
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Orbán Viktor a hagyományoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében mondta el ünnepi beszédét az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc 177. évfordulója alkalmából.
2025. március 15., 13:032025. március 15., 13:03
2025. március 15., 16:442025. március 15., 16:44
„A magyar szabadság eszméje évszázadok óta gomolyog az idő és a történelem égboltján. Eredete ezer évre is visszanyúlik, és biztosan sok ezer évig halad még a maga útján a csillagok között. A magyar szabadság eszméje örökkévaló és időtlen” – kezdte beszédét Orbán Viktor.
A miniszterelnök szerint március 15-e nekünk nem szokványos ünnep, még csak nem is történelmi, nem szakrális pillanat. Március 15-e a magyarok minden nemzedéke számára rendelt nap. Örökre megjelölt és megkerülhetetlen, s ez így marad, amíg egyetlen magyar is él a Földön. A nagy, boldog tavaszi belefeledkezés előtt emlékeztetnünk kell egymást néhány dologra, amiről a magyar csak kellő komolysággal beszélhet. Emlékeztetnünk kell magunkat közös nemzeti hivatásunkra, és emlékeztetnünk kell magunkat a haza mindent megelőző, tőlünk gyámolítást és szolgálatot követelő ügyére. Aztán egy évig, a következő számvetésig mindenki mehet a dolgára – írja a Híradó.hu.
„Hosszú évek óta hallgatjuk: azt mondják, mi vagyunk a múlt. Ezt mondták ’48-ban is. A jövő a fényes bécsi birodalomé. Ezt mondták 1956-ban is, a jövő a vörös szovjet birodalomé. Ezt mondják most is, a jövő a szivárványos világbirodalomé.
Kiderült, hogy a jövő nem a birodalmaké, hanem a patriótáké és a független nemzeteké” – jelentette ki Orbán Viktor.
„Azt is mondták, el vagyunk szigetelve. Ezt mondták 1848-ban is, aztán egész Európa a magyaroktól volt hangos, még Bécsben is egy budai polgár vezette a lázadó erőket. Ezt mondták 1956-ban is, de végül mi, magyarok ütöttük ki az első téglát a berlini falból, ami elhozta a szabadságot egész Európának. És ezt mondták most is, el vagyunk szigetelve” – folytatta a kormányfő.
Fotó: MTI
„Miért kíváncsi ránk a fél világ? (…) Mi van nekünk, ami nekik ott nyugaton nincs, pedig szükségük lenne rá? – tette fel a kérdést Orbán Viktor. „Széchenyi azt tanította nekünk, hogy minden nemzetnek megvan a maga hivatása, lényege, a nemzet eleme. De mi az, amiért a mi vérünk forr, amiért a mi szívünk dobog, ami a magyarok eleme? A szabadság, kedves barátaim,
A magyar ember akkor van elemében, amikor a szabadságáért harcol” – válaszolta meg.
Orbán Viktor szerint szabadságharcosok vagyunk, tudjuk, hogyan kell kivívni a szabadságot, tudjuk, hogyan kell megvédeni a szabadságot. Ez a tudás a miénk, amit ezer éve gyarapítunk. „Ez a mi védjegyünk, sőt ez a mi DNS-ünk. És ez az, amire a világnak szüksége van” – jelentette ki, hozzátéve, hogy most is talpon maradtunk egy világbirodalom ellenében, ami senki másnak nem sikerült, csak nekünk. Elmondása szerint
A továbbiakban arról beszélt, hogy a mi szabadságharcunk éppúgy, mint 1848-ban, most sem csak a magyarok ügye, mivel csatát ma valójában a nyugati világ lelkéért vívják. A kormányfő ezt követően Brüsszel politikáját kritizálta: a birodalom össze akarja keverni, majd le akarja cserélni Európa őslakosait, idegen civilizációkból érkezettek inváziós tömegeivel. Át akarja terelni a gyermekeink és unokáink nemzedékét a teremtés egészséges rendjéből a természetellenes életmódok káoszába. A birodalom le akarja rúgni magáról a keresztény élet rendjét és kultúráját, és a béke helyett a háború isteneinek szolgálatába akar állítani bennünket.
– sorolta. „Mi nem adtuk meg magunkat, mi nem engedtük, hogy elfoglalják se az országot, se a parlamentet, se a kormányt. Tizenöt éve már, hogy nem bírnak velünk, és minden fegyverük kicsorbult rajtunk. Nem boldogultak se zsarolással, se pénzzel, se fenyegetéssel, se zsoldosokkal, se brüsszelitákkal. Négy választást nyertünk zsinórban, és 15 éve nem horpadnak be a védvonalaink. Kitartottunk, mert hittük, hogy egyszer majd megfordul a szél” – tette hozzá a miniszterelnök, majd azzal folytatta, hogy a szél végül valóban megfordult, a nyugati világ patriótái pedig erőre kaptak és győztek. Olaszország, Hollandia és Ausztria után az Egyesült Államokban is kötelékben repülünk,
Orbán Viktor úgy véli, hogy a mostani, világméretű szabadságharcnak mi voltunk az előhírnökei, az elindítói és mi törtük az utat is. „Dicsőség minden magyarnak, aki nem hátrált meg a Soros-birodalom előtt, aki nem térdelt le Brüsszelnek, és nem hódolt be a liberális amerikai birodalomnak se. A magyar zászló ma is büszkén lobog, mi el tudunk számolni a gyermekeink és az unokáink előtt is, lesz mit folytatniuk” – folytatta.
Fotó: MTI
„A magyar sohasem csak magáért, de a nemzetéért is harcol. Egyet súhínt önmagáért, s még egyet a hazájáért. Mi vagyunk a szabadság népe, akik két dolog nélkül nem tudunk meglenni: szabadság és nemzet nélkül. Ezekért élünk, és ha kell, ezekért halunk meg úgy, ahogy mi akarjuk. Szabad magyarként. A szabadság a nemzeté. Ez az ország, a magyarok országa, a miénk. Máséra nem vágyunk, ezt viszont nem adjuk. Nem vehetik el tőlünk sem erővel, sem fenyegetéssel, sem hízelgéssel, és nem kötünk alkut soha” – szögezte le a kormányfő.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy ahogy a nemzet örök, úgy a birodalmak sem változnak. Félhold, sas, csillag – vörös vagy uniós sárga, a birodalom csak hódoltságot és örökös tartományokat akar. Alattvalókat és adófizetőket, sohasem szabad magyarokat. Mindig akad egy birodalom, ami a magyarok szabadságára pályázik, és úgy véli, ez a birodalom most az Európai Unió.
Fotó: MTI
„A miniszterelnök szerint Brüsszel visszaél a hatalmával, ahogy Bécs tette annak idején. Éppen úgy akarnak uralkodni rajtunk, mint régen a bécsi udvar helytartói tették. Az orvosság azonban nem az, hogy hátat fordítunk az Európai Uniónak, éppen ellenkezőleg,
– üzente meg. A miniszterelnök leszögezte, hogy Brüsszelben is fordul majd egyet a történelem, és eljön az idő, amikor minden számlát ki fogunk egyenlíteni.
A folytatásban felidézte, hogy a magyar kormány az elmúlt tizenöt évben felépítette Európa egyetlen patrióta nemzetgazdaságát, megregulázták a multikat és a bankokat, visszavették a magyar energiarendszert, a teljes nemzetgazdaságot a magyar emberek szolgálatába állították. Kibírtuk a háború három évét is, pedig az orosz–ukrán háború miatt Magyarország szenvedte el a legnagyobb gazdasági veszteséget az egész Európai Unióban. „Ellenére is megcsináljuk Európa, sőt az egész nyugati világ legnagyobb adócsökkentését, amivel új fejezetet nyitunk a magyar gazdaság történetében, és kialakítjuk a világ első családközpontú gazdaságát.”
Orbán Viktor szerint már csak egyetlen feladat marad, újra és újra megvédeni a magyar családok jövőjét a brüsszeli támadásokkal szemben, amely hol a rezsicsökkentést, hol a tizenharmadik havi nyugdíjat, hol a családok pénzét akarja elvenni tőlünk.
Fotó: MTI
A beszéd befejező részében Deák Ferencet idézte: kockáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát kockáztatnunk semmiért nem szabad. „De Brüsszelben nem olvasnak Deákot, ezért Európa fejest ugrott az orosz–ukrán háborúba” – tette hozzá a miniszterelnök. „Sose okozzunk nagyobb bajt, mint amit el akarunk hárítani. Senkivel nem tehetünk jót úgy, hogy közben tönkretesszük a hazánkat. Ezért mi nem ugrottunk velük, inkább maradtunk a béke oldalán.”
Végezetül emlékeztetett, hogy 1848. március 15-e mámoros napját a higgadt és bölcs áprilisi törvények követték, amelyek védelem alá helyezték a március 15-én kivívott szabadságot. „Ez most is pontosan így lesz. A mai ünnepi összesereglés után jön a húsvéti nagytakarítás, átteleltek a poloskák. Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat. Felszámoljuk az egész árnyékhadsereget. Ők a mi újkori labancaink, a brüsszeli kegyencek, akik hazájuk ellenében pénzért a birodalom szekerét tolják” – idézte a miniszterelnököt a Híradó.hu.
„Ismerünk benneteket, hiába bújtatok új európai pártgúnyába. A gazdáitok ugyanazok, a terveitek ugyanazok. És ne reménykedjetek, a sorsotok is ugyanaz lesz. Legyőzünk benneteket újra, újra és újra, mert fényesebb a láncnál a kard” – fejezte be ünnepi beszédét Orbán Viktor.
A rendkívüli hőség miatt országos szinten fokozza az ellenőrzéseket a Munkaügyi Felügyelet, elsősorban azokban az ágazatokban, ahol a munkavállalók a szabadban dolgoznak, és fokozottan ki vannak téve a magas hőmérsékletnek.
Átalakul Sepsiszentgyörgy tömegközlekedése és parkolási rendszere: péntektől három új járatot indítanak. Ráadásul szinte minden buszvonal módosul, bővülnek a buszmegállók, és több ponton változnak a parkolási szabályok is.
A rendkívüli szárazság és a Duna rekordalacsony vízállása miatt kialakult energiaválság következtében több nagy energiaigényű romániai vállalat – köztük az ország két autógyára – ideiglenesen leállította termelését.
Nincs olyan forgatókönyv, amely szerint a lakosság áram nélkül maradna, a háztartási fogyasztás fedezéséhez szükséges hazai termelés stabil – jelentette ki hétfőn Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt hétfőn 12 óra 34 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A meteorológiai szolgálat hétfői előrejelzése szerint péntek reggelig az egész országban kánikula és rendkívül magas hőmérsékletek várhatók.
Száznyolcvan kilogramm robbanóanyaggal mozdítottak el egy sziklát a Duna Bala-ágának közelében, hogy vizet tereljenek a csernavodai atomerőművet tápláló Öreg-Duna medrébe – jelentette be hétfőn Radu Miruță.
Vádat emelt a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) Ráduly István háromszéki prefektus ellen, miután több mint két és fél évig nyomozott a prefektúra villanyhálózatának felújítása, az épületen végzett munkálatok és egyes föld-visszaszolgáltatási ügyek miatt.
Harmadfokú hőségriasztás van érvényben szerdáig Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében. Térségünkben Maros megyében narancs jelzésű hőségriasztás van érvényben.
1 hozzászólás