
Mint kiderült, Orbán Viktor a legnépszerűbb politikus Háromszéken. Archív
Fotó: Beliczay László
Orbán Viktorban és Magyarország kormányában bíznak leginkább a Kovászna megyei magyarok. Magyarország miniszterelnökének bizalmi indexe 92 százalékos, a magyar kormányé 82 százalékos – derül ki abból a reprezentatív felmérésből, melynek eredményeit keddi, sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón értékelte Tamás Sándor, az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének elnöke és Kiss Tamás szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
2020. február 25., 17:272020. február 25., 17:27
2020. február 25., 18:012020. február 25., 18:01
A közvélemény-kutatást az RMDSZ háromszéki szervezetének megbízásából tavaly július-augusztusban a kolozsvári Transylvania Inquiry cég végezte, nagy mintás adatfelvétellel, házról házra járva 2929 személyt kérdeztek meg, a többségük 2524 magyar nemzetiségű. Bodzafordulót leszámítva Kovászna megye teljes népességére reprezentatív felmérés készült. Tamás Sándor elmondta, azért időzítették erre az időszakra a kutatást, hogy az adatfelvételt ne befolyásolják a különböző választási kampányok, hiszen tavaly volt az Európa Parlamenti és az államelnök-választás is.
A politikusok népszerűségét és az intézményekbe vetett bizalmat mérve, kiderült, hogy
A másik véglet a román politikusok, a román kormány és intézményei, melyek iránt elenyésző a háromszéki magyarok bizalma, alig öt százalék körül alakul.
A román politikusok általában 5 százalékon teljesítenek a háromszéki magyarok körében, a mezőnyből kimagaslik Klaus Johannis államfő, akiben a lakosság 24,6 százaléka bízik. Az intézményekbe vetett bizalom is hasonlóan alakul, a Kovászna megyei magyarok 82 százaléka bízik Magyarország kormányában, 67 százalék a polgármesteri hivatalban, 61 százalék a megyei tanácsban, 18 százalék a román államelnökben, 16 százalék a Korrupcióellenes Ügyészségben (DNA) és csak 12 százalék Románia kormányában. A pártok népszerűsége tekintetében is hasonló a helyzet:
Kiss Tamás hangsúlyozta, a magyar kormány támogatáspolitikájának térnyerése tükröződik az eredményekben. A román pártok helyi szervezetei a helyi románság érdekeit képviselik, nem szólítják meg a magyarokat, több esemény kapcsán feléledt a nacionalizmus, ezzel magyarázható a magyarok bizalmatlansága irányukba, fejtette ki a szociológus.
Döntő házként megszavazta szerdán a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely mentesíti az e-Factura rendszer kötelező használata alól a szerzői jogdíjból és mezőgazdasági tevékenységből jövedelmet szerző magánszemélyeket.
Forgalmi változások lépnek életbe péntektől a Nicolae Bălcescu utcában az útszakasz és a parkolók felújítási munkálatai miatt.
A fővárosi tömbházban tavaly történt robbanás ügyében eddig 176 magán- és jogi személy nyújtott be kártérítési igényt sértett félként, és a nyomozók 55 millió euróig zárlatot rendeltek el a gyanúsítottak és az érintett cégek vagyonára.
Az iskola fennállásának 50. évfordulójára megújult a marosvásárhelyi Gheorghe Șincai Szakképző Líceum. Korszerű műhelyek és laborok várják a diákokat, az intézmény pedig ma már az egyik legnépszerűbb szaklíceum Maros megyében.
Egy férfi sérült meg súlyosan szerdán Szeben megyében, miután egy szekérrel egy oszlopnak ütközött, majd a ló az úton vonszolta. Egy nappal korábban egy fiatal állapotos nőt rángatott magával a ló, aki szintén súlyosan megsérült.
Május 1. és 31. között lehetőséget biztosítunk arra, hogy egyszerűen megszabaduljanak azoktól a tárgyaktól, amelyeket már nem használnak, és nem helyezhetők el a hagyományos hulladékgyűjtőkben.
Mielőbbi hosszabb tűzszünet és tartós béke szükségeségét hangsúlyozta az orosz–ukrán háborúban Magyar Péter miniszterelnök szerdán Varsóban, Donald Tusk lengyel kormányfővel közös sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva.
A képviselőház hétfőn, a nyugati keresztény pünkösd második napján nem tart üléseket.
Szerdán online formában elkezdődtek a magyar-ukrán szakértői egyeztetések, ami fontos lépés a kapcsolatok újraépítésében – közölte Orbán Anita külügyminiszter szerdai Facebook-bejegyzésében.
Eddig főleg azt nézték a második, negyedik és hatodik osztályosok szintfelmérő tesztjein, hogy tudja-e a gyerek a tananyagot. Idéntől azt is vizsgálnák, tudja-e használni azt a való életben. Az osztálytermi valóság azonban ennél jóval árnyaltabb.
2 hozzászólás