
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda
A 2026-os országgyűlési választáson Orbán Viktor miniszterelnök arra kér mandátumot, hogy Magyarország kimaradjon az európai háborúból – erről a kormányfő szerdán, az M1 aktuális csatornának adott évzáró interjúban beszélt.
2026. január 01., 10:142026. január 01., 10:14
„26-ban én arra kérek mandátumot az emberektől az előttünk álló választáson, arra kérek mandátumot a magyaroktól, hogy kimaradjunk az európai háborúból. Erre kérek fölhatalmazást tőlük.
– fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy most egy másik világ formálódik a szemünk előtt, és ebben az emberek ki akarják jelölni azt az utat, ahol a leginkább biztonságban érzik a jövőjüket.
– tette hozzá, hangsúlyozva, hogy világosan kell beszélni az ország előtt álló lehetőségekről, egy világos célra kell mandátumot kérni.
Rögzítette, hogy 2026-ban arról kell dönteni, hogy Magyarország csatlakozik-e a háborút akaró európai úgynevezett hajlandók szövetségéhez, vagy kimarad a háborúból.
Hozzátette:
A másik útvonal pedig a hadigazdaság – hangsúlyozta. Ez – folytatta –, azt jelenti, hogy „belépünk a háborúba, átszervezik a magyar gazdaságot hadigazdaságra, a magyarok pénzét el fogják vinni Brüsszelbe, onnan pedig el fogják vinni Ukrajnába, mert a háborúhoz pénz kell, és akkor Magyarországon elszegényedés következik be”.
Hangsúlyozta, hogy a Fidesznek és a KDNP-nek egységes vezetése van, ami a legnagyobb versenyelőny, mert Magyarországnak minden európai országhoz képest cselekvőképesebb, akcióképesebb kormánya van.
A miniszterelnök azt mondta: a lehető legtöbb döntést a lehető legszélesebb egyeztetéssel a hátuk mögött kell meghozni, mert ha „partizán döntések”, egyedi döntések születnek, mint például a kegyelmi ügyben, az elvezethet oda, hogy a döntéshozó ítélőképessége éppen rossz napot fogott ki, és akkor rossz döntés születik, aminek messze ható következményei lesznek.
– tette hozzá az MTI szemléje szerint. (...)
Orbán Viktor miniszterelnök az ellenzékről azt mondta: most éppen újjászervezték magukat, a régi ellenzék helyett jön egy új, de csak személyi változás történt, lényegi nem, hiszen az ellenzéki oldalon „a brüsszeli utasításokat végrehajtani akaró” erők vannak. Hozzátette: az ellenzékben vannak azok, akik elfogadják a migrációs paktumot Brüsszelből, akik együtt mennek az európaiakkal a háborúba, akik Brüsszel genderszabályozását elfogadnák és bevezetnék a hadigazdálkodást.
Kijelentette: 2026-ban a magyar parlamenti választáson azt a döntést kell meghozni, hogy Magyarország folytatja-e a kimaradás politikáját vagy csatlakozik Brüsszelhez. 2026 a háborús döntés éve lesz: igen vagy nem, kimaradunk vagy nem – mondta.
Orbán Viktor úgy értékelt: a 2025-ös egy fontos, vízválasztó év volt.
„Háborúból átmegyünk békébe, és a magyar gazdaság, miután a háborús blokkolás megszűnik, ismét lendületet tud venni. Nem ez történt és ilyen értelemben 2025 vízválasztó:
– jelezte a miniszterelnök. (...) Közölte: Magyarországnak arra kellett választ adnia, hogy az amerikai béketörekvéseket támogatja vagy a brüsszeli háborús döntést. Kimaradunk-e az európai háborús döntésből, szembe is fordulunk vele, ha kell nyíltan nemet is mondunk a meghívásokra, azokra a manőverekre, amelyekkel be akarnak bennünket vonni az európai háborús közösségekbe és ennek elszenvedjük minden következményét.
– érzékeltette a miniszterelnök. (...)
Felidézte: Magyarország úgy döntött, a békegazdaság útján halad. Ebből következik a gyerekek utáni adókedvezmény megduplázása, az édesanyák élethosszig tartó adómentessége, a 14. havi nyugdíj, a 11 százalékos minimálbér-emelés, a kisvállalkozók adócsökkentése.
Közölte, a békegazdaság megalkotása elvitt 6-7 hónapot, de most már elindult, és az intézkedések többsége január 1-jétől hatályba is lép.
– tette hozzá a kormányfő. (...)
A 2026-os év nagy kérdése, hogy
– mondta.
Magyarország így ahogy van, elég erős ahhoz, hogy ki tudjon maradni egy háborúból, ha kell a teljes nyugati világgal szemben, ha kell, Brüsszellel szemben – hangsúlyozta. (...)
Brüsszelt előbb-utóbb el kell foglalni, hogy ott „a békepárti erők többségre jussanak”, ezen dolgoznak, ez egy küzdelem, ezért hozták létre a Patriótákat – jelentette ki Magyarország miniszterelnöke.
A bukaresti ítélőtábla kedden helyt adott a Sanitas egészségügyi szakszervezeti szövetség kérelmének, és a vonatkozó per jogerős lezárásáig felfüggesztette a közalkalmazotti bértörvény tervezetével kapcsolatos eljárást.
A Segesvári Középkori Fesztivál Románia legnagyobb ilyen rendezvénye. Idén július 24-26. közt várják a több mint 25 ezer látogatót az óváros falai közé, ahol először lép fel a Debreceni Történelmi Korok Hagyományőrző Egyesület is harci bemutatókkal.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) szerdán ismét figyelmeztetett, hogy továbbra is terjednek olyan SMS-ek, amelyekben csalók állítólagos bírságok vagy elmaradt befizetések rendezésére szólítják fel a címzetteket.
Megharapott egy veszélyesnek minősített kutya egy 26 éves férfit hétfőn Csíkszeredában, a Tudor Vladimirescu utcában. A sérültet kórházba szállították, az ügyben pedig büntetőeljárás indult.
Az oktatási minisztérium közvitára bocsátott kedden egy kormányhatározat-tervezetet, amely szerint pénzjutalomban részesítik a 2026. június-júliusi országos vizsgákon tízes átlagot elért diákokat.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy a fekete-tengeri gázkitermelés Romániát az Európai Unió legnagyobb földgáztermelőjévé teszi.
Hetvenkét órája dolgoznak a vízszolgáltató ügyeletesei Szászrégenben, ahol meghibásodott az a nagyméretű vízvezeték, ami az üzemből ellátja a várost. Az illetékesek szerint kedd estig megoldódhat a probléma.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás a lakáspiac élénkülésének időszakában történt, hatásai pedig az egész gazdaságban érezhetők – vélik ingatlanpiaci tanácsadók.
Két, alkohol befolyása alatt vezető sofőrrel szemben intézkedtek vasárnap a Hargita megyei rendőrök. Egy székelyudvarhelyi férfi ellen büntetőeljárás indult, míg egy jogosítvány nélkül vezető csíkkozmási férfit 24 órára őrizetbe vettek.
Az év első öt hónapjában 13,62 százalékkal 3146-ra nőtt a fizetésképtelenné vált cégek és egyéni vállalkozók (PFA) száma a 2025 azonos időszakában regisztrált 2769-ről – derül ki a Cégnyilvántartási Hivatal honlapján kedden közzétett adatokból.
1 hozzászólás