
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Orbán Viktor a hagyományoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében mondta el ünnepi beszédét az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc 177. évfordulója alkalmából.
2025. március 15., 13:032025. március 15., 13:03
2025. március 15., 16:442025. március 15., 16:44
„A magyar szabadság eszméje évszázadok óta gomolyog az idő és a történelem égboltján. Eredete ezer évre is visszanyúlik, és biztosan sok ezer évig halad még a maga útján a csillagok között. A magyar szabadság eszméje örökkévaló és időtlen” – kezdte beszédét Orbán Viktor.
A miniszterelnök szerint március 15-e nekünk nem szokványos ünnep, még csak nem is történelmi, nem szakrális pillanat. Március 15-e a magyarok minden nemzedéke számára rendelt nap. Örökre megjelölt és megkerülhetetlen, s ez így marad, amíg egyetlen magyar is él a Földön. A nagy, boldog tavaszi belefeledkezés előtt emlékeztetnünk kell egymást néhány dologra, amiről a magyar csak kellő komolysággal beszélhet. Emlékeztetnünk kell magunkat közös nemzeti hivatásunkra, és emlékeztetnünk kell magunkat a haza mindent megelőző, tőlünk gyámolítást és szolgálatot követelő ügyére. Aztán egy évig, a következő számvetésig mindenki mehet a dolgára – írja a Híradó.hu.
„Hosszú évek óta hallgatjuk: azt mondják, mi vagyunk a múlt. Ezt mondták ’48-ban is. A jövő a fényes bécsi birodalomé. Ezt mondták 1956-ban is, a jövő a vörös szovjet birodalomé. Ezt mondják most is, a jövő a szivárványos világbirodalomé.
Kiderült, hogy a jövő nem a birodalmaké, hanem a patriótáké és a független nemzeteké” – jelentette ki Orbán Viktor.
„Azt is mondták, el vagyunk szigetelve. Ezt mondták 1848-ban is, aztán egész Európa a magyaroktól volt hangos, még Bécsben is egy budai polgár vezette a lázadó erőket. Ezt mondták 1956-ban is, de végül mi, magyarok ütöttük ki az első téglát a berlini falból, ami elhozta a szabadságot egész Európának. És ezt mondták most is, el vagyunk szigetelve” – folytatta a kormányfő.
Fotó: MTI
„Miért kíváncsi ránk a fél világ? (…) Mi van nekünk, ami nekik ott nyugaton nincs, pedig szükségük lenne rá? – tette fel a kérdést Orbán Viktor. „Széchenyi azt tanította nekünk, hogy minden nemzetnek megvan a maga hivatása, lényege, a nemzet eleme. De mi az, amiért a mi vérünk forr, amiért a mi szívünk dobog, ami a magyarok eleme? A szabadság, kedves barátaim,
A magyar ember akkor van elemében, amikor a szabadságáért harcol” – válaszolta meg.
Orbán Viktor szerint szabadságharcosok vagyunk, tudjuk, hogyan kell kivívni a szabadságot, tudjuk, hogyan kell megvédeni a szabadságot. Ez a tudás a miénk, amit ezer éve gyarapítunk. „Ez a mi védjegyünk, sőt ez a mi DNS-ünk. És ez az, amire a világnak szüksége van” – jelentette ki, hozzátéve, hogy most is talpon maradtunk egy világbirodalom ellenében, ami senki másnak nem sikerült, csak nekünk. Elmondása szerint
A továbbiakban arról beszélt, hogy a mi szabadságharcunk éppúgy, mint 1848-ban, most sem csak a magyarok ügye, mivel csatát ma valójában a nyugati világ lelkéért vívják. A kormányfő ezt követően Brüsszel politikáját kritizálta: a birodalom össze akarja keverni, majd le akarja cserélni Európa őslakosait, idegen civilizációkból érkezettek inváziós tömegeivel. Át akarja terelni a gyermekeink és unokáink nemzedékét a teremtés egészséges rendjéből a természetellenes életmódok káoszába. A birodalom le akarja rúgni magáról a keresztény élet rendjét és kultúráját, és a béke helyett a háború isteneinek szolgálatába akar állítani bennünket.
– sorolta. „Mi nem adtuk meg magunkat, mi nem engedtük, hogy elfoglalják se az országot, se a parlamentet, se a kormányt. Tizenöt éve már, hogy nem bírnak velünk, és minden fegyverük kicsorbult rajtunk. Nem boldogultak se zsarolással, se pénzzel, se fenyegetéssel, se zsoldosokkal, se brüsszelitákkal. Négy választást nyertünk zsinórban, és 15 éve nem horpadnak be a védvonalaink. Kitartottunk, mert hittük, hogy egyszer majd megfordul a szél” – tette hozzá a miniszterelnök, majd azzal folytatta, hogy a szél végül valóban megfordult, a nyugati világ patriótái pedig erőre kaptak és győztek. Olaszország, Hollandia és Ausztria után az Egyesült Államokban is kötelékben repülünk,
Orbán Viktor úgy véli, hogy a mostani, világméretű szabadságharcnak mi voltunk az előhírnökei, az elindítói és mi törtük az utat is. „Dicsőség minden magyarnak, aki nem hátrált meg a Soros-birodalom előtt, aki nem térdelt le Brüsszelnek, és nem hódolt be a liberális amerikai birodalomnak se. A magyar zászló ma is büszkén lobog, mi el tudunk számolni a gyermekeink és az unokáink előtt is, lesz mit folytatniuk” – folytatta.
Fotó: MTI
„A magyar sohasem csak magáért, de a nemzetéért is harcol. Egyet súhínt önmagáért, s még egyet a hazájáért. Mi vagyunk a szabadság népe, akik két dolog nélkül nem tudunk meglenni: szabadság és nemzet nélkül. Ezekért élünk, és ha kell, ezekért halunk meg úgy, ahogy mi akarjuk. Szabad magyarként. A szabadság a nemzeté. Ez az ország, a magyarok országa, a miénk. Máséra nem vágyunk, ezt viszont nem adjuk. Nem vehetik el tőlünk sem erővel, sem fenyegetéssel, sem hízelgéssel, és nem kötünk alkut soha” – szögezte le a kormányfő.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy ahogy a nemzet örök, úgy a birodalmak sem változnak. Félhold, sas, csillag – vörös vagy uniós sárga, a birodalom csak hódoltságot és örökös tartományokat akar. Alattvalókat és adófizetőket, sohasem szabad magyarokat. Mindig akad egy birodalom, ami a magyarok szabadságára pályázik, és úgy véli, ez a birodalom most az Európai Unió.
Fotó: MTI
„A miniszterelnök szerint Brüsszel visszaél a hatalmával, ahogy Bécs tette annak idején. Éppen úgy akarnak uralkodni rajtunk, mint régen a bécsi udvar helytartói tették. Az orvosság azonban nem az, hogy hátat fordítunk az Európai Uniónak, éppen ellenkezőleg,
– üzente meg. A miniszterelnök leszögezte, hogy Brüsszelben is fordul majd egyet a történelem, és eljön az idő, amikor minden számlát ki fogunk egyenlíteni.
A folytatásban felidézte, hogy a magyar kormány az elmúlt tizenöt évben felépítette Európa egyetlen patrióta nemzetgazdaságát, megregulázták a multikat és a bankokat, visszavették a magyar energiarendszert, a teljes nemzetgazdaságot a magyar emberek szolgálatába állították. Kibírtuk a háború három évét is, pedig az orosz–ukrán háború miatt Magyarország szenvedte el a legnagyobb gazdasági veszteséget az egész Európai Unióban. „Ellenére is megcsináljuk Európa, sőt az egész nyugati világ legnagyobb adócsökkentését, amivel új fejezetet nyitunk a magyar gazdaság történetében, és kialakítjuk a világ első családközpontú gazdaságát.”
Orbán Viktor szerint már csak egyetlen feladat marad, újra és újra megvédeni a magyar családok jövőjét a brüsszeli támadásokkal szemben, amely hol a rezsicsökkentést, hol a tizenharmadik havi nyugdíjat, hol a családok pénzét akarja elvenni tőlünk.
Fotó: MTI
A beszéd befejező részében Deák Ferencet idézte: kockáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát kockáztatnunk semmiért nem szabad. „De Brüsszelben nem olvasnak Deákot, ezért Európa fejest ugrott az orosz–ukrán háborúba” – tette hozzá a miniszterelnök. „Sose okozzunk nagyobb bajt, mint amit el akarunk hárítani. Senkivel nem tehetünk jót úgy, hogy közben tönkretesszük a hazánkat. Ezért mi nem ugrottunk velük, inkább maradtunk a béke oldalán.”
Végezetül emlékeztetett, hogy 1848. március 15-e mámoros napját a higgadt és bölcs áprilisi törvények követték, amelyek védelem alá helyezték a március 15-én kivívott szabadságot. „Ez most is pontosan így lesz. A mai ünnepi összesereglés után jön a húsvéti nagytakarítás, átteleltek a poloskák. Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat. Felszámoljuk az egész árnyékhadsereget. Ők a mi újkori labancaink, a brüsszeli kegyencek, akik hazájuk ellenében pénzért a birodalom szekerét tolják” – idézte a miniszterelnököt a Híradó.hu.
„Ismerünk benneteket, hiába bújtatok új európai pártgúnyába. A gazdáitok ugyanazok, a terveitek ugyanazok. És ne reménykedjetek, a sorsotok is ugyanaz lesz. Legyőzünk benneteket újra, újra és újra, mert fényesebb a láncnál a kard” – fejezte be ünnepi beszédét Orbán Viktor.
A marosvásárhelyi ítélőtábla szerdán elutasította a drogkereskedelemmel gyanúsított Cristian Pomohaci fellebbezését, így a volt ortodox pap és népdalénekes előzetes letartóztatásban marad.
Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök szerdán közölte, hogy a román állampolgárság megszerzésekor minden kapcsolata megszűnt az ukrán hatóságokkal, és évekkel ezelőtt, önként lemondott az ukrán állampolgárságról.
A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) szerdán közölte, hogy elérhetővé vált a látás- és/vagy hallássérültek vészhelyzeti kommunikációját segítő Apel 112 mobilalkalmazás.
Lezárult az előkészítő szakasz, így elkezdődhet a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásánál történt tragédia nyomán indult büntetőper elsőfokú tárgyalása. Noha voltak problémák a nyomozati anyaggal, ez nem változtatott a helyzeten.
Az emberek kormányt akarnak, nem érdeklik őket a politikusok választási vitái – jelentette ki szerdán Nicușor Dan.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán bejelentette, kezdeményezni fogja az Európai Bizottságnál (EB), hogy vegyék le a barnamedvét a szigorúan védett fajok listájáról és helyezzék át egy másik listára.
A Hargita megyei tűzoltók összesen 18 sürgősségi esethez vonultak ki a hét első két napján, miközben 16 Ro-Alert figyelmeztetést is kiadtak a településeken megjelenő medvék miatt.
Két órára felfüggesztik tevékenységüket csütörtökön az ország igazságügyi orvosszakértői és a törvényszéki orvostani szolgálatok munkatársai. A tiltakozó akcióhoz a Hargita Megyei Törvényszéki Orvostani Szolgálat is csatlakozik.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
1 hozzászólás