak. Több mint 93,7 millió lejt osztanak újra, a támogatás járműtípustól függően 10 és 18,5 ezer lej között alakul.
Medve jelenlétét jelezték hétfőn este Csíksomlyón, a Sarkadi Elek utca 93 szám alatt.
Egy markológépben csaptak fel a lángok hétfőn délután Héjjasfalva községben – tájékoztat a Maros megyei tűzoltóság.
szóljon hozzá!