Olyan méhész is van, aki idén egyetlen kilogrammnyi mézet sem tudott termelni

„Egész nyáron etetnem kellett őket. Háromszor annyi cukrot adtam nekik, mint amennyi mézet kaptam tőlük” – fogalmazott.

Május huszadikáig még a vastag kabátot lehetett hordani, olyan hideg volt, júliusban végig esett az eső, és augusztus utolsó napjaiban ismét beköszöntött a hideg időjárás, tehát nagyon rövid volt az az időszak, amikor a méhek lehelhettek.

Augusztusban ugyan „volt egy kicsi nyár”, de a méhészkedésben az már a szezon vége, abban az időszakban már szinte semmit nem gyűjtöttek a méhek – mondta.

Folyamatosan csökken a méztermés

Ő csak egy rossz évként könyveli el az idei esztendőt, a fiatal méhészek viszont – akik nemrég fogtak bele a méhészkedésbe – bajban vannak, lehet, hogy sokan közülük nem is folytatják a szakmát a rendkívül kedvezőtlen körülmények és a meg nem térült kiadások miatt – véli az idős, hosszú évtizedek óta méhészkedő szakember.

Lázár Tibor elmondta, az utóbbi 10–12 évben folyamatosan csökkent a méztermés átlaga. „Ezelőtt húsz évvel, ha családonként húsz kiló mézet tudtam volna csak kipergetni, azt mondta volna, hogy gyenge. Akkor harminc kiló fölötti mennyiséget termeltem.” Ehhez képest

A méhészek idei kiadásai még mindig nem tetőztek, az elkövetkező időszakban csak tovább halmozódnak, ugyanis a méhek beteleltetésére is költeniük kell, akárcsak méhészetük fenntartására.

Lázár Tibor megfigyelései alapján arról is beszámolt, hogy annyira kedvezőtlen volt az idei esztendő időjárása, hogy egyetlen darazsat sem látott idén, azok sem tudtak annyi nektárt hordani a virágokról, hogy fenntartsák a fiasítást. Beporzó rovarokról lévén szó, ez a jelenség még a jövő évi gyümölcstermésre is negatív hatással lehet.

Áremelkedés, állami kompenzáció

A vándorméhészek idén szerencsésebbek voltak helyben méhészkedő kollégáiknál, noha tavasszal még ők is rendkívül borúlátóak voltak az idei szezont illetően.

A gond az volt idén, hogy a lehetőségekből kevesen tudták kihozni a maximumot, ugyanis a kései tavasz miatt a gyűjtés idején nem voltak még elég fejlett a méhcsaládok többsége – folytatta a szakember. Ő az idei szezonban méhcsaládonként mintegy 40–50 kilogrammnyi mézet tudott termelni, azaz összesen mintegy 9–10 tonnányit. Ez már

Tíz-tizenöt évvel ezelőtt, amikor még 60–70 kilós átlagmennyiséget tudtak termelni, ez a mennyiség még csak a kiadásaikat fedezte, de az utóbbi évek 30–40 kilós átlagterméséhez viszonyítva viszonylag jónak mondható – magyarázta Ádám József.

Ahhoz, hogy a költségek megtérülésére elegendő legyen a lecsökkent mézmennyiség, a méz felvásárlási árának az emelkedésére is szükség volt.

jelenleg kilogrammonként 36 lejért tudják értékesíteni a nagybani piacon a termelők, a nem bio besorolású akácmézet pedig 27–28 lejért. A vegyesmézek és a hárs esetében kisebb mértékű, 4–5 lejes áremelkedés történt a termelői piacon tavaly óta – tudtuk meg a szakembertől.

Ahhoz viszont, hogy a méhészek munkája a lecsökkent mézmennyiség ellenére megtérülő legyen, a 8 százalékos állami kompenzációra is szükség volt – magyarázta Ádám József.